Az ellenzék továbbra is tiltakozik Novák Katalin kegyelmi döntése ellen, aki a pápalátogatás ürügyén kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon volt igazgatóhelyettesének, aki zsarolással kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pe*do*fí*l igazgató ellen tett vallomásukat.
Az MSZP ifjúsági szervezete például leragasztott szájú plüssállatokat tapasztott több budapesti Fidesz-irodára, mellé pedig plakátokat is, ezzel a felirattal: „pe*do*fí*l mentegetőknek nincs hely a magyar közéletben”.
Közben az LMP azt kezdeményezi, hogy rendkívüli ülést hívjanak össze a parlament igazságügyi bizottságába. Ezzel megkeresték a bizottság KDNP-s elnökét, Vejkey Imrét, és azt is kérték tőle, hogy az ülésre hívja meg Varga Judit volt igazságügyi minisztert.
Varga volt ugyanis az elnöki kegyelem másik kulcsszereplője Novák Katalin mellett. Tavaly áprilisban még Varga Judit volt az igazságügyi miniszter, így ő terjesztette fel a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnöknek, és a végén ő is írta alá. Ha ő nem jegyezte volna ellen, akkor nem lett volna érvényes az elnöki kegyelem, azaz Vargának megvolt a valódi lehetősége, hogy megakadályozza a döntést.
A Momentum elnöke, Donáth Anna nyílt levélben fordult Novák tanácsadóhoz, akikből 16 van. Arra kérte őket, hogy „ne maradjanak csendben”, és ők is álljanak ki az áldozatok mellett. „Közéleti személyiségekként mindannyian felelősök vagyunk megszólalni ebben az ügyben. Muszáj ebben a helyzetben felülemelkednünk a pártpolitikán, és közösen kiállni az áldozatok mellett, a pedofília mentegetése ellen”, írta.
A DK pedig arról írt a közleményében, hogy amikor videót forgattak Sopronbánfalván a kihelyezett kormányülés épületénél Novák Katalinról, egy rendbiztos odament hozzájuk, és azt mondta, feljelenti őket, mert ezt az akciójukat nem jelentették be, ezért szabálysértést követtek el.
Az ellenzéki pártok a köztársasági elnök lemondását követelték hétfőn a parlamentben. A DK és az MSZP megfosztási eljárást indít Novák Katalin ellen, előbbi az államfő lemondását követelve aláírásgyűjtést is indított. A Momentum tüntetést szervez péntek estére a Sándor-palota elé, a Párbeszéd pedig törvénymódosításban írná elő, hogy a kegyelmi döntések indoklását a jövőben kötelezően nyilvánosságra kelljen hozni.
Nováknak nem sok mozgástere maradt a komoly közfelháborodást látva, bár nem úgy tűnik, mintha megbánta volna a döntését. A kritikákra keddi sajtótájékoztatóján röviden azt mondta: „Az elmúlt napokban egy olyan politikai kampánynak vagyunk a tanúi, amely rengeteg valótlan állítást tartalmazott. Minden kegyelmi döntésre igaz (…), hogy természeténél fogva megosztó, és én az elém terjesztett több száz kegyelmi kérvényről minden esetben igyekszem a leginkább körültekintően dönteni”.
A döntés azért is tűnik meglepőnek és kockázatosnak a gyerekek és családok védelmét kiemelt célként megfogalmazó államfőtől, mert K. Endre már házi őrizetben volt, és mindössze kilenc hónap volt hátra a büntetéséből, amikor Budaházy György mellett ő is kegyelmet kapott. A döntés egyik magyarázataként rögtön felmerült, hogy jó kormányközeli kapcsolatai vannak.
A kormány közben napok óta hallgat. A Fidesz-frakció nevében Kocsis Máté frakcióvezető négy nap után, kedden jutott el odáig, hogy erről is a baloldal jusson az eszébe, és azzal hárítson minden felelősséget, hogy a „kegyelmezési jog kizárólag az államfőt illeti meg, függetlenül attól, hogy külön-külön egyetértünk-e vele, vagy sem”. Pedig a kormány és a Fidesz az elmúlt bő három évben központi helyen kezelte a pe*do*fí*lok elleni küzdelmet és a gyerekvédelmet – összemosva az ügyet az LMBTQ témakörével.
A miniszterelnök mellett korábban több kormánypárti politikus is hangsúlyozta: sem a pe*do*fíl*iáért, sem annak elhallgatásért nincs bocsánat.
