Földön ülve vagy térdelve kellett volna végighallgatniuk a műszakvezetőt – megszólaltak az iváncsai akkumulátorgyár dolgozói a koreai cég mindennapjairól
A földön ülni, térdelni vagy guggolni kellett volna a dolgozóknak a műszakvezető beszéde alatt az iváncsai akkumulátorgyárban, ahol „kézzel-lábbal” kommunikálnak egymással a koreaiak, magyarok, vietnámiak, ukránok és kirgizek. Nem mondják meg, mi az oka, ha rosszul lesznek a munkahelyükön, a szigorú biztonsági előírásokra viszont nagyon odafigyelnek, a telefonok kamerája le van takarva, amit a biztonsági szolgálat ellenőriz is. A Házon kívülnek az iváncsai akkumulátorgyár két dolgozója mesélt arról arc és név nélkül, hogyan zajlanak a mindennapok a koreai akkugyárakban, és milyen problémákat okoznak a kulturális különbségek.
Komáromban már négy éve folyik a termelés a dél-koreai akkumulátorgyárban, Iváncsán pedig még csak a tesztüzem zajlik a gyártósorokon, de már így is többször szerepelt a hírekben. Legutóbb márciusban lett rosszul 9 dolgozó, szúrós szagot éreztek – a cég azt írta az RTL Híradónak, hogy karbantartási munkát végeztek, ettől volt az erős szag.
A Házon kívül két munkavállalóval ült le beszélgetni az otthonukban. Mindketten az iváncsai gyárban dolgoznak hónapok óta, de más-más területen. Az arcát, nevét egyikük sem vállalta, féltek, hogy bajuk lesz belőle. Azt mesélték, nagyon szigorú biztonsági előírások vannak, főleg arra figyelnek, hogy semmi ne szivárogjon ki a gyárból. Például odabent minden papír fémszálas, vagyis kifelé becsipog az ellenőrzésen, a telefonoknak pedig le van takarva a kamerája.
Kifelé a biztonsági szolgálat minden egyes telefont ellenőriz. Hogyha hiányzik róla a matrica, akkor a telefont vizsgálatnak vetik alá, és jegyzőkönyv készül az esetről
– említette egyikük. Egy ott dolgozó menedzser szerint ugyanakkor a fotózási tilalom mellett nem szabad a benti gépekre bármit feltölteni vagy onnan letölteni, menteni sem, vannak olyan weboldalak, amik onnan nem érhetők el, ha pedig valakinek kifelé e-mailt szeretnének küldeni, ahhoz külön engedélyt kell kérni.
Nem értik a koreaiakatA gyárban dolgoznak koreaiak, magyarok, vietnámiak, ukránok, kirgizek – az ott dolgozók úgy fogalmaztak, kézzel-lábbal megy a kommunikáció. Azt mesélték, nem értik a koreaiakat, sok felől kapnak utasítást, és azt látják, még ők sem beszélik meg egymás között a dolgokat. A kulturális különbségek miatt sokszor az utasításokat sem értik a magyar dolgozók. Egyikük elmesélte:
Pár hete jött egy olyan intézkedés, hogy műszak kezdete előtt gyülekeznünk kellett volna a folyosón, és az összes operátornak le kellett volna ülnie a földre, vagy aki nem akar leülni, az le is térdelhetett volna a földre, és úgy kellett volna végighallgatni a műszakvezetőnek a beszédét.
Ezen nagyon felháborodtak, sokan fölmentek a HR-osztályra, így az utasítást visszavonták. Megalázónak érezték, hogy így kellett volna végighallgatniuk a műszakvezetőt – miközben Koreában a térdelés valóban nagyon megalázó, az ülés éppen hogy jót jelent.
Van, hogy a koreai vezetők a saját nyelvükön küldenek ki egy-egy céges levelezést.
Judzsin Lee 20 éve él Dél-Koreában, jól ismeri a kultúrát: elmesélte, miért nem illik kérdezni koreai kultúra szerint, és miben más ott az emberek munkához való viszonya.
Nógrádi József, egy munkaerő-közvetítő és kölcsönző cég egyik vezetője elmagyarázta, egy délkelet-ázsiai cégnél miért rizzsel akarták motiválni a dolgozókat.
Az iváncsai és a komáromi gyárat üzemeltető SkOn Hungary szerint tesznek azért, hogy csökkentsék a gyárakban a kulturális különbözőségeket – elmondták, hogyan.
A Házon kívül riportjában, amely a cikkünk elején található videóban kattintható, minderről szó esik.
