Több milliárdért vettünk német lovakat, hogy kijussunk az olimpiára, de inkább magyar lovakkal indultunk...

A magyar lovas sport egy olyan vállalkozásba kezdett, ami a tervek és az elvárások szerint az országot vissza kellett volna hoznia az olimpiai lovas versenyek élvonalába. Azonban az út, melyet a Magyar Lovassport Szövetség és annak külön erre a célra létrehozott cége, a Lovassport Nonprofit Kft. választott, sok kérdést és még több problémát vetett fel.

A 24.hu által közzétett információk szerint a Magyar Lovassport Szövetség, célul kitűzve a párizsi olimpiai részvételt, jelentős állami támogatást, közel 3 milliárd forintot kapott az EMMI-től. Ez az összeg a Lovassport Nonprofit Kft. számára került átutalásra, amely aztán nem kevesebb, mint 5,5 millió eurót fordított német versenylovak megvásárlására és bérletére. A tervek szerint ezek a lovak hozták volna meg a várt sikereket a nemzetközi porondon.

Azonban a valóság nem igazodott a tervekhez. A prágai kvalifikációs versenyen ifj. Szabó Gábor, az egyik legjobb magyar versenyző, egy mezőhegyesi tenyésztésű magyar lóval állt rajthoz, mondván, hogy a szövetség által számára biztosított német ló nem bizonyult jobbnak sajátjánál. Ez önmagában is jelzésértékű: a nagy összegekért beszerzett lovak nem tudták felülmúlni, sőt, egyes esetekben még megközelíteni sem a magyar tenyésztésűek teljesítményét.

A projekt kudarca további kérdéseket is felvet. Például, hogy a jelentős összegek ellenére miért nem sikerült olyan lovakat választani, amelyek valóban megfelelnek az olimpiai szintnek? A szakmai döntések mögött milyen szempontok álltak, és vajon ezek a döntések mennyire voltak átláthatóak és indokoltak?

Kádár Attila, a Pellet Hungary LSE elnöke szerint a vállalkozás kapkodva és szakmai alapok nélkül zajlott, ami minimum felelőtlenség. Kádár és több más lovas szervezet is törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett, ami rávilágít a projekt körüli aggályokra és az átláthatóság hiányára.

Az ügy körüli bonyodalmak nem csak a lovak színvonalát érintik, hanem a pénzügyi és szervezeti döntések átláthatóságát is. Az, hogy a Honvédelmi Minisztérium is foglalkozik az üggyel, azt mutatja, mennyire komolyan veszik az állami források felhasználásának kérdését.

Összességében a történtek rávilágítanak arra, hogy az állami támogatások és a sportág fejlesztési tervei közötti összhang megteremtése kulcsfontosságú. A sikeres olimpiai szerepléshez nem csak pénzügyi forrásokra, hanem átgondolt, szakmai alapokon nyugvó döntésekre és a megfelelő lovak kiválasztására is szükség van. A magyar lovas sport jövője és nemzetközi sikeressége szempontjából elengedhetetlen, hogy a jövőben a hasonló projektek során nagyobb hangsúlyt fektessenek a szakmaiságra és az átláthatóságra.