Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Orbán sem gondolhatja komolyan, hogy Erdoğan megoldja a menekültkérdést

A lakájsajtó szerint persze Orbán nem alkoholista.
Õ Nemzeti Italozó.

Kapcsolódó:

Orbán sem gondolhatja, hogy Erdoğan megoldja a menekültkérdést

Annak ellenére, hogy Recep Tayyip Erdoğan már visszatérõ vendégnek számít Budapesten, most csütörtöki vizitje korábban nem látott indulatokat váltott ki. És nemcsak a fõvárosban egy idõre több ezer embert csapdába ejtõ forgalomkorlátozások miatt, hanem azért is, mert Törökország alig néhány hete indított offenzívát a szíriai kurd autonóm régió ellen, mely a világ számos hatalmának rosszallását kiváltotta.

A rosszallás egyik oka az, hogy Erdoğan célpontjai egy, a Közel-Keleten fehér hollónak számító szekuláris, demokratikus, feminista, sõt, környezettudatos ideológiát képviselnek, akik ráadásul 2014 óta – nyilván saját érdeküket is szolgálva – megbízható és hatékony szövetségesnek bizonyultak az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Ellentétben mondjuk Törökországgal, mely 2016-ig szemet hunyt a török határon a Kalifátusból ömlõ olaj, illetve a Kalifátusba ömlõ hadi- és emberanyag felett – konkrétan abban reménykedve, hogy a dzsihadisták ugyanúgy végeznek majd a kurdokkal, mint ahogy azt az iraki jazidi kisebbséggel tették.

A magyar ellenzéki erõk – kiegészülve a kurdokkal szimpatizáló szervezetekkel – ennek a nemzetközi felháborodásnak a morális természetû érveit visszhangozták. Elsõsorban a török hadsereg, vagy annak kisegítõ erõiként mûködõ, egykori dzsihadista és iszlamista elemekkel is feltöltött Szíriai Nemzeti Hadsereg atrocitásai, a kurdok rovására tervezett, a nemzetközi egyezmények által tiltott kikényszerített lakosságcsere (errõl még lesz szó) szándéka miatt jelent meg a demonstrálók plakátjaitól a Gül Baba türbéjéig az a vád, hogy

„Erdoğan háborús bûnös”.
Kapcsolódó
Miért udvarol Orbán Erdoğannak?
Miért udvarol Orbán Erdoğannak?

Az orosztól eltérõ földgázforrások lehetõsége is benne van a török–magyar barátságban, amiért Orbán látványos, de komoly kötelezettség nélküli gesztusokat tesz.
Kapcsolódó
Orbán: Erdoğan elmozdítása a bevándorláspártiak álma
Orbán: Erdoğan elmozdítása a bevándorláspártiak álma

A kormányfõ szerint az ellenzék tudatlanságból kritizálja a török elnökkel való viszonya miatt.

Orbán Viktor és a kormány médiagépezete ezzel szemben – a látogatást magyarázó egyéb szempontok fölé helyezve – azt a realista érvet hozta fel Erdoğan minden körülmények közötti támogatására (az elvárásokat túlteljesítve még a török elnök belpolitikai ellenfeleivel szemben is), hogy „lehet szeretni, nem szeretni a török elnököt”, de a finnyáskodásnál sokkal fontosabb, hogy a törökök betartják a híres-hírhedt 2016-os uniós megállapodást, és nem engedik Európába a náluk tartózkodó 3,6 millió szíriai polgárháborús menekültet. Sõt, miután kétmillió menekült hazatelepítésére tettek ígéretet a fõleg kurd kantonok elfoglalásával létrehozott észak-szíriai „biztonsági zónába”, „a magyar nemzeti érdekkel” egybevágó módon, „Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést”.

Ezzel nem csak az a probléma, hogy amikor ez a felfogás válik a nemzetközi politika fõ rendezõelvévé, annak valahogy mi, magyarok is meg szoktuk inni a levét (errõl tudnának mesélni 1956 kurdjai, a magyar forradalmárok, akikért az általános nemzetközi szimpátia ellenére az Egyesült Államok egy U2-est nem volt hajlandó keresztbe tenni). Hanem az is, hogy

Orbán tudatlannak tetteti magát, amikor elhiszi, hogy a török invázió valóban elõsegíti a menekültkérdés megoldását.

Ugyanis a magyar kormány is valószínûleg tisztában van azzal, amit lényegében minden elemzés állít: Erdoğan menekültfókuszú kommunikációja csak az újabb menekülthullám politikai következményeitõl rettegõ Európának, illetve a török szavazóknak szól. Emellett négy, a nemzetközi média által kivesézett, a kormány által is nyilván jól ismert érv áll.
1. Olyan, mintha Bács-Kiskunba hirtelen megérkezne kétmillió ember

Törökország már korábban is több határterületet vont ellenõrzése alá, ez azonban a 2016-ban az Iszlám Államtól elhódított Észak-Aleppóval és a 2018-ban lerohant kurd kantonnal, Afrinnal együtt is alig 8000 négyzetkilométernyi területet jelent. Erre az amúgy sem üres, és Észak-Aleppó esetében már amúgy is menekültekkel telezsúfolt területre akarnak a tervek szerint kétmillió szíriait visszatelepíteni.

A visszatelepülés török víziója ráadásul gigantikus pénzeket emésztene fel; az ENSZ-nek osztogatott török brosúra egymillió menekültre 26,4 milliárd dolláros költséggel húzna fel 10 várost és 140 falut egyetemekkel, mecsetekkel, kórházakkal – ha valóban kétmillió embert akarnak elhelyezni, akkor ez csaknem 53 milliárd dollárt jelentene. Mivel a török gazdaság továbbra sem lábalt ki a válságból, az összeget elvileg nemzetközi összefogással dobnák össze. Csakhogy Erdoğan az agresszióval egy kalapba került a visszafoglalt polgárháborús területeinek újjáépítésére a tõkeerõs nyugati országoknál hiába kalapozó Bassár el-Aszaddal. Az Európai Bizottság leköszönõ elnöke az offenzíva napján kerek perec megtagadta a finanszírozást, és Törökország az elvileg tõkeerõs, ámde a katonai akciót hevesen ellenzõ arab államok közül is csak a 2017-es válságban lekötelezett Katarra számíthat.

2. A szír menekülteknek nem ez a Szíria az otthonuk

A szír menekülteknél az útlevél nem árul el sokat valódi identitásukról, az ország ugyanis nemcsak vallásilag és etnikailag tagolt, hanem óriásiak a regionális különbségek, és fõleg Kelet-Szíriában, a törzsi kötelékek is meghatározóak. A törökországi menekültek többségét az Aszad-rezsim elõl menekülõ szunnita arabok, esetleg turkománok teszik ki, méghozzá az ország középsõ részérõl. Azaz egy aleppói vagy hamai menekült számára minden szempontból tökéletesen idegen az évszázadok óta kurdok által lakott Rodzsava, és egyáltalán nem biztos, hogy hazatérésként éli meg, ha a török hatóságok áttoloncolják a határon. Márpedig áttoloncolják, az Amnesty International jelentése ugyanis számos példát hoz arra, hogy a szíriai menekülteket lényegében erõszakkal kell hazatelepíteni. Eddig a kétmilliós, „megoldásra váró” menekültbõl nagyjából 350 ezer ember került át törökországi menekülttáborokból a határ túloldalán épített táborokba –

azaz egyik ideiglenes helyzetbõl a másik ideiglenes helyzetbe.
3. A zóna eddig biztonságos volt, most már biztos nem az

Mivel a kurd kantonok autonómiája 2012-ben a katonai erejét koncentrálni kívánó damaszkuszi kormány és a kurd milíciák közti hallgatólagos megállapodás eredményeképp jött létre, ezért Rodzsava és Afrin kantonok Szíria relatíve nyugodt régióinak számítottak. Eddig. Azonban ahogy a magyar külügy háttérkutatásait folytató Külgazdasági- és Külügyi Intézet munkatársai is megállapították:

Nem várható nagy bevándorlás olyan területekre, ahol a különbözõ kurd szervezetek folyamatosan támadásokat intéznek a török és a velük szövetséges arab csapatok ellen.

Kapcsolódó
Abu Bakr al-Bagdadi halálával még nincs vége az Iszlám Államnak
Abu Bakr al-Bagdadi halálával még nincs vége az Iszlám Államnak

A halála elõtt utódját is kijelölõ al-Bagdadi nem rántotta magával a halálba terrorszervezetét. Az IS tízezernyi harcosa az elmúlt évben is több ezer támadást hajtott végre, és amíg nem sikerül megoldani a régió válságait, addig ez nem is fog változni.

Ezt a szembenállást súlyosbíthatja azután a mindenki által utált (oké, a kurdok által a törököknél egy kicsit kevésbé utált) szíriai kormánycsapatok visszatérése, a zavaros helyzet láttán a kezüket dörzsölõ dzsihadisták megerõsödése – becslések szerint az Iszlám Államnak még vagy 10 ezer embere van fegyverben –, és a Donald Trump amerikai elnök által „Ja, olaj is van, akkor mégsem vonulunk ki”-alapon Deir-ez-Zór térségében hagyott amerikai kontingens konfliktusai az oroszokkal és irániakkal.

Ez a régió eddig is a világ leginkább robbanásveszélyes övezetei közé tartozott, Erdoğan pedig csak egy újabb töltetet rakott le a többi mellé.
4. Megoldás helyett újabb menekültek

A török offenzíva menekültkérdéssel való igazolásának legnyilvánvalóbb és legismertebb cáfolata az a tény, hogy a támadás nyomán 300 ezer kurd hagyta el otthonát, közülük a harcok csillapodásával is csak 100 ezren tértek vissza. Mivel a „biztonsági zónát” a kurdokat Aszad bérenceinek tartó szíriai ellenzéki milíciák ellenõrzik, és a törökök titkolt szándéka, hogy a kurd etnikai tömböt szétrobbantsák (ez a folyamat Törökországban a húszas évek óta zajlik, de a szinte kizárólag kurdok által lakott északnyugat-szíriai Afrin kantonnak is ez lett a sorsa 2018 januárja után), ezért nem valószínû, hogy olyan óriási nagy kedve lesz a demokráciába vagy feminizmusba belekóstolt kurdoknak az ezen értékeket istenkáromlásnak tartó iszlamisták uralma alatt élni.

Ezért borítékolható a belsõ menekültek számának növekedése a „biztonsági zónából” dél, az Észak-szíriai Demokratikus Föderáció megmaradt területei felé. Ahol aztán a kurdok szépen bele is sétálnak egy újabb etnikai feszültségbe, hiszen Rakka vagy Deir-ez-Zór hagyományosan arab régiók, és ezen a helyiek nem is akarnak változtatni (ez a feszültség jó tesztje lesz annak, mennyire felekezetek/etnikumok feletti ez az entitás).
Az biztos, hogy nem magyar érdek a kurd háború

Ha a bevándorlás esélyének csökkenése számít magyar nemzeti érdeknek (ami ebben a formájában biztosan nem az, de ezt most hagyjuk), akkor ebbõl a szempontból nézve

a török Szíria-politika egészen biztosan nem szolgálja a magyar nemzeti érdeket.

Más kérdés, hogy a magyar kormány mindig is meglehetõsen cinikusan állt a bevándorlás kérdéséhez – miközben például elutasította a migrációs folyamatoknak ellenõrizhetõbb formát adó ENSZ-paktumát, közben a letelepedési kötvénnyel ellenõrizhetetlen hátterû migránsok ezreinek adott zöld jelzést. Valószínûleg most is inkább az számít, hogy megint szembe tudjon helyezkedni az „Erdoğan elmozdítását akaró migránspárti erõkkel”. Az is lehet, hogy egyszerûen csak nem akarja, hogy a török elnök beváltsa menetrendszerû fenyegetését, és felmondva a 2016-os visszatartási szerzõdést, megnyissa Európa felé az utat a menekültjei elõtt.



Azonban egy zsarolót ritkán szoktak barátnak tartani, a zsarolással kikényszerített álláspontot pedig nem lehet nemzeti érdeknek nevezni.

Magának Erdoğannak viszont elég konkrét érdeke fûzõdik ahhoz, hogy minél több szíriai menekülttõl szabaduljon meg – mondjuk ahhoz is, hogy ne az összestõl, különben nem lesz kikkel zsarolnia az Európai Uniót. Ugyanis annak ellenére, hogy Törökország a szomszédban zajló polgárháború – ezen belül is elsõsorban Aszad brutalitása – elõl menekülõket eleinte mártírokként fogadta be, de az évek alatt a török átlagemberek és a török költségvetési szervek is egyre inkább nyûgként kezdtek rájuk tekinteni. Jelenlétük, sorsuk egyre inkább politikai kérdéssé vált – különösen ahogy kiderült, a Törökország által is támogatott ellenzékiek nem fogják megbuktatni Aszadot –, és a menekültkérdés az idei önkormányzati választásokon több nagyvárosban is az ellenzéki Köztársasági Néppárt malmára hajtotta a vizet.

Ankara és Isztambul elvesztése után Erdoğannak muszáj volt valami nagyot gurítania, hogy visszaédesgesse az elkószált szavazókat, és saját pártjában is szorosabbra zárnia a sorokat. Ugyanis a választási kudarcok és az elnök kegyenceinek felemelkedése miatt a kormányzó Igazság és Fejlõdés Pártja szakadásközeli állapotba került – a kegyvesztetté vált volt miniszterelnök Ahmet Davutoğluról szeptemberben derült ki, hogy több AKP-alapító közremûködésével új jobbközép párt szervezésébe kezd. Két héttel az errõl szóló hírek után Erdoğan valóban nagyot gurított: megindította harckocsijait a szíriai kurd „terroristák” ellen, nacionalista ellenzékét is magával sodró nemzeti hisztériát kiváltva.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Matolcsy György: semmivel nem tartozik az állam a volt magánnyugdíjpénztári tagoknak
Erdélyből igényelték a legtöbben a magyar kormány által adott támogatást
Váratlan személy jelent meg Gesztesi Károly sírjánál
Már meg is van az utód a Kásler Miklós által kirúgott vezető posztjára
Cserháti volt az, aki mellett Balog Zoltán, Kásler hivatali elődje is kiállt. Flóris István az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) új vezetője - közölte az Emberi Erőforrá...
  
Szigorítás Ausztriában: ezer fölé emelkedett a még kezelésre szoruló betegek száma
Ismét óvintézkedéseket vezetnek be Felső-Ausztriában: keddtől a hivatalokban szájmaszkot kell viselni, kerülni kell a nagyobb csoportosulásokat, valamint egy méteres távolságot kell tarta...
  
Tarlós értené ha a kormányhoz kerülne a Lánchíd
Bár Tarlós István "erősen hangsúlyozta", hogy nem igazán akar már megszólalni a Lánchíd ügyében, mégsem hárította el az atv.hu főmunkatársának megkeresését. A volt főpolgármester...
  
Novák Katalin – Komoly anyagi juttatást osztana ki
Budapest — A koronavírus-járvány idején helytálló nők munkáját díjazza a Nők Magyarországért Klub, amelynek tagjai közös videóban buzdítanak jelölésre. „Komoly anyagi és e...
  
Mi lesz a külföldi nyaralásokkal ha jön a második hullám?
Sokakat foglalkoztatnak e kérdések, amelyekre azonban nem könnyű választ adni. Addig egészen biztosan nem, amíg nem lesz meg a vakcina, addig jóformán mindenki csak találgat. S persze nem ke...
  
Óriási szúnyogirtás kezdődik - jó ha tudja a részleteket
Több mint százezer hektáron, csaknem négyszázhatvan településen folytatódik a héten a szúnyoggyérítés – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivőj...
  
Valami történik: államhatárokat zártak le Ausztráliában
A WHO jelentése szerint napi fertőzési rekord dőlt meg szombaton: 24 óra alatt több mint 212 ezer emberről derült ki, hogy megfertőződött az új típusú koronavírussal, és nem úgy néz ...
  
Óriási botrány és lemondások Mohácson: előrehozott választás jön
Feloszlatta magát a mohácsi képviselő-testület, ezért legkésőbb százhúsz napon belül helyhatósági választásokat tartanak a Duna-parti városban – tájékoztatta a település jegyz...
  
A gyerekek fejlődését is segíti, ha van kutya a háznál
A kutyatartásnak számos tudományosan is bizonyított pozitív hatása van az emberekre nézve, egy friss kutatás alapján pedig felvéshetünk egy újabb elemet a listára, kiderült ugyanis, hogy...
  
Megszólalt kásler tanácsadója: az ember dönthet úgy, hogy meg akar halni ...
Kollár Lajos érsebész beszélt Bayer Zsoltnak a koronavírus-járvány mellett a magyarok étkezési szokásairól és a hálapénzről is. A vasárnapi Hír TV-s Bayer show vendége volt Dr. Ko...
  
Így riaszthatják majd a tanárok az iskolarendőröket
Mobilos applikációt is fejleszt az Emmi az iskolai őrséghez. Speciális mobil applikációt fejleszt az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amivel az iskolarendőröket riaszthatják a t...
  
400 millió munkahellyel végzett az elmúlt pár hónap
A nők aránytalanul rossz helyzetben vannak most a világ munkaerőpiacán. Sokkal erősebb negatív hatása volt a globális munkaerőpiacra a koronavírus-járványnak, mint ahogy azt korábban g...
  
Óriási készültség: újabb magyar rab szökött meg
A rab munkavégzés közben, egy lovardából szökött meg. Szökött rabot keres a Kalocsai Rendőrkapitányság: a férfi még szombaton, munkavégzés közben engedély nélkül távozott az ál...
  
Magyarellenes román szurkolóktól hangos a sajtó
Több mint 360 ezer forintnyi bírságot kell kifizetnie a szövetségnek. 5000 lejre, azaz átszámítva több mint 360 ezer forintra bírságolta meg a Román Labdarúgó Szövetséget (FRF) a rom...
  
Kásler szerint nincs értelme vitázni a bérekről
Ungár Péter LMP-s országgyűlési képviselő vitára hívta Kásler Miklóst az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőjét a szociális ágazatból dolgozók béréről. Kásler azonban h...
  
Szemtanú szerint honvédségi helikopter okozott tragikus balesetet
Nagyon részletes leírást tett közzé a vasárnapi vértesszőlősi siklóernyős baleset egyik szemtanúja arról, hogyan szenvedett életveszélyes sérüléseket egy fán 20 méteres magasságba...
  
Külföld rólunk beszél: Magyarország jelentős orosz, kínai és amerikai érdeklődésre tart számot
"Sok a bizonytalanság az Európai Unió jövőjét illetően, mert az unió az Egyesült Államoknál sokkal polarizáltabb, és számos törésvonal választja el tagjait ideológiája, földrajzi h...
  
Hivatalos: Kaleta nem megy börtönbe
Nem kell börtönbe vonulnia gyermekpornográfia miatt a volt perui nagykövetnek, mert a Fővárosi Főügyészség tudomásul vette az előkészítő ülésen született bírósági döntést, tudta...
  
Hallottál a debreceni fociról és az 1,2 milliárd forintos költségvetésről?
„Stratégiai változtatás kellett volna akkor is, ha nem esik ki a Loki az NB I-ből,” mondta a Debrecen polgármestere a DIGI Sport Reggeli Start című műsorában. Papp László szerint Szima ...
  
Budapest az egyetlen európai város, ahol már rosszabb a levegő, mint a járvány előtt
Míg a világ jelentős részén extrém módon csökkent a légszennyezettség a koronavírus-járvány okozta korlátozó intézkedések hatására, addig Magyarországon minden maradt úgy, ahogy e...
  
Ki a hibás azért, hogy ennyire enyhe ítélettel úszhatja meg Kaleta?
Kivételesen nem túlzás azt mondani, hogy a fél ország a Kaleta-ügyről beszél, posztol és kommentel, már jó pár napja. Rég volt olyan közösségi élménye a magyaroknak, amikor a legkül...
  
Többen tettek panaszt az ombudsmannál elmaradt kórházi ellátás miatt
Bár egyetlen konkrét panasz sem érkezett a veszélyhelyzet idején elrendelt kórházi ágyfelszabadítás miatt, hivatalból vizsgálatot indított, közölte az alapvető jogok biztosa a szociali...
  
Matolcsy György: semmivel nem tartozik az állam a volt magánnyugdíjpénztári tagoknak
Sokan háborodtak fel, miután Matolcsy György leírta, semmivel nem tartozik az állam a volt magánnyugdíjpénztári tagoknak. Az MNB most egy közleményben kérte ki magának a „pártpolitika...
  
Összesen 22 340 külhoni magyar család igényelte az anyasági támogatást amit a magyar kormány adott
Továbbra is népszerű a határon túli magyarok körében a Köldökzsinór program, amelynek köszönhetően 2018 januárja óta az anyasági támogatás valamint a fiatalok életkezdési támogat...
  
Erdélyből igényelték a legtöbben a magyar kormány által adott támogatást
Továbbra is népszerű a határon túli magyarok körében a Köldökzsinór program, amelynek köszönhetően 2018 januárja óta az anyasági támogatás valamint a fiatalok életkezdési támogat...
  
Élőben közvetítette a magyar férfi, ahogy 6 éves fia vezeti az autót
A Kiskőrösi Járási Ügyészség járművezetés tiltott átengedésének vétsége és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy férfi ellen, aki – mint megírtuk – 2020 márciusában és ...
  
Váratlan bejelentés: Az egyházi iskolákban egyelőre nem lesznek iskolaőrök
Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár szerint Magyarország északkeleti részén gyakoribb az iskolai erőszak. Az Országgyűlés július 3-án szavazta meg az iskolaőrség bevezetését. Amint...
  
Magyar botrány: Kamupártokat vezető házaspár ellen emeltek vádat
Összesen 117 millió forint elcsalásával vádol a nyíregyházi ügyészség egy házaspárt. Vádat emelt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség egy házaspár ellen, mert a férj és ...
  
Kásler: a szociális ágazat munkáját nagyra becsüli - interjú
Az Emmi minisztere szerint egyelőre még nem tudni, hogy lesz-e a koronavírus-járványnak második hulláma. Ungár Péter LMP-s képviselő vitára hívta Kásler Miklóst, hogy a szociális ága...
  
Durván lezuhant a kiskereskedelem forgalma
Az idén májusban a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 2,8 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszaká...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Orbán sem gondolhatja komolyan, hogy Erdoğan megoldja a menekültkérdést
A lakájsajtó szerint persze Orbán nem alkoholista.
Õ Nemzeti Italozó.

Kapcsolódó:

Orbán sem gondolhatja, hogy Erdoğan megoldja a menekültkérdést

Annak ellenére, hogy Recep Tayyip Erdoğan már visszatérõ vendégnek számít Budapesten, most csütörtöki vizitje korábban nem látott indulatokat váltott ki. És nemcsak a fõvárosban egy idõre több ezer embert csapdába ejtõ forgalomkorlátozások miatt, hanem azért is, mert Törökország alig néhány hete indított offenzívát a szíriai kurd autonóm régió ellen, mely a világ számos hatalmának rosszallását kiváltotta.

A rosszallás egyik oka az, hogy Erdoğan célpontjai egy, a Közel-Keleten fehér hollónak számító szekuláris, demokratikus, feminista, sõt, környezettudatos ideológiát képviselnek, akik ráadásul 2014 óta – nyilván saját érdeküket is szolgálva – megbízható és hatékony szövetségesnek bizonyultak az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Ellentétben mondjuk Törökországgal, mely 2016-ig szemet hunyt a török határon a Kalifátusból ömlõ olaj, illetve a Kalifátusba ömlõ hadi- és emberanyag felett – konkrétan abban reménykedve, hogy a dzsihadisták ugyanúgy végeznek majd a kurdokkal, mint ahogy azt az iraki jazidi kisebbséggel tették.

A magyar ellenzéki erõk – kiegészülve a kurdokkal szimpatizáló szervezetekkel – ennek a nemzetközi felháborodásnak a morális természetû érveit visszhangozták. Elsõsorban a török hadsereg, vagy annak kisegítõ erõiként mûködõ, egykori dzsihadista és iszlamista elemekkel is feltöltött Szíriai Nemzeti Hadsereg atrocitásai, a kurdok rovására tervezett, a nemzetközi egyezmények által tiltott kikényszerített lakosságcsere (errõl még lesz szó) szándéka miatt jelent meg a demonstrálók plakátjaitól a Gül Baba türbéjéig az a vád, hogy

„Erdoğan háborús bûnös”.
Kapcsolódó
Miért udvarol Orbán Erdoğannak?
Miért udvarol Orbán Erdoğannak?

Az orosztól eltérõ földgázforrások lehetõsége is benne van a török–magyar barátságban, amiért Orbán látványos, de komoly kötelezettség nélküli gesztusokat tesz.
Kapcsolódó
Orbán: Erdoğan elmozdítása a bevándorláspártiak álma
Orbán: Erdoğan elmozdítása a bevándorláspártiak álma

A kormányfõ szerint az ellenzék tudatlanságból kritizálja a török elnökkel való viszonya miatt.

Orbán Viktor és a kormány médiagépezete ezzel szemben – a látogatást magyarázó egyéb szempontok fölé helyezve – azt a realista érvet hozta fel Erdoğan minden körülmények közötti támogatására (az elvárásokat túlteljesítve még a török elnök belpolitikai ellenfeleivel szemben is), hogy „lehet szeretni, nem szeretni a török elnököt”, de a finnyáskodásnál sokkal fontosabb, hogy a törökök betartják a híres-hírhedt 2016-os uniós megállapodást, és nem engedik Európába a náluk tartózkodó 3,6 millió szíriai polgárháborús menekültet. Sõt, miután kétmillió menekült hazatelepítésére tettek ígéretet a fõleg kurd kantonok elfoglalásával létrehozott észak-szíriai „biztonsági zónába”, „a magyar nemzeti érdekkel” egybevágó módon, „Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést”.

Ezzel nem csak az a probléma, hogy amikor ez a felfogás válik a nemzetközi politika fõ rendezõelvévé, annak valahogy mi, magyarok is meg szoktuk inni a levét (errõl tudnának mesélni 1956 kurdjai, a magyar forradalmárok, akikért az általános nemzetközi szimpátia ellenére az Egyesült Államok egy U2-est nem volt hajlandó keresztbe tenni). Hanem az is, hogy

Orbán tudatlannak tetteti magát, amikor elhiszi, hogy a török invázió valóban elõsegíti a menekültkérdés megoldását.

Ugyanis a magyar kormány is valószínûleg tisztában van azzal, amit lényegében minden elemzés állít: Erdoğan menekültfókuszú kommunikációja csak az újabb menekülthullám politikai következményeitõl rettegõ Európának, illetve a török szavazóknak szól. Emellett négy, a nemzetközi média által kivesézett, a kormány által is nyilván jól ismert érv áll.
1. Olyan, mintha Bács-Kiskunba hirtelen megérkezne kétmillió ember

Törökország már korábban is több határterületet vont ellenõrzése alá, ez azonban a 2016-ban az Iszlám Államtól elhódított Észak-Aleppóval és a 2018-ban lerohant kurd kantonnal, Afrinnal együtt is alig 8000 négyzetkilométernyi területet jelent. Erre az amúgy sem üres, és Észak-Aleppó esetében már amúgy is menekültekkel telezsúfolt területre akarnak a tervek szerint kétmillió szíriait visszatelepíteni.

A visszatelepülés török víziója ráadásul gigantikus pénzeket emésztene fel; az ENSZ-nek osztogatott török brosúra egymillió menekültre 26,4 milliárd dolláros költséggel húzna fel 10 várost és 140 falut egyetemekkel, mecsetekkel, kórházakkal – ha valóban kétmillió embert akarnak elhelyezni, akkor ez csaknem 53 milliárd dollárt jelentene. Mivel a török gazdaság továbbra sem lábalt ki a válságból, az összeget elvileg nemzetközi összefogással dobnák össze. Csakhogy Erdoğan az agresszióval egy kalapba került a visszafoglalt polgárháborús területeinek újjáépítésére a tõkeerõs nyugati országoknál hiába kalapozó Bassár el-Aszaddal. Az Európai Bizottság leköszönõ elnöke az offenzíva napján kerek perec megtagadta a finanszírozást, és Törökország az elvileg tõkeerõs, ámde a katonai akciót hevesen ellenzõ arab államok közül is csak a 2017-es válságban lekötelezett Katarra számíthat.

2. A szír menekülteknek nem ez a Szíria az otthonuk

A szír menekülteknél az útlevél nem árul el sokat valódi identitásukról, az ország ugyanis nemcsak vallásilag és etnikailag tagolt, hanem óriásiak a regionális különbségek, és fõleg Kelet-Szíriában, a törzsi kötelékek is meghatározóak. A törökországi menekültek többségét az Aszad-rezsim elõl menekülõ szunnita arabok, esetleg turkománok teszik ki, méghozzá az ország középsõ részérõl. Azaz egy aleppói vagy hamai menekült számára minden szempontból tökéletesen idegen az évszázadok óta kurdok által lakott Rodzsava, és egyáltalán nem biztos, hogy hazatérésként éli meg, ha a török hatóságok áttoloncolják a határon. Márpedig áttoloncolják, az Amnesty International jelentése ugyanis számos példát hoz arra, hogy a szíriai menekülteket lényegében erõszakkal kell hazatelepíteni. Eddig a kétmilliós, „megoldásra váró” menekültbõl nagyjából 350 ezer ember került át törökországi menekülttáborokból a határ túloldalán épített táborokba –

azaz egyik ideiglenes helyzetbõl a másik ideiglenes helyzetbe.
3. A zóna eddig biztonságos volt, most már biztos nem az

Mivel a kurd kantonok autonómiája 2012-ben a katonai erejét koncentrálni kívánó damaszkuszi kormány és a kurd milíciák közti hallgatólagos megállapodás eredményeképp jött létre, ezért Rodzsava és Afrin kantonok Szíria relatíve nyugodt régióinak számítottak. Eddig. Azonban ahogy a magyar külügy háttérkutatásait folytató Külgazdasági- és Külügyi Intézet munkatársai is megállapították:

Nem várható nagy bevándorlás olyan területekre, ahol a különbözõ kurd szervezetek folyamatosan támadásokat intéznek a török és a velük szövetséges arab csapatok ellen.

Kapcsolódó
Abu Bakr al-Bagdadi halálával még nincs vége az Iszlám Államnak
Abu Bakr al-Bagdadi halálával még nincs vége az Iszlám Államnak

A halála elõtt utódját is kijelölõ al-Bagdadi nem rántotta magával a halálba terrorszervezetét. Az IS tízezernyi harcosa az elmúlt évben is több ezer támadást hajtott végre, és amíg nem sikerül megoldani a régió válságait, addig ez nem is fog változni.

Ezt a szembenállást súlyosbíthatja azután a mindenki által utált (oké, a kurdok által a törököknél egy kicsit kevésbé utált) szíriai kormánycsapatok visszatérése, a zavaros helyzet láttán a kezüket dörzsölõ dzsihadisták megerõsödése – becslések szerint az Iszlám Államnak még vagy 10 ezer embere van fegyverben –, és a Donald Trump amerikai elnök által „Ja, olaj is van, akkor mégsem vonulunk ki”-alapon Deir-ez-Zór térségében hagyott amerikai kontingens konfliktusai az oroszokkal és irániakkal.

Ez a régió eddig is a világ leginkább robbanásveszélyes övezetei közé tartozott, Erdoğan pedig csak egy újabb töltetet rakott le a többi mellé.
4. Megoldás helyett újabb menekültek

A török offenzíva menekültkérdéssel való igazolásának legnyilvánvalóbb és legismertebb cáfolata az a tény, hogy a támadás nyomán 300 ezer kurd hagyta el otthonát, közülük a harcok csillapodásával is csak 100 ezren tértek vissza. Mivel a „biztonsági zónát” a kurdokat Aszad bérenceinek tartó szíriai ellenzéki milíciák ellenõrzik, és a törökök titkolt szándéka, hogy a kurd etnikai tömböt szétrobbantsák (ez a folyamat Törökországban a húszas évek óta zajlik, de a szinte kizárólag kurdok által lakott északnyugat-szíriai Afrin kantonnak is ez lett a sorsa 2018 januárja után), ezért nem valószínû, hogy olyan óriási nagy kedve lesz a demokráciába vagy feminizmusba belekóstolt kurdoknak az ezen értékeket istenkáromlásnak tartó iszlamisták uralma alatt élni.

Ezért borítékolható a belsõ menekültek számának növekedése a „biztonsági zónából” dél, az Észak-szíriai Demokratikus Föderáció megmaradt területei felé. Ahol aztán a kurdok szépen bele is sétálnak egy újabb etnikai feszültségbe, hiszen Rakka vagy Deir-ez-Zór hagyományosan arab régiók, és ezen a helyiek nem is akarnak változtatni (ez a feszültség jó tesztje lesz annak, mennyire felekezetek/etnikumok feletti ez az entitás).
Az biztos, hogy nem magyar érdek a kurd háború

Ha a bevándorlás esélyének csökkenése számít magyar nemzeti érdeknek (ami ebben a formájában biztosan nem az, de ezt most hagyjuk), akkor ebbõl a szempontból nézve

a török Szíria-politika egészen biztosan nem szolgálja a magyar nemzeti érdeket.

Más kérdés, hogy a magyar kormány mindig is meglehetõsen cinikusan állt a bevándorlás kérdéséhez – miközben például elutasította a migrációs folyamatoknak ellenõrizhetõbb formát adó ENSZ-paktumát, közben a letelepedési kötvénnyel ellenõrizhetetlen hátterû migránsok ezreinek adott zöld jelzést. Valószínûleg most is inkább az számít, hogy megint szembe tudjon helyezkedni az „Erdoğan elmozdítását akaró migránspárti erõkkel”. Az is lehet, hogy egyszerûen csak nem akarja, hogy a török elnök beváltsa menetrendszerû fenyegetését, és felmondva a 2016-os visszatartási szerzõdést, megnyissa Európa felé az utat a menekültjei elõtt.



Azonban egy zsarolót ritkán szoktak barátnak tartani, a zsarolással kikényszerített álláspontot pedig nem lehet nemzeti érdeknek nevezni.

Magának Erdoğannak viszont elég konkrét érdeke fûzõdik ahhoz, hogy minél több szíriai menekülttõl szabaduljon meg – mondjuk ahhoz is, hogy ne az összestõl, különben nem lesz kikkel zsarolnia az Európai Uniót. Ugyanis annak ellenére, hogy Törökország a szomszédban zajló polgárháború – ezen belül is elsõsorban Aszad brutalitása – elõl menekülõket eleinte mártírokként fogadta be, de az évek alatt a török átlagemberek és a török költségvetési szervek is egyre inkább nyûgként kezdtek rájuk tekinteni. Jelenlétük, sorsuk egyre inkább politikai kérdéssé vált – különösen ahogy kiderült, a Törökország által is támogatott ellenzékiek nem fogják megbuktatni Aszadot –, és a menekültkérdés az idei önkormányzati választásokon több nagyvárosban is az ellenzéki Köztársasági Néppárt malmára hajtotta a vizet.

Ankara és Isztambul elvesztése után Erdoğannak muszáj volt valami nagyot gurítania, hogy visszaédesgesse az elkószált szavazókat, és saját pártjában is szorosabbra zárnia a sorokat. Ugyanis a választási kudarcok és az elnök kegyenceinek felemelkedése miatt a kormányzó Igazság és Fejlõdés Pártja szakadásközeli állapotba került – a kegyvesztetté vált volt miniszterelnök Ahmet Davutoğluról szeptemberben derült ki, hogy több AKP-alapító közremûködésével új jobbközép párt szervezésébe kezd. Két héttel az errõl szóló hírek után Erdoğan valóban nagyot gurított: megindította harckocsijait a szíriai kurd „terroristák” ellen, nacionalista ellenzékét is magával sodró nemzeti hisztériát kiváltva.
Már meg is van az utód a Kásler Miklós által kirúgott vezető posztjára
Szigorítás Ausztriában: ezer fölé emelkedett a még kezelésre szoruló betegek száma
Tarlós értené ha a kormányhoz kerülne a Lánchíd
Novák Katalin – Komoly anyagi juttatást osztana ki
Mi lesz a külföldi nyaralásokkal ha jön a második hullám?
Óriási szúnyogirtás kezdődik - jó ha tudja a részleteket
Valami történik: államhatárokat zártak le Ausztráliában
Óriási botrány és lemondások Mohácson: előrehozott választás jön
A gyerekek fejlődését is segíti, ha van kutya a háznál
Megszólalt kásler tanácsadója: az ember dönthet úgy, hogy meg akar halni ...
Így riaszthatják majd a tanárok az iskolarendőröket
400 millió munkahellyel végzett az elmúlt pár hónap
Óriási készültség: újabb magyar rab szökött meg
Magyarellenes román szurkolóktól hangos a sajtó
Kásler szerint nincs értelme vitázni a bérekről
Szemtanú szerint honvédségi helikopter okozott tragikus balesetet
Külföld rólunk beszél: Magyarország jelentős orosz, kínai és amerikai érdeklődésre tart számot
Hivatalos: Kaleta nem megy börtönbe
Hallottál a debreceni fociról és az 1,2 milliárd forintos költségvetésről?
Budapest az egyetlen európai város, ahol már rosszabb a levegő, mint a járvány előtt
Ki a hibás azért, hogy ennyire enyhe ítélettel úszhatja meg Kaleta?
Többen tettek panaszt az ombudsmannál elmaradt kórházi ellátás miatt
Matolcsy György: semmivel nem tartozik az állam a volt magánnyugdíjpénztári tagoknak
Összesen 22 340 külhoni magyar család igényelte az anyasági támogatást amit a magyar kormány adott
Erdélyből igényelték a legtöbben a magyar kormány által adott támogatást
Élőben közvetítette a magyar férfi, ahogy 6 éves fia vezeti az autót
Váratlan bejelentés: Az egyházi iskolákban egyelőre nem lesznek iskolaőrök
Magyar botrány: Kamupártokat vezető házaspár ellen emeltek vádat
Kásler: a szociális ágazat munkáját nagyra becsüli - interjú
Durván lezuhant a kiskereskedelem forgalma
Tiborcz interjú: Nem szeretnék egy olyan cégben tulajdonos lenni, amely közpénzeket nyer
Az illegális migránsok munkába állításáról mondta el a véleményét Bakondi György
Hadházy: MOCSKOS 5 MILLIÁRD, AMIT A JÁRVÁNYRA HIVATKOZVA DOB ODA A KORMÁNY SAJÁT EMBEREINEK
Valami történt - békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán az EU-val kapcsolatban
Egy kis nyavalyás lángos 1750 Ft-ért - bajban a turisztika de ez a megoldás?
Rendőrök csaptak le az állatkínzóra
Rendőrök kaptak jutalmat - kiemelkedő rendészeti tevékenység
Újabb speciális önkéntes tartalékosok vonultak be - mutatjuk a részleteket
Honvédelem: Ha a hazádat akarod szolgálni, a Magyar Honvédségnél minden egyes nap megteheted
Óriási fordulat a magyar gyógyszertárakban
Tíz nap múlva kapkodhatja a fejét a piacokon és a boltokban
Riasztást kapott a magyar honvédség
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum