Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Teljesen átszabná saját hivatalait az Orbán-kormány

Már jövõre máshogy és máshol kell ügyeket intéznünk, ritkábbak lesznek a hatósági ellenõrzések, újra a rendõrség veszõdhet a legkisebb súlyú szabálysértésekkel, több igazolványt váltanának ki az e-személyivel – ilyen nagyszabású változtatásokat tartalmaz a birtokunkba került, még titkos kormányzati elõterjesztés. A javaslatcsomag az Orbán-kormány újításaként felállított kormányhivatali rendszert racionalizálná, közben viszont elismerik, jelenleg milyen felesleges bürokratikus köröket futtatnak az emberekkel, mert nem építették ki a megfelelõ informatikai hátteret.


Az Orbán-kormány „a választópolgároktól kapott felhatalmazás alapján 2010 után hozzáfogott az ország megújításához, nagy rendszereinek átalakításához”, hogy létrejöjjön az erõs, szolgáltató állam – így indít a négy évvel ezelõtt elfogadott, nagyívû közigazgatási stratégia. Ebben egészen 2020-ig megszabták, milyen szervezeten keresztül gyakorolja Orbán Viktor kormánya a végrehajtó hatalmat, célul pedig azt tûzték ki: „2020-ra ügyfélbarát eljárásrenddel, nemzeti hivatástudattal rendelkezõ, szakmailag felkészült személyi állománnyal, a lehetõ legkisebb adminisztratív teherrel és rövid ügyintézési határidõkkel” mûködjön a közigazgatás, „azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvezõ Szolgáltató Állam”.

A kitûzött céldátumig kevesebb, mint 2 hónap van, az Orbán-kormány pedig éppen arra készül, hogy radikálisan átszabja a saját maga által létrehozott közigazgatási rendszert – derül ki a lapunk birtokába került, még nem nyilvános elõterjesztésbõl. A javaslat a címe alapján az Orbán-kormány által életre hívott kormányhivatalok mûködésének az egyszerûsítésérõl szól, ezzel viszont alapjaiban átírja az ügyintézés mikéntjét. Sõt, érintené a NAV, a rendõrség, a bíróságok munkáját is, de az önkormányzatok feladatai is változnának.

A változtatások nagyságrendjét önmagában az is tükrözi, hogy a belsõ, kormányzati munkaanyag több mint 1000 oldal. Ennek magyarázata, hogy már a megvalósításához szükséges jogszabálymódosításokat, ezek mellékleteit, minden kidolgozott jogi módosítást is tartalmazza. Az elõterjesztésért a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség felelõs, de a munkaanyag véglegesítésében gyakorlatilag az összes szaktárca és egy sor más szerv – az OBH-tól kezdve az ügyészségen át a NAV-ig – részt vett. Hogy pontosan mikorra zárul le a kidolgozása, és kerül az Orbán-kormány elé, az nem derül ki, de információink szerint már a közigazgatási államtitkári értekezlet is tárgyalta október végén.

Drasztikusan karcsúsítani a kormányhivatalokat

A terjedelmes dokumentum tartalmaz olyan elemeket, amelyek ismerõsek, mert már korábban is felmerült a szükségességük, de így összességében, komplex javaslatcsomagként nem volt ismert. Ehhez képest a tervek szerint már 2020. március 1-tõl ebben az új struktúrában kellene ügyeket intéznünk a hivataloknál. Ráadásul miközben részletesen ismertetik, hogyan szabnák át az állami szervezetrendszert, óhatatlanul leleplezik, a mostani milyen alapvetõ problémákkal küzd. Ez már csak azért is érdekes, mert a közvéleménynek szóló, hangzatos nyilatkozatokban jellemzõen agyondicsérik saját szervezetüket, míg a hétköznapi tapasztalat sokszor kevésbé pozitív például az „egyablakos” ügyintézéssel kapcsolatban.

A javaslat döntõen megváltoztatná a fõvárosi és megyei kormányhivatalok jelenlegi mûködését. A kormányhivatalok feladatai eddig is több lépcsõben változtak, fõleg, mert létrehozásuk óta egy sor tennivalót toltak át hozzájuk. A javaslat készítõi viszont belátták, hogy a hivataloknak sokkal hatékonyabban,

kevesebb – de érdemi – feladattal és nem utolsó sorban kevesebb kormánytisztviselõvel kellene mûködniük.

A feladatkör szûkebbre szabása, racionalizálása érdekében:

kimondják, hogy „indokolatlan”, hogy egyes feladatokkal továbbra is a kormányhivatalok veszõdjenek, ezért ezeket átteszik szakmai szervezetekhez, kamarákhoz, anyakönyvvezetõkhöz, de olyan feladat is van, ami a NAV-hoz kerülne át,
más feladatokat pedig egyszerûen törölnének, így megszûnne több engedélyezési eljárás, és a jövõben elég lenne több esetben is az egyszerû bejelentés, például az egyéni vállalkozóknál.
Akinek nem tetszik, menjen bíróságra

A járási, illetve Budapesten a fõvárosi kerületi hivatalok felett található megyei kormányhivatalok tehermentesítése érdekében további lépéseket terveznek, hogy ezek még inkább a szakkérdésekre tudjanak koncentrálni. Ezek közül a legfontosabb változás, hogy mint másodfokhoz, ide lehet fordulni a járási/kerületi hivatal döntéseivel szemben. Ám ezt szigorítanák: "2020. március 1-tõl a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok által hozott hatósági döntések esetében kerüljön kizárásra a fellebbezés lehetõsége" – olvasható az elõterjesztésben. Arra hivatkoznak, hogy ha elsõfokon rögtön a fõvárosi és megyei kormányhivatal járt el, akkor 2017 óta már nem is volt lehetõség arra, hogy közigazgatási úton vigye tovább az ügyet az érintett. Ezzel viszont gyakorlatilag valamennyi kormányhivatali/járási hivatali rendszerben született döntéssel szemben megszûnne a közigazgatáson belüli jogorvoslat.

Így ha valaki az ügyében született döntést nem akarja annyiban hagyni, jövõ márciustól csak az a lehetõsége maradna, hogy a határozatot bíróságon támadja meg. Ettõl a kormányhivatalok munkaterhének jelentõs csökkenését várják, ami valószínûleg be is fog jönni, hiszen a „sima” fellebbezéssel szemben pert indítani sokkal bonyolultabb, rendszerint költségesebb, és sokan ódzkodnak a bíróságra járkálástól. A közigazgatáson belüli jogorvoslat teljes elkaszálását az anyagban viszont azzal indokolják, hogy ezzel „a notórius fellebbezõket” fogja visszatartani a közigazgatási perek „szigorú formakényszere”.

Átalakul a hatósági ellenõrzési rendszer

Jelentõs és az esetek többségében felesleges munkateher

– így minõsítik azt, hogy a kormányhivataloknak jelenleg túl sok mindent kell ellenõrizniük. A kötelezõ ellenõrzések jelentõs részét valamilyen jogszabály írja elõ, ehhez jönnek még a bejelentések alapján vagy a hivatalból induló vizsgálatok. Ráadásul egy sor tevékenységet vagy intézményt jellemzõen évente kell ellenõrizniük, pedig a javaslat készítõi is elõismerik: „elõzetesen tudható, hogy az érintett ügyfél tekintetében változás nem történt”, érdemi eredmény így nem várható.

Ez „hatalmas terhet” jelent humánerõforrásban, nem beszélve a költségekrõl, utazásról, ezért az elõterjesztés szerint:

megszûnne egy sor ellenõrzés, például egyes engedélyezési eljárásoknál, ezeket a jövõben egyszerû bejelentéshez kötnék. Így csak indokolt esetben vizsgálódnának, például ha tudomásukra jut valamilyen szabálytalanság. „Ez a rendszer az ügyfelek részérõl erõsebb jogszabálykövetést feltételez” – ismerik el, amit azzal kényszerítenének ki, hogy ha az ellenõrzés során jogsértést találnak, akkor súlyosabb szankciót alkalmaznának.
más ellenõrzések maradnának, de lazábban, például egyes intézmények éves kötelezõ ellenõrzésére a jövõben csak 3 évente vagy „esetileg” kerülne sor – kivételt jelentenek az olyan speciális területek, mint például a gyermekvédelem, ahol maradna a szoros felügyelet.
Visszapasszolják a rendõrségnek a szabálysértéseket

2012-ben jelentõs változás volt, hogy az úgynevezett általános szabálysértési feladatokat a kormányhivatalok, majd az újonnan felállított járási (fõvárosi kerületi) hivatalok vették át. A tervezet azonban ezeket újra a rendõrségre bízná, amit többek közt azzal indokolnak, hogy az ilyen kisebb súlyú szabályszegéseknek „nagyobb súlyt adna”, ha a rendõrség járna el.

Ezzel nyilván megszabadítanák a hivatalokat egy csomó munkától, de az elõterjesztésben a Belügyminisztérium szembement a javaslattal, el szeretnék érni, hogy ezek az ügyek maradjanak járási hatáskörben. A módosítással ugyanis az amúgy is súlyos létszámhiánnyal küzdõ rendõrségnek kellene eljárnia olyan kis súlyú ügyekben, mint amikor valakit azért vesznek elõ, mert nem járatja óvodába vagy iskolába a gyermekét.

Megszûnne több „feleslegesen fenntartott” igazolvány

Az észszerûsítés érdekében azt javasolják: felül kellene vizsgálni, hogy a fõvárosi és megyei kormányhivatalok útján kiadott igazolványokat „miért és meddig szükséges önállóan megtartani”. „Az e-személyi igazolvány 2016. január 1-jei bevezetése óta három év telt el, ugyanakkor változatlanul önálló kártyaformátumban létezik a lakcímkártya, az adókártya és a TAJ-kártya” – indokolják a hatósági igazolványok revízióját. Sõt, intézkedéseket javasolnak annak érdekében, hogy "azok a hatósági igazolványok, amelyek az e-személyivel (az adókártyához és a TAJ-kártyához hasonlóan – a szerk.) kiválthatóak lennének – például a vállalkozói igazolvány vagy a diákigazolvány – szintén kerüljenek megszüntetésre”.



Vállalja fel a kormány, hogy kötelezõ – és adjon hozzá kártyaolvasót

Ehhez további informatikai fejlesztések kellenek, „de ezek már az e-személyi bevezetése elõtt megkezdõdtek, és a mai napig nem értek eredményt” – mondják ki. Az államnak ezért fel kell lépnie például úgy, hogy az e-személyi-igazolvány olvasására alkalmas kártyaolvasóval látja el az állami intézményeket.



Egy sor nemzetközi példát sorolnak fel, hány helyen használják hatékonyan az integrált megoldást, ahol az új típusú személyi igazolványban tüntetnek fel adatok sorát, így a lakcímet is. A digitalizációban hasító Észtországban a személyi igazolványoknak széles azonosítási és aláírási funkciójuk van: nemcsak az alapvetõ személyes adatok, de a tömegközlekedési e-bérlet és a tb-kártya is az igazolvány chipjébe van integrálva. De ezzel szavaznak a választáson, online be tudnak tekinteni vele a kórházi leletekbe, ezt használják elektronikus banki ügyintézéshez és az elektronikus adóbevallás benyújtásához is.

Egymással leveleznek a hivatalok az ósdi informatika miatt

A javaslatban ezzel is elismerik, hogy miközben a hivatalok feladatköre egyre bõvült, és próbálták a szervezetet egységesíteni, ez informatikai téren „kevéssé” sikerült. Így „számos területen a 2011 elõtti, ágazatonként, sõt egyes területeken még azon belül is elkülönülõ szigetszerû mûködés maradt fent”.

Ez nemcsak az állami hivatalokban dolgozóknak komoly nehézség, de az ügyeket intézõ embereken, cégeken is csattan. A javaslat készítõi tisztában vannak azzal, mennyi felesleges kör van jelenleg. Az anyagban is leírják: a különféle eljárásokban olyan adatokat, így „dokumentumokat kérnek be az állampolgároktól, egy másik szervtõl, sõt, van, hogy a kormányhivatalon belüli, másik szervezeti egységtõl, amit maguk is kinyerhetnének az állami rendszerekbõl”.

Már ha ez az informatikai rendszerek kompatibilitása miatt lehetséges lenne. Még érzékletesen ismertetik is a munkaanyagban, hogy e helyett mi történik: még ha elérhetõ is a hivatal számára a szükséges nyilvántartás összes adata, ezeket nem tudják „átemelni saját rendszerükbe”. Az elõterjesztésben ezért azt javasolják, hogy a hatóságok számára közvetlenül hozzáférhetõvé kell tenni azokat az állami nyilvántartásokat, adatbázisokat, amelyek adataira egy-egy eljárás során szüksége van. Az olyan esetekben pedig, ahol ugyanazt a tényt kell évente igazolni, ott a jövõben elegendõ lenne ezt akkor megtenni, „ha az ügyfél élethelyzete megváltozott”.

Bezzeg más országokban

Az anyag részét képezõ jogszabályban már azt is rögzítették, milyen szakrendszerekhez kell hozzáférniük, csakhogy ennek meg kell teremteni az informatikai hátterét. Ez komoly fejlesztést, illetve anyagi ráfordítást igényel, amit a közigazgatásért felelõs Pintér Sándor belügyminiszter feladata lesz felmérni, Varga Mihály pénzügyminiszternek pedig gondoskodnia kell a forrás megteremtésérõl „hazai és európai uniós források figyelembevételével”. Az informatikai „összekötések” jogi szabályozásának 2021. január 1-re hatályba kell lépnie – olvasható a tervezetben.

Hihetetlenül sok humán erõforrást, ügyintézési idõt és költséget spórolnának meg ilyen elengedhetetlen fejlesztéssel a magyar hivatalok, és mennyivel egyszerûbb lenne az ügyintézés mindannyiunknak. Pár példa magából a javaslatból:

a személyi adat- és lakcímnyilvántartás a legszéleskörûbb, ezzel minden más szakrendszert össze kellene kapcsolni. Ehelyett a kormányablakokat keresi meg a többi hatóság és hivatal az adatokért, holott nekik az ügyfelek „egyablakos”, gyors kiszolgálása lenne a feladatuk.
a földhivatalokban elérhetõ ugyan az elõbbi nyilvántartás, hiszen minden egyes bejegyzés elõtt ebbõl ellenõrizniük kell az adatokat. Csakhogy ezt egyesével, kézzel viszik be az ingatlan-nyilvántartásba.
A szociális ügyintézõknek még csak hozzáférésük sincs a lakcím-nyilvántartáshoz, pedig a különféle ellátások megállapításánál erre szükség lenne.
Hiába jár általában együtt a szociális ellátás és az az egészségbiztosítási jogviszony, a kormányhivatalok az egyes szociális ügyekben jelentéseket írogatnak az egészségbiztosító felé, mert a két nyilvántartás nincs összekötve. De ez a helyzet a közgyógyellátási igazolvány kiállításánál is, amirõl két szerv levelezget ahelyett, hogy az egyiknél rendelkezésre állna minden szükséges információ.
A bölcsõdei ellátáshoz a szülõknek kell – ráadásul nevelési évenként – benyújtani a családi pótlék, gyes-gyed igazolásokat, pedig az informatika rendszerek összehangolásával ez is elkerülhetõ lenne.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Kitört a botrány egy magyar pedagógus képei miatt
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Hivatalos: Elfogadták a javaslatot, amely megelőzné az uniós pénzek ellopását
Nyomasztóan üres a többszörös áron felhúzott felhúzott betonstadion
„Rekord számú nevezővel és nagyszámú nézőközönség előtt rendezhettük meg a fedeles fogathajtó bajnokság döntőjét a Lipicai Lovasközpont arénájában” - írta a Facebookon az Á...
  
Operatív törzs: új rendszert vezettek be, ez dönti el ki léphet be hazánkba és ki nem
Mint ahogyan arról a Blikk is beszámolt a mai napon öt fővel emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb halálos áldozatot pedig nem kövelet a vírus. Az elmúlt napo...
  
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Mint ahogyan arról a Blikk is beszámolt a mai napon öt fővel emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon, újabb halálos áldozatot pedig nem kövelet a vírus. Az elmúlt napo...
  
Budapestre költözik egy család az USA-ból mert itt jobban kezelik a járványt
Szerintük az amerikai vezetés nem veszi komolyan a járványt. Bostonból Budapestre költözik egy kétgyerekes család, mert úgy érzik, az USA-ban nem kezelik jól a járvány helyzetet. A magy...
  
Kocsis Máté nyíltan beszélt arról mi a véleménye Kaleta ügyről
A pedofil bűncselekményeknél nincs bocsánat, nem lehet megértés - mondta Kocsis Máté. Kaleta Gábor ügye rávilágított arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem mindig megfelelő, illetve ...
  
Az Emmi gyártat műsort Mészáros Beatrix tévéjére
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2020 májusában 9,6 millió forintért szerződött A mi kis családunk című dokureality filmsorozat elkészítésére – írja a hvg.hu a tárca által nyil...
  
A legmagasabb szintű kormánydelegáció ült a másodosztályú focimeccsen Orbán árnyékában
Ilyen elhívatott nézőkre van szüksége a magyar futballnak. Mert minden bizonnyal sokunknak eszébe jutott, hogy de jó lenne elmenni szombat délelőtt 11-kor a Vasas-Csákvár felkészülési me...
  
Közösen üzentek a gyerekvédő szervezetek a kormánynak
A Kaleta-ügy miatti felháborodás lépéskényszerbe hozta a kormányt, Orbán Viktor ígérete szerint „az őszi törvényalkotás egyik legfontosabb kérdése a gyermekvédelem lesz”, Gulyás ...
  
Mészáros: nincsenek anyagi gondjaim, dolgozunk, ahogy az erőnkből telik - interjú
Micsoda meglepetés érhette ma Orbán Viktort, amikor megpillantotta kedvenc lapját. A Nemzeti Sportnak ugyanis sikerült „exkluzív interjút” készítenie Mészáros Lőrinccel. A Nemzeti Spor...
  
Orbánék rendkívüli ülést hívtak össze mert az EU jogállamisághoz köthet 750 milliárd eurót
Az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülést tart a jövő héten, amelyen a képviselők feltételeket szabva járulhatnak hozzá ahhoz, hogy az Európai Unió hitelt vegyen fel a koronavírus-j...
  
Bakondi interjú: a migrációs útvonal komoly aktivitást mutat
A balkáni útvonalon fokozódik az illegális migránsok mozgása - hangsúlyozta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában. Bakondi Györ...
  
Megszólalt az operatív törzs: ezek várhatóak a jövő héten
Lakatos Tibor közölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hétvégén tanulmányozza az erről szóló javaslatcsomagot. Az operatív törzs ügyeleti központjának vezetője hozzátette: a magya...
  
Lehet hogy jövőre már Mészárosnak fizeted a biztosításodat
A CIG Pannónia Nyrt. irányításának megszerzése lehet az eszköz a hazai biztosítói piacon való nyomuláshoz, ha ez megvan, akkor elindulhat a Takarékbank, az MKB és a Budapest Bank ügyfele...
  
Orbán harcias üzenetet tett közzé: Ne mondja meg a nyugat a keletnek, hogyan éljünk
A használhatatlan politikai korrektség és tabuk nélkül, teljességgel cenzúrázatlanul. Ezzel harangozta be Balog Zoltán azt a webkonferenciát, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, Janez Jan...
  
Itt tartunk: Varga Mihálynak kell könyörögni, hogy ne legyen a Balaton-part végig fizetős
Több ezren csatlakoztak a korábbi petíciójukhoz, most Varga Mihálytól és a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ) kéri az Összefogás a Balatonért Egyesület, hogy ne szorítsák ki a Ba...
  
Meghalt a férfi, akit megvertek egy maszkviselési vita miatt
Halottnak nyilvánították a francia buszsofőrt, akit július 5-én annyira megvert egy fiatalokból álló társaság, hogy a kórházban agyhalottnak nyilvánították. Az 58 éves Philippe Mongu...
  
A kormány még mindig pénzzel tömi a német autóipari cégeket
Bár 2003 óta létezik az egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatások (EKD) rendszere, igazán a 2010-es évek közepén pörgött fel a cégeknek munkahelyekért cserébe juttatott ingyen p...
  
Szijjártó és a 225 millióból felújított apátsági múzeum esete
A miniszter 225 millió forintból, pályázati támogatásból megújított apátsági múzeum átadóünnepségén beszélt erről. Csak azok a nemzetek lehetnek sikeresek, amelyeknek erős nemzet...
  
Megmutatjuk ki áll a fideszes csodajachtokat birtokló máltai cég mögött
Az új uniós szabályoknak köszönhetően nyilvánosságra kellett hozni a máltai offshore cégek valódi tulajdonosait, így derült ki, hogy a kormányközeli üzletemberek és fideszes politikus...
  
Orbán Viktor jövő heti bejelentéseit találgatja mindenki
Orbán Viktor a hétvégén áttanulmányozza a szakértők által készített javaslatcsomagot és a jövő héten jelenthet be újabb intézkedéseket a koronavírus-járvány elleni védekezéshez....
  
Kiderült ki a tulajdonosa a Mészárost is furikázó hírhedt adriai jachtoknak
Magyarország negyedik leggazdagabb embere az L&L Charter Ltd. valódi tulaja. 2018 nyarán egy magánrepülőgép és egy luxusjacht híre járta be a magyar sajtót, a két exkluzív járművel a ...
  
Gyöngyös: 89 ukrán vendégmunkás van járványügyi megfigyelés alatt
A két hétig tartó kötelező házi karantén idején folyamatosan ellenőrzik a vendégmunkások egészségügyi állapotát, a rendőrség pedig kontrollálja, hogy betartják-e a járványügyi s...
  
Angola köszönetett mondott Szijjártónak: angolai diákok számára biztosít ösztöndíjat a magyar kormány
Magyarország és Angola között hosszú múltra visszatekintő együttműködés van, amelynek további fejlesztése mindkét ország érdeke - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külü...
  
Na végre: Csepel díszpolgára lett Tarlós István
A Csepeli Lelkészi Kört megalapító Hantos Jenő munkáját is így ismerték el. Díszpolgárrá választották Tarlós Istvánt, Budapest korábbi főpolgármesterét, valamint Hantos Jenő nyu...
  
Már a polgármester is tüntetett Siófokon - óriási a botrány
A siófoki meteorológiai állomást féltve tartottak közös sajtótájékoztatót politikusok és civilek pénteken a Balaton-parti városban, írja az MTI. A közös fellépés oka, hogy épít...
  
Újból előszedték Borkait - de hol tart a nyomozás?
A Borkai-féle szexvideók ügyében indult nyomozások továbbra is a nyomozati szakaszban vannak. Az Audi-féle földügyben még gyanúsítotti kihallgatás sem volt. A Pesti Hírlap most azt is me...
  
Vadiúj magyar bicikliutat fotóztak le, vagy csak a festék új?
Ja, nem új. Csak a festék. Örvendetesen szaporodik a bicikliutak száma és hossza Nyíregyházán. Boldogság ez, hiszen a kerékpározás nemcsak egészséges, hanem környezetbarát is. A ...
  
Gulyás: Ahol Magyarországon fertőzési góc alakult ki, oda külföldi hozta be a vírust
Járványügyi készültség van Magyarországon. Az első csatát megnyertük, de amíg nincs vakcina, a fertőzés velünk marad, fenn kell tartani a készültséget. Ahol Magyarországon fertőzés...
  
Óriási fogás: Huszonhárom migránst tartóztattak fel a rendőrök
Jogellenesen próbált meg bejutni az országba huszonhárom migráns Csongrád-Csanád megyében. Az egyenruhások feltartóztatták, majd az ideiglenes biztonsági határzárhoz kísérik őket. A ...
  
Botrány: nem elérhetők a nyugdíjak az egyik banknál (frissített: elhárították a hibát)
Technikai problémák miatt gond volt a 2020. július 10-én esedékes nyugdíjak jóváírásával a Takarékbankban - írta a 24.hu. A pénzintézet azt közölte, hogy a technikai problémát rövi...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Teljesen átszabná saját hivatalait az Orbán-kormány
Már jövõre máshogy és máshol kell ügyeket intéznünk, ritkábbak lesznek a hatósági ellenõrzések, újra a rendõrség veszõdhet a legkisebb súlyú szabálysértésekkel, több igazolványt váltanának ki az e-személyivel – ilyen nagyszabású változtatásokat tartalmaz a birtokunkba került, még titkos kormányzati elõterjesztés. A javaslatcsomag az Orbán-kormány újításaként felállított kormányhivatali rendszert racionalizálná, közben viszont elismerik, jelenleg milyen felesleges bürokratikus köröket futtatnak az emberekkel, mert nem építették ki a megfelelõ informatikai hátteret.


Az Orbán-kormány „a választópolgároktól kapott felhatalmazás alapján 2010 után hozzáfogott az ország megújításához, nagy rendszereinek átalakításához”, hogy létrejöjjön az erõs, szolgáltató állam – így indít a négy évvel ezelõtt elfogadott, nagyívû közigazgatási stratégia. Ebben egészen 2020-ig megszabták, milyen szervezeten keresztül gyakorolja Orbán Viktor kormánya a végrehajtó hatalmat, célul pedig azt tûzték ki: „2020-ra ügyfélbarát eljárásrenddel, nemzeti hivatástudattal rendelkezõ, szakmailag felkészült személyi állománnyal, a lehetõ legkisebb adminisztratív teherrel és rövid ügyintézési határidõkkel” mûködjön a közigazgatás, „azaz létrejöjjön az emberek bizalmát élvezõ Szolgáltató Állam”.

A kitûzött céldátumig kevesebb, mint 2 hónap van, az Orbán-kormány pedig éppen arra készül, hogy radikálisan átszabja a saját maga által létrehozott közigazgatási rendszert – derül ki a lapunk birtokába került, még nem nyilvános elõterjesztésbõl. A javaslat a címe alapján az Orbán-kormány által életre hívott kormányhivatalok mûködésének az egyszerûsítésérõl szól, ezzel viszont alapjaiban átírja az ügyintézés mikéntjét. Sõt, érintené a NAV, a rendõrség, a bíróságok munkáját is, de az önkormányzatok feladatai is változnának.

A változtatások nagyságrendjét önmagában az is tükrözi, hogy a belsõ, kormányzati munkaanyag több mint 1000 oldal. Ennek magyarázata, hogy már a megvalósításához szükséges jogszabálymódosításokat, ezek mellékleteit, minden kidolgozott jogi módosítást is tartalmazza. Az elõterjesztésért a Gulyás Gergely által vezetett Miniszterelnökség felelõs, de a munkaanyag véglegesítésében gyakorlatilag az összes szaktárca és egy sor más szerv – az OBH-tól kezdve az ügyészségen át a NAV-ig – részt vett. Hogy pontosan mikorra zárul le a kidolgozása, és kerül az Orbán-kormány elé, az nem derül ki, de információink szerint már a közigazgatási államtitkári értekezlet is tárgyalta október végén.

Drasztikusan karcsúsítani a kormányhivatalokat

A terjedelmes dokumentum tartalmaz olyan elemeket, amelyek ismerõsek, mert már korábban is felmerült a szükségességük, de így összességében, komplex javaslatcsomagként nem volt ismert. Ehhez képest a tervek szerint már 2020. március 1-tõl ebben az új struktúrában kellene ügyeket intéznünk a hivataloknál. Ráadásul miközben részletesen ismertetik, hogyan szabnák át az állami szervezetrendszert, óhatatlanul leleplezik, a mostani milyen alapvetõ problémákkal küzd. Ez már csak azért is érdekes, mert a közvéleménynek szóló, hangzatos nyilatkozatokban jellemzõen agyondicsérik saját szervezetüket, míg a hétköznapi tapasztalat sokszor kevésbé pozitív például az „egyablakos” ügyintézéssel kapcsolatban.

A javaslat döntõen megváltoztatná a fõvárosi és megyei kormányhivatalok jelenlegi mûködését. A kormányhivatalok feladatai eddig is több lépcsõben változtak, fõleg, mert létrehozásuk óta egy sor tennivalót toltak át hozzájuk. A javaslat készítõi viszont belátták, hogy a hivataloknak sokkal hatékonyabban,

kevesebb – de érdemi – feladattal és nem utolsó sorban kevesebb kormánytisztviselõvel kellene mûködniük.

A feladatkör szûkebbre szabása, racionalizálása érdekében:

kimondják, hogy „indokolatlan”, hogy egyes feladatokkal továbbra is a kormányhivatalok veszõdjenek, ezért ezeket átteszik szakmai szervezetekhez, kamarákhoz, anyakönyvvezetõkhöz, de olyan feladat is van, ami a NAV-hoz kerülne át,
más feladatokat pedig egyszerûen törölnének, így megszûnne több engedélyezési eljárás, és a jövõben elég lenne több esetben is az egyszerû bejelentés, például az egyéni vállalkozóknál.
Akinek nem tetszik, menjen bíróságra

A járási, illetve Budapesten a fõvárosi kerületi hivatalok felett található megyei kormányhivatalok tehermentesítése érdekében további lépéseket terveznek, hogy ezek még inkább a szakkérdésekre tudjanak koncentrálni. Ezek közül a legfontosabb változás, hogy mint másodfokhoz, ide lehet fordulni a járási/kerületi hivatal döntéseivel szemben. Ám ezt szigorítanák: "2020. március 1-tõl a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok által hozott hatósági döntések esetében kerüljön kizárásra a fellebbezés lehetõsége" – olvasható az elõterjesztésben. Arra hivatkoznak, hogy ha elsõfokon rögtön a fõvárosi és megyei kormányhivatal járt el, akkor 2017 óta már nem is volt lehetõség arra, hogy közigazgatási úton vigye tovább az ügyet az érintett. Ezzel viszont gyakorlatilag valamennyi kormányhivatali/járási hivatali rendszerben született döntéssel szemben megszûnne a közigazgatáson belüli jogorvoslat.

Így ha valaki az ügyében született döntést nem akarja annyiban hagyni, jövõ márciustól csak az a lehetõsége maradna, hogy a határozatot bíróságon támadja meg. Ettõl a kormányhivatalok munkaterhének jelentõs csökkenését várják, ami valószínûleg be is fog jönni, hiszen a „sima” fellebbezéssel szemben pert indítani sokkal bonyolultabb, rendszerint költségesebb, és sokan ódzkodnak a bíróságra járkálástól. A közigazgatáson belüli jogorvoslat teljes elkaszálását az anyagban viszont azzal indokolják, hogy ezzel „a notórius fellebbezõket” fogja visszatartani a közigazgatási perek „szigorú formakényszere”.

Átalakul a hatósági ellenõrzési rendszer

Jelentõs és az esetek többségében felesleges munkateher

– így minõsítik azt, hogy a kormányhivataloknak jelenleg túl sok mindent kell ellenõrizniük. A kötelezõ ellenõrzések jelentõs részét valamilyen jogszabály írja elõ, ehhez jönnek még a bejelentések alapján vagy a hivatalból induló vizsgálatok. Ráadásul egy sor tevékenységet vagy intézményt jellemzõen évente kell ellenõrizniük, pedig a javaslat készítõi is elõismerik: „elõzetesen tudható, hogy az érintett ügyfél tekintetében változás nem történt”, érdemi eredmény így nem várható.

Ez „hatalmas terhet” jelent humánerõforrásban, nem beszélve a költségekrõl, utazásról, ezért az elõterjesztés szerint:

megszûnne egy sor ellenõrzés, például egyes engedélyezési eljárásoknál, ezeket a jövõben egyszerû bejelentéshez kötnék. Így csak indokolt esetben vizsgálódnának, például ha tudomásukra jut valamilyen szabálytalanság. „Ez a rendszer az ügyfelek részérõl erõsebb jogszabálykövetést feltételez” – ismerik el, amit azzal kényszerítenének ki, hogy ha az ellenõrzés során jogsértést találnak, akkor súlyosabb szankciót alkalmaznának.
más ellenõrzések maradnának, de lazábban, például egyes intézmények éves kötelezõ ellenõrzésére a jövõben csak 3 évente vagy „esetileg” kerülne sor – kivételt jelentenek az olyan speciális területek, mint például a gyermekvédelem, ahol maradna a szoros felügyelet.
Visszapasszolják a rendõrségnek a szabálysértéseket

2012-ben jelentõs változás volt, hogy az úgynevezett általános szabálysértési feladatokat a kormányhivatalok, majd az újonnan felállított járási (fõvárosi kerületi) hivatalok vették át. A tervezet azonban ezeket újra a rendõrségre bízná, amit többek közt azzal indokolnak, hogy az ilyen kisebb súlyú szabályszegéseknek „nagyobb súlyt adna”, ha a rendõrség járna el.

Ezzel nyilván megszabadítanák a hivatalokat egy csomó munkától, de az elõterjesztésben a Belügyminisztérium szembement a javaslattal, el szeretnék érni, hogy ezek az ügyek maradjanak járási hatáskörben. A módosítással ugyanis az amúgy is súlyos létszámhiánnyal küzdõ rendõrségnek kellene eljárnia olyan kis súlyú ügyekben, mint amikor valakit azért vesznek elõ, mert nem járatja óvodába vagy iskolába a gyermekét.

Megszûnne több „feleslegesen fenntartott” igazolvány

Az észszerûsítés érdekében azt javasolják: felül kellene vizsgálni, hogy a fõvárosi és megyei kormányhivatalok útján kiadott igazolványokat „miért és meddig szükséges önállóan megtartani”. „Az e-személyi igazolvány 2016. január 1-jei bevezetése óta három év telt el, ugyanakkor változatlanul önálló kártyaformátumban létezik a lakcímkártya, az adókártya és a TAJ-kártya” – indokolják a hatósági igazolványok revízióját. Sõt, intézkedéseket javasolnak annak érdekében, hogy "azok a hatósági igazolványok, amelyek az e-személyivel (az adókártyához és a TAJ-kártyához hasonlóan – a szerk.) kiválthatóak lennének – például a vállalkozói igazolvány vagy a diákigazolvány – szintén kerüljenek megszüntetésre”.



Vállalja fel a kormány, hogy kötelezõ – és adjon hozzá kártyaolvasót

Ehhez további informatikai fejlesztések kellenek, „de ezek már az e-személyi bevezetése elõtt megkezdõdtek, és a mai napig nem értek eredményt” – mondják ki. Az államnak ezért fel kell lépnie például úgy, hogy az e-személyi-igazolvány olvasására alkalmas kártyaolvasóval látja el az állami intézményeket.



Egy sor nemzetközi példát sorolnak fel, hány helyen használják hatékonyan az integrált megoldást, ahol az új típusú személyi igazolványban tüntetnek fel adatok sorát, így a lakcímet is. A digitalizációban hasító Észtországban a személyi igazolványoknak széles azonosítási és aláírási funkciójuk van: nemcsak az alapvetõ személyes adatok, de a tömegközlekedési e-bérlet és a tb-kártya is az igazolvány chipjébe van integrálva. De ezzel szavaznak a választáson, online be tudnak tekinteni vele a kórházi leletekbe, ezt használják elektronikus banki ügyintézéshez és az elektronikus adóbevallás benyújtásához is.

Egymással leveleznek a hivatalok az ósdi informatika miatt

A javaslatban ezzel is elismerik, hogy miközben a hivatalok feladatköre egyre bõvült, és próbálták a szervezetet egységesíteni, ez informatikai téren „kevéssé” sikerült. Így „számos területen a 2011 elõtti, ágazatonként, sõt egyes területeken még azon belül is elkülönülõ szigetszerû mûködés maradt fent”.

Ez nemcsak az állami hivatalokban dolgozóknak komoly nehézség, de az ügyeket intézõ embereken, cégeken is csattan. A javaslat készítõi tisztában vannak azzal, mennyi felesleges kör van jelenleg. Az anyagban is leírják: a különféle eljárásokban olyan adatokat, így „dokumentumokat kérnek be az állampolgároktól, egy másik szervtõl, sõt, van, hogy a kormányhivatalon belüli, másik szervezeti egységtõl, amit maguk is kinyerhetnének az állami rendszerekbõl”.

Már ha ez az informatikai rendszerek kompatibilitása miatt lehetséges lenne. Még érzékletesen ismertetik is a munkaanyagban, hogy e helyett mi történik: még ha elérhetõ is a hivatal számára a szükséges nyilvántartás összes adata, ezeket nem tudják „átemelni saját rendszerükbe”. Az elõterjesztésben ezért azt javasolják, hogy a hatóságok számára közvetlenül hozzáférhetõvé kell tenni azokat az állami nyilvántartásokat, adatbázisokat, amelyek adataira egy-egy eljárás során szüksége van. Az olyan esetekben pedig, ahol ugyanazt a tényt kell évente igazolni, ott a jövõben elegendõ lenne ezt akkor megtenni, „ha az ügyfél élethelyzete megváltozott”.

Bezzeg más országokban

Az anyag részét képezõ jogszabályban már azt is rögzítették, milyen szakrendszerekhez kell hozzáférniük, csakhogy ennek meg kell teremteni az informatikai hátterét. Ez komoly fejlesztést, illetve anyagi ráfordítást igényel, amit a közigazgatásért felelõs Pintér Sándor belügyminiszter feladata lesz felmérni, Varga Mihály pénzügyminiszternek pedig gondoskodnia kell a forrás megteremtésérõl „hazai és európai uniós források figyelembevételével”. Az informatikai „összekötések” jogi szabályozásának 2021. január 1-re hatályba kell lépnie – olvasható a tervezetben.

Hihetetlenül sok humán erõforrást, ügyintézési idõt és költséget spórolnának meg ilyen elengedhetetlen fejlesztéssel a magyar hivatalok, és mennyivel egyszerûbb lenne az ügyintézés mindannyiunknak. Pár példa magából a javaslatból:

a személyi adat- és lakcímnyilvántartás a legszéleskörûbb, ezzel minden más szakrendszert össze kellene kapcsolni. Ehelyett a kormányablakokat keresi meg a többi hatóság és hivatal az adatokért, holott nekik az ügyfelek „egyablakos”, gyors kiszolgálása lenne a feladatuk.
a földhivatalokban elérhetõ ugyan az elõbbi nyilvántartás, hiszen minden egyes bejegyzés elõtt ebbõl ellenõrizniük kell az adatokat. Csakhogy ezt egyesével, kézzel viszik be az ingatlan-nyilvántartásba.
A szociális ügyintézõknek még csak hozzáférésük sincs a lakcím-nyilvántartáshoz, pedig a különféle ellátások megállapításánál erre szükség lenne.
Hiába jár általában együtt a szociális ellátás és az az egészségbiztosítási jogviszony, a kormányhivatalok az egyes szociális ügyekben jelentéseket írogatnak az egészségbiztosító felé, mert a két nyilvántartás nincs összekötve. De ez a helyzet a közgyógyellátási igazolvány kiállításánál is, amirõl két szerv levelezget ahelyett, hogy az egyiknél rendelkezésre állna minden szükséges információ.
A bölcsõdei ellátáshoz a szülõknek kell – ráadásul nevelési évenként – benyújtani a családi pótlék, gyes-gyed igazolásokat, pedig az informatika rendszerek összehangolásával ez is elkerülhetõ lenne.
Nyomasztóan üres a többszörös áron felhúzott felhúzott betonstadion
Operatív törzs: új rendszert vezettek be, ez dönti el ki léphet be hazánkba és ki nem
Hivatalos: szigorításokat jelentett be Gulyás Gergely
Budapestre költözik egy család az USA-ból mert itt jobban kezelik a járványt
Kocsis Máté nyíltan beszélt arról mi a véleménye Kaleta ügyről
Az Emmi gyártat műsort Mészáros Beatrix tévéjére
A legmagasabb szintű kormánydelegáció ült a másodosztályú focimeccsen Orbán árnyékában
Közösen üzentek a gyerekvédő szervezetek a kormánynak
Mészáros: nincsenek anyagi gondjaim, dolgozunk, ahogy az erőnkből telik - interjú
Orbánék rendkívüli ülést hívtak össze mert az EU jogállamisághoz köthet 750 milliárd eurót
Bakondi interjú: a migrációs útvonal komoly aktivitást mutat
Megszólalt az operatív törzs: ezek várhatóak a jövő héten
Lehet hogy jövőre már Mészárosnak fizeted a biztosításodat
Orbán harcias üzenetet tett közzé: Ne mondja meg a nyugat a keletnek, hogyan éljünk
Itt tartunk: Varga Mihálynak kell könyörögni, hogy ne legyen a Balaton-part végig fizetős
Meghalt a férfi, akit megvertek egy maszkviselési vita miatt
A kormány még mindig pénzzel tömi a német autóipari cégeket
Szijjártó és a 225 millióból felújított apátsági múzeum esete
Megmutatjuk ki áll a fideszes csodajachtokat birtokló máltai cég mögött
Orbán Viktor jövő heti bejelentéseit találgatja mindenki
Kiderült ki a tulajdonosa a Mészárost is furikázó hírhedt adriai jachtoknak
Gyöngyös: 89 ukrán vendégmunkás van járványügyi megfigyelés alatt
Angola köszönetett mondott Szijjártónak: angolai diákok számára biztosít ösztöndíjat a magyar kormány
Na végre: Csepel díszpolgára lett Tarlós István
Már a polgármester is tüntetett Siófokon - óriási a botrány
Újból előszedték Borkait - de hol tart a nyomozás?
Vadiúj magyar bicikliutat fotóztak le, vagy csak a festék új?
Gulyás: Ahol Magyarországon fertőzési góc alakult ki, oda külföldi hozta be a vírust
Óriási fogás: Huszonhárom migránst tartóztattak fel a rendőrök
Botrány: nem elérhetők a nyugdíjak az egyik banknál (frissített: elhárították a hibát)
Orbán is elbúcsúzott a hirtelen meghalt országgyűlési képviselőtől
Botrány a Kaleta-ügy titkosítása körül
Négy év körüli kislány zuhant ki egy második emeleti ablakból Kőszegen
Budakeszi: Egy édesanyát és 2 éves kislányát gázolták el
Hivatalos: Elfogadták a javaslatot, amely megelőzné az uniós pénzek ellopását
A rendőrök állítják, 703 km/h-s gyorshajtáson kaptak egy Ford Focust
Ha meglátod mi Mészáros Lőrinc következő nagy dobása...
Orbán aggódik a magyarokért: Több Balaton, kevesebb Adria
Hivatalos: A rendőrség előtt az önkormányzati lakást bérbeadók ügye
Szerbia népe bizonyította 1 nap alatt - azért a víz az úr
Szolgálatba álltak az új terepjárók a magyar határon
Olyan horrorkaravánt fogtak a magyar rendőrök amire nincsenek szavak
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum