Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Elhanyagolható az infláció Magyarországon  

Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerûbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bûvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértõi úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérõszámok között.
Tényleg ugrott a számla a boltokban

A hétköznapokban többnyire a boltokban ért vásárlási élményeink alapján értékeljük, mekkora drágulással kell szembenéznie a családi büdzsének. És valóban: ha megnézzük, hogy a tipikus napi, heti bevásárlás számlája hogyan alakult, akkor érthetõvé válik, hogy miért nyelik le sokan nehezen a 3% körüli inflációról szóló híreket.

Kiszámoltuk, hogy a tipikus „étkezési számla” mennyivel emelkedett az elmúlt években. Ehhez a hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vettük figyelembe azokkal a súlyokkal, amelyeket a KSH a fogyasztóiár-index számításához használ. Eszerint az egy évre visszatekintõ „étkezési” árindex hónapok óta 7% körül mozog, vagyis a fent felsorolt termékek ára ennyivel magasabb, mint egy éve. Ebben benne van a sertéshús 15,5%-os, a burgonya 14,7%-os, a büféáruk 8,5%-os, a cukor 8,1%-os, a szalámi 7,7%-os drágulása, de tartalmazza a jóval átlag alatti ütemben dráguló baromfihúst (0,7%), a tejet (-1,3%) és az étolajat (-0,1%) is.

Ehhez képest a hivatalos inflációs adat, a fogyasztói árindex októberben 2,9%-os drágulást mutatott, vagyis a felét sem annak, amit a napi megélhetéshez vásárolt termékek körében tapasztalunk. Ráadásul nem egyedi helyzetrõl van szó, az elmúlt öt évben szinte végig magasabb volt az étkezési, mint a teljes fogyasztói árindexünk. Évente átlagosan erõs 2 százalékpont az eltérés, az idén azonban már közel 4 százalékpont.
Nem csak eszünk

Az általunk fent megfigyelt étkezési árindexben részt vevõ termékek a KSH teljes fogyasztói kosarából csupán 27%-ot tesznek ki. (Erre még visszatérünk.) A helyzet az, hogy sok más termék sokkal kisebb ütemben drágul, sõt, akár még esik is az áruk. Ennek illusztrálására készítettünk egy másik árindexet, ami a ruházkodás, a tartós fogyasztási cikk és a rezsi árváltozását mutatja be. Ezek olyan termékek, szolgáltatások, amelyeket

ritkábban vásárlunk, ezért kevesebbszer érhet minket az árváltozás kellemetlen (vagy éppen kellemes) élménye, illetve
rutinszerûen fizetjük havonta, gyakran fix átalány és/vagy automatikus átutalás formájában, így szintén kevésbé befolyásolja az inflációs érzetünket.

Mint az alábbi ábrán látható, ezeknek a termékeknek az ára alig emelkedett az elmúlt években, sõt, a legfrissebb adat szerint éves összevetésben minimális árcsökkentést mért a statisztika.

Ennek a termékkkörnek sem elhanyagolható a szerepe a háztartási fogyasztásban, hiszen sok nagy értékû árut tartalmaz: a KSH 18%-os súllyal veszi õket figyelembe.

Vagyis a magas inflációs érzetnek lehet egy olyan pszichológiai magyarázata, hogy az évek óta erõsebben dráguló termékeket gyakrabban vásároljuk, így könnyebben megragad a fejünkben ezek árváltozása.

Ez egyébként általánosabban is igaz: az áremelkedés rossz híre nagy hatással van ránk, míg azt, hogy más termékeknek esetleg nem változott az ára, már természetesebbnek vesszük. Így a bevásárlókosarunk drágulását felül tudjuk becsülni. Ennek azonban nem csak pszichológiai oka van, hanem valós, húsba vágó magyarázata is, ami rávilágít arra, hogy a fogyasztói árindex nem mindenható.
Nincs átlagos fogyasztó

A KSH a fogyasztói árak változását egy képzeletbeli fogyasztói kosárral méri. Ebben a termékek és szolgáltatások (reprezentánsok) a teljes lakossági fogyasztásban betöltött szerepük alapján kerülnek be. Nagyvonalúan mondhatnánk, hogy akkor a fogyasztói kosár egy átlagos hazai háztartás fogyasztási szerkezetét tükrözi. Ez azonban nem egyszerûen pontatlan megállapítás lenne, hanem súlyos tévedés. Ha ugyanis ezt komolyan gondolnánk, akkor egy átlagember teljes fogyasztásából 3,5%-ot kellene kitennie egy autóvásárlás, és nagyjából ugyanennyit költ különféle nagyértékû háztartási és elektronikus cikkre. Ilyen átlagember nincs az országban. Pontosabban nagyon hosszú, 5-10-15 éves idõtávon már bizonyára találunk közel hasonló fogyasztói típust, de a drágulást havi, éves frekvencián vizsgálva ennek aligha van nagy jelentõsége.

Egy adott évben a háztartások vagy vesznek autót, lapostévét, hûtõgépet stb. és akkor annak nagyon nagy súlya van a fogyasztói kosarukban, vagy nem, és akkor nulla a súlyuk. Akik épp nem vesznek ilyet (és õk vannak sokkal többen) azok fogyasztásában az összes többi termék súlya magasabb annál, mint amit a KSH kosarában láthatunk.

Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a fogyasztói árindex egy makrogazdasági konstrukció.

Válaszolni tud arra a kérdésre (többé-kevésbé), hogy az ország fogyasztási cikkeibõl képzett átlagos árszínvonal mennyivel emelkedik. De jó eséllyel egyetlen olyan háztartás sincs az országban, amely esetében jól meg tudná ragadni, hogy az árak alakulása milyen hatással van az életszínvonalára. Vagyis tud mondani egy olyan országos átlagot, ami senkire nem jellemzõ. A mi esetünkben például óvatosan azt mondhatnánk, hogy a tartós fogyasztási cikkek magas súlya és alacsony inflációja miatt egy tipikus háztartás fogyasztási szerkezetére magasabb áremelési ütem a jellemzõ.

A háztartásokat rövid távon érõ inflációra bizonyára jobb közelítést adna, ha nem egy elméletileg átlagos háztartás árindexével számolnánk, hanem egy medián háztartással. A medián háztartás (ahogyan a háztartások többsége) nem vásárol autót, és még egy csomó minden mást sem: azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket nem vesz meg évente legalább egyszer a hazai háztartásoknak legalább a fele. A medián fogyasztó feltérképezése bonyolult feladat, amihez részletes háztartásstatisztikai adatokra lenne szükség. (Dohányzik-e például egy medián háztartás? Jár-e moziba?) Sõt, mivel a háztartások fogyasztási lehetõségei nagyon eltérõk, ezért jövedelmi kategóriák (vagy egyéb társadalmi csoportok) szerinti árindexek képzése sem lenne haszontalan, ha az életszínvonal változását szeretnénk megmérni.
Lehet, hogy még ennyi se?

Hogy egy kicsit még jobban gyötörjük szegény fogyasztói árindexet, megjegyezzük, hogy azok sem elégedettek vele, akiknek igazából készül. Az eddigiekben arról írtunk, hogy a mutató a háztartások szintjén nehezen értelmezhetõ, makrogazdasági folyamatok megragadására alkalmas, elsõsorban arra, hogy az általános árszínvonal-emelkedés mérésével képet kapjunk az inflációról.

A jegybankok már régóta próbálkoznak azzal, hogy az árváltozások tömege közül kiszûrje a valódi inflációt. Vagyis azt a tartós, elsõsorban a várakozások által hajtott árszínvonal-emelkedést, ami nem egyszeri adóemelés vagy idõjárási anomália stb. miatt történik, hanem ami ellen tényleg érdemes a monetáris politika eszközeivel harcolni. Ezek között a fogyasztói árindex nem tud különbséget tenni, azért találkozhatunk különféle alternatív, maginflációs mutatókkal.

Újabban azonban már ennél alapvetõbb kritikák is megfogalmazódnak a fogyasztói árindex kapcsán. A változó világban ugyanis a hagyományos módszertan sok új szempontot nem tud figyelembe venni. A statisztika nem méri például a külföldi webshopokban található termékek árváltozását. Az euróban vagy dollárban lebonyolított vásárlások teljes mértékben árfolyamérzékenyek, errõl a forint gyengülését elszenvedõ internetes vásárlók tudnának mesélni.

A monetáris politika szempontjából vannak ennél komolyabb kérdések, errõl legutóbb az MNB vezetõi és szakértõi írtak. Többek között felvetették, hogy növekszik az „árukapcsolás” szerepe, vagyis a digitális eszközök egyre több funkcióval rendelkeznek és helyettesítenek korábbi termékeket. (Lásd például az egyre több feladatot ellátó mobiltelefonokat.) A másik plasztikus példa, hogy a digitális világban egyre jelentõsebb az ingyenes vagy olcsó szolgáltatások felhasználása (online zenei és mozi streamek).

Ezeket általánosítva úgy lehet megfogalmazni, hogy a modern világban a szolgáltatások és a magas technológiájú ipari termékeknél a termelékenységnövekedés és a minõségjavulás egyre nehezebben megragadható jelenségek. Utóbbi fontos szerepet kap az árváltozások mérésénél. Gondoljunk csak bele, 5-8 éve ugyanúgy az új autók, a lapostévék és a mobiltelefonok trendi világában éltünk, ma pedig ugyanezekre könnyen tekinthetünk úgy, mint ósdi, „keveset tudó” termékekre.

Éppen ezért a jegybank szakértõi még azt is felvetik, a mérõrendszereinket újra kell gondolni, hiszen egyre több elemzés jelzi, hogy

a hivatalos statisztikák a fogyasztói árak alakulását akár jelentõsen felülbecsülhetik.

Igaz, valószínûleg ez egy olyan állítás, amit egyszerû bolti vásárlóként nagyon nehezen tudunk elfogadni.

Címlapkép: Getty Images

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Nyugdíj botrány: 32 milliárd forinttal hitelezhették meg a magyar államot a nyugdíjasok
Újabb 11 honvédelmi sportközpont építésébe kezd bele Orbán
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Megsérülhetett egy észak-koreai nukleáris létesítmény
A nagy esőzések során sérülhetett meg a nukleáris épület. Egy műholdkép alapján azt lehet látni, hogy megsérülhetett Észak-Koreában egy nukleáris létesítmény. Az áradó Kuryong-f...
  
Letartóztatták a püspököt, mert fertőtlenítőszer ivására buzdította az embereket
A 62 éves férfinek még Donald Trumpot is sikerült meggyőznie arról, hogy az általa ajánlott gyógymód hatásos lehet. A fiaival együtt letartóztatták Mark Grenon önjelölt püspököt. A...
  
Bukhatod a táppénzt, ha házi karanténba kerülsz külföldi utazás miatt
Új rendelet jelent meg a sárga- és piros listás országok kapcsán a Magyar Közlönyben. „Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott ne...
  
Leállt a Paksi Atomerőmű 4. blokkja
A blokk biztonsága nincs veszélyeztetve a szakemberek szerint. A Paksi Atomerőmű 4. blokkját 2020. augusztus 13-án 3 óra 45 perckor automatikus védelmi jel leállította - közölte az Orszá...
  
Mészáros Lőrincék félmilliárdos gyümölcsöse a megszólalásig hasonlít egy medencés nyaralóhoz
Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, egykori felcsúti polgármester, sikeres vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök barátja, vásárolt a feleségével egy ingatlant Tihany újgazdag körö...
  
Magyarország eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződését köti meg az Egyesült Államokkal
A kormány elköteleződött amellett, hogy amerikai levegő-levegő rakétákkal szerelt norvég légvédelmi rendszert szerez be. Épp akkor, amikor az amerikai külügyminiszter látványosan mell...
  
Pápai fertőzés - a Hit Gyülekezete-találkozók is rátehettek egy lapáttal
Szerda délelőtt már 43 fertőzöttről tudtak, és több mint 170 embert helyeztek karantén alá Pápán, ahol a fertőzéseket egy helyi vallási közösség tagjaihoz vezetik vissza. A Hit Gyül...
  
A Fidelitas sem írta alá a fehérorosz erőszakot elítélő nyilatkozatot
Már 51 fiatal kereszténydemokrata politikus támogatja az EPP ifjúsági szervezetének a közleményét, ami elítéli a fehérorosz erőszakot, a Fidelitas és az IKSZ viszont nem írta alá. Az...
  
A 110. napon kapott segítséget az államtól egy állását vesztő magyar
"Felkopott volna az állunk, ha engem is kirúgtak volna" – mondta az érintett barátnője. A 24.hu ismerteti egy budapesti pék kálváriáját, aki április 17-én elveszítette az állását, ...
  
Németország bajban: Három hónapja nem volt ilyen sok új fertőzött
Világszerte nem lassul a koronavírus-járvány terjedése, szerda estére az igazolt fertőzöttek száma megközelítette a 20,4 milliót, a haláleseteké meghaladta 743 ezret, a gyógyultaké ped...
  
Megerősítették egy előállított tüntető halálát Fehéroroszországban
A fehérorosz hatóságok megerősítették szerdán egy tüntető halálát, akit az Aljakszandr Lukasenka elnök újraválasztása elleni demonstráción állítottak elő. Ő a második elismert ha...
  
Ócsai devizahiteles telep: háromszoros lakbéremeléstől rettegnek
2019. január 1. óta az önkormányzat az új gazda az ócsai devizahiteles lakótelepen, amit az állam építtetett, hogy olcsó, stabil lakhatással segítse a devizahitel-károsultakat. A...
  
Alakul a lista, kiket támogat a kormány
Határozottan kezd körvonalazódni, hogy kik azok a zenekarok, akik az elmaradt fesztiválok helyett raktárkoncerteket adhatnak. Lobenwein Norbert, a VOLT és a Strand Fesztivál főszervezője sze...
  
Friderikusz Sándor kiakadt és perel
Az elmúlt napokban cikkek jelentek meg több lapban is Friderikusz Sándorról, egyebek mellett arról, hogy eladja itthoni ingatlanait, mert New Yorkba költözik, de volt olyan is, ahol azt írták...
  
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Néhány millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem csak a szerényebb lehetőséggel bíró kisvállalkozóknak jön jól, hanem az ország leggazdagabb emberei is előszerettel k...
  
Magyarország egymilliárd dollárért vesz rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, ...
  
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
A Magyar Narancs információi szerint Simonka György parlamenti képviselő pártbeli kizárását kezdeményezte Ruck Márton medgyesegyházi fideszes csoportelnök, mert szerinte árt a Fidesz jó...
  
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Néhány napja hatósági házi karanténba került egy újfehértói önkormányzati helyiségben rendezett magánrendezvény összes résztvevője, miután az eseményen részt vett egy igazolt koro...
  
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Vegyes tervekkel készülnek a nagy magyarországi egyetemek az ősszel kezdődő tanévre: a Semmelweis Egyetem például negatív PCR-tesztet kér minden elsőévestől, az ELTE pedig hibrid oktatá...
  
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
A címvédő FTC-Telekom Waterpolo együttesénél a szerda reggeli koronavírus-tesztelés során négy játékos pozitív mintát produkált, ezért a Magyar Vízilabda Szövetség úgy döntött, h...
  
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Sürgősen vérre van szüksége annak a fiatalnak, akit a balatonszemesi átjáróban gázolt el egy vonat. Intenzív osztályon ápolják az a fiatal fiút, akit 3 hete gázolt el a Keszthelyről a...
  
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Ördög Nóráék balatonakarattyai kisboltja hatalmas forgalmat bonyolít. A kicsi utca, ahol a bolt található most tele van parkoló autóval. A környék lakói nyílt levelet írtak, amely utá...
  
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
A szörnyű tragédia körülményei egyelőre tisztázatlanok, ugyanis a szülők igen ellentmondásos történetet adtak elő a rendőröknek hároméves kisfiuk kínkeserves haláláról. A 21 év...
  
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
A jegybank forintcímletekben ki sem fejezhető összeget spórolt a magyar adófizetőknek. A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre festményt szerez be a j...
  
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
A programot a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) gondozza. Egy, az iparágra szakosodott álláskereső oldalt is létrehoztak. A koronavírus-járvány miatt állás...
  
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Bár sem az intézmény, sem Vidnyánszky Attila nem tájékoztatta róla a nyilvánosságot, az Átlátszó felületén benyújtott közérdekű adatigénylés során kiderült, hogy Vidnyánszk...
  
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Napok óta nem látogatható Szentendre egyik legszebb belvárosi tere, a Templom tér, mert a városvezetés szerint balesetveszélyessé váltak az oda vezető utak - írja a 24.hu. A Templomdomb m...
  
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
A kormány még 2017-ben, tehát a helyi ellenzék győzelme előtt határozott arról, hogy Szentendre és Vác több milliárd forintot kap a két település történelmi belvárosában található...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Elhanyagolható az infláció Magyarországon
Manapság a társasági beszélgetések egyik legnépszerûbb témája, hogy milyen nagy a drágulás Magyarországon. Ennek kapcsán pedig rögtön felmerül, hogy vajon micsoda értelmetlen bûvészkedéssel lehet kihozni a 3%-os hivatalos inflációs adatot, amit természetesen „bolond, aki elhisz”. Hogy még nagyobb legyen az ellentmondás: a Magyar Nemzeti Bank szakértõi úgy gondolják, hogy a hivatalos inflációs adat még többet is mutat a valóságosnál. Megmutatjuk, hogy miért lehet ennyire mély szakadék a drágulási érzetünk és a mérõszámok között.
Tényleg ugrott a számla a boltokban

A hétköznapokban többnyire a boltokban ért vásárlási élményeink alapján értékeljük, mekkora drágulással kell szembenéznie a családi büdzsének. És valóban: ha megnézzük, hogy a tipikus napi, heti bevásárlás számlája hogyan alakult, akkor érthetõvé válik, hogy miért nyelik le sokan nehezen a 3% körüli inflációról szóló híreket.

Kiszámoltuk, hogy a tipikus „étkezési számla” mennyivel emelkedett az elmúlt években. Ehhez a hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vettük figyelembe azokkal a súlyokkal, amelyeket a KSH a fogyasztóiár-index számításához használ. Eszerint az egy évre visszatekintõ „étkezési” árindex hónapok óta 7% körül mozog, vagyis a fent felsorolt termékek ára ennyivel magasabb, mint egy éve. Ebben benne van a sertéshús 15,5%-os, a burgonya 14,7%-os, a büféáruk 8,5%-os, a cukor 8,1%-os, a szalámi 7,7%-os drágulása, de tartalmazza a jóval átlag alatti ütemben dráguló baromfihúst (0,7%), a tejet (-1,3%) és az étolajat (-0,1%) is.

Ehhez képest a hivatalos inflációs adat, a fogyasztói árindex októberben 2,9%-os drágulást mutatott, vagyis a felét sem annak, amit a napi megélhetéshez vásárolt termékek körében tapasztalunk. Ráadásul nem egyedi helyzetrõl van szó, az elmúlt öt évben szinte végig magasabb volt az étkezési, mint a teljes fogyasztói árindexünk. Évente átlagosan erõs 2 százalékpont az eltérés, az idén azonban már közel 4 százalékpont.
Nem csak eszünk

Az általunk fent megfigyelt étkezési árindexben részt vevõ termékek a KSH teljes fogyasztói kosarából csupán 27%-ot tesznek ki. (Erre még visszatérünk.) A helyzet az, hogy sok más termék sokkal kisebb ütemben drágul, sõt, akár még esik is az áruk. Ennek illusztrálására készítettünk egy másik árindexet, ami a ruházkodás, a tartós fogyasztási cikk és a rezsi árváltozását mutatja be. Ezek olyan termékek, szolgáltatások, amelyeket

ritkábban vásárlunk, ezért kevesebbszer érhet minket az árváltozás kellemetlen (vagy éppen kellemes) élménye, illetve
rutinszerûen fizetjük havonta, gyakran fix átalány és/vagy automatikus átutalás formájában, így szintén kevésbé befolyásolja az inflációs érzetünket.

Mint az alábbi ábrán látható, ezeknek a termékeknek az ára alig emelkedett az elmúlt években, sõt, a legfrissebb adat szerint éves összevetésben minimális árcsökkentést mért a statisztika.

Ennek a termékkkörnek sem elhanyagolható a szerepe a háztartási fogyasztásban, hiszen sok nagy értékû árut tartalmaz: a KSH 18%-os súllyal veszi õket figyelembe.

Vagyis a magas inflációs érzetnek lehet egy olyan pszichológiai magyarázata, hogy az évek óta erõsebben dráguló termékeket gyakrabban vásároljuk, így könnyebben megragad a fejünkben ezek árváltozása.

Ez egyébként általánosabban is igaz: az áremelkedés rossz híre nagy hatással van ránk, míg azt, hogy más termékeknek esetleg nem változott az ára, már természetesebbnek vesszük. Így a bevásárlókosarunk drágulását felül tudjuk becsülni. Ennek azonban nem csak pszichológiai oka van, hanem valós, húsba vágó magyarázata is, ami rávilágít arra, hogy a fogyasztói árindex nem mindenható.
Nincs átlagos fogyasztó

A KSH a fogyasztói árak változását egy képzeletbeli fogyasztói kosárral méri. Ebben a termékek és szolgáltatások (reprezentánsok) a teljes lakossági fogyasztásban betöltött szerepük alapján kerülnek be. Nagyvonalúan mondhatnánk, hogy akkor a fogyasztói kosár egy átlagos hazai háztartás fogyasztási szerkezetét tükrözi. Ez azonban nem egyszerûen pontatlan megállapítás lenne, hanem súlyos tévedés. Ha ugyanis ezt komolyan gondolnánk, akkor egy átlagember teljes fogyasztásából 3,5%-ot kellene kitennie egy autóvásárlás, és nagyjából ugyanennyit költ különféle nagyértékû háztartási és elektronikus cikkre. Ilyen átlagember nincs az országban. Pontosabban nagyon hosszú, 5-10-15 éves idõtávon már bizonyára találunk közel hasonló fogyasztói típust, de a drágulást havi, éves frekvencián vizsgálva ennek aligha van nagy jelentõsége.

Egy adott évben a háztartások vagy vesznek autót, lapostévét, hûtõgépet stb. és akkor annak nagyon nagy súlya van a fogyasztói kosarukban, vagy nem, és akkor nulla a súlyuk. Akik épp nem vesznek ilyet (és õk vannak sokkal többen) azok fogyasztásában az összes többi termék súlya magasabb annál, mint amit a KSH kosarában láthatunk.

Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a fogyasztói árindex egy makrogazdasági konstrukció.

Válaszolni tud arra a kérdésre (többé-kevésbé), hogy az ország fogyasztási cikkeibõl képzett átlagos árszínvonal mennyivel emelkedik. De jó eséllyel egyetlen olyan háztartás sincs az országban, amely esetében jól meg tudná ragadni, hogy az árak alakulása milyen hatással van az életszínvonalára. Vagyis tud mondani egy olyan országos átlagot, ami senkire nem jellemzõ. A mi esetünkben például óvatosan azt mondhatnánk, hogy a tartós fogyasztási cikkek magas súlya és alacsony inflációja miatt egy tipikus háztartás fogyasztási szerkezetére magasabb áremelési ütem a jellemzõ.

A háztartásokat rövid távon érõ inflációra bizonyára jobb közelítést adna, ha nem egy elméletileg átlagos háztartás árindexével számolnánk, hanem egy medián háztartással. A medián háztartás (ahogyan a háztartások többsége) nem vásárol autót, és még egy csomó minden mást sem: azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amelyeket nem vesz meg évente legalább egyszer a hazai háztartásoknak legalább a fele. A medián fogyasztó feltérképezése bonyolult feladat, amihez részletes háztartásstatisztikai adatokra lenne szükség. (Dohányzik-e például egy medián háztartás? Jár-e moziba?) Sõt, mivel a háztartások fogyasztási lehetõségei nagyon eltérõk, ezért jövedelmi kategóriák (vagy egyéb társadalmi csoportok) szerinti árindexek képzése sem lenne haszontalan, ha az életszínvonal változását szeretnénk megmérni.
Lehet, hogy még ennyi se?

Hogy egy kicsit még jobban gyötörjük szegény fogyasztói árindexet, megjegyezzük, hogy azok sem elégedettek vele, akiknek igazából készül. Az eddigiekben arról írtunk, hogy a mutató a háztartások szintjén nehezen értelmezhetõ, makrogazdasági folyamatok megragadására alkalmas, elsõsorban arra, hogy az általános árszínvonal-emelkedés mérésével képet kapjunk az inflációról.

A jegybankok már régóta próbálkoznak azzal, hogy az árváltozások tömege közül kiszûrje a valódi inflációt. Vagyis azt a tartós, elsõsorban a várakozások által hajtott árszínvonal-emelkedést, ami nem egyszeri adóemelés vagy idõjárási anomália stb. miatt történik, hanem ami ellen tényleg érdemes a monetáris politika eszközeivel harcolni. Ezek között a fogyasztói árindex nem tud különbséget tenni, azért találkozhatunk különféle alternatív, maginflációs mutatókkal.

Újabban azonban már ennél alapvetõbb kritikák is megfogalmazódnak a fogyasztói árindex kapcsán. A változó világban ugyanis a hagyományos módszertan sok új szempontot nem tud figyelembe venni. A statisztika nem méri például a külföldi webshopokban található termékek árváltozását. Az euróban vagy dollárban lebonyolított vásárlások teljes mértékben árfolyamérzékenyek, errõl a forint gyengülését elszenvedõ internetes vásárlók tudnának mesélni.

A monetáris politika szempontjából vannak ennél komolyabb kérdések, errõl legutóbb az MNB vezetõi és szakértõi írtak. Többek között felvetették, hogy növekszik az „árukapcsolás” szerepe, vagyis a digitális eszközök egyre több funkcióval rendelkeznek és helyettesítenek korábbi termékeket. (Lásd például az egyre több feladatot ellátó mobiltelefonokat.) A másik plasztikus példa, hogy a digitális világban egyre jelentõsebb az ingyenes vagy olcsó szolgáltatások felhasználása (online zenei és mozi streamek).

Ezeket általánosítva úgy lehet megfogalmazni, hogy a modern világban a szolgáltatások és a magas technológiájú ipari termékeknél a termelékenységnövekedés és a minõségjavulás egyre nehezebben megragadható jelenségek. Utóbbi fontos szerepet kap az árváltozások mérésénél. Gondoljunk csak bele, 5-8 éve ugyanúgy az új autók, a lapostévék és a mobiltelefonok trendi világában éltünk, ma pedig ugyanezekre könnyen tekinthetünk úgy, mint ósdi, „keveset tudó” termékekre.

Éppen ezért a jegybank szakértõi még azt is felvetik, a mérõrendszereinket újra kell gondolni, hiszen egyre több elemzés jelzi, hogy

a hivatalos statisztikák a fogyasztói árak alakulását akár jelentõsen felülbecsülhetik.

Igaz, valószínûleg ez egy olyan állítás, amit egyszerû bolti vásárlóként nagyon nehezen tudunk elfogadni.

Címlapkép: Getty Images
Megsérülhetett egy észak-koreai nukleáris létesítmény
Letartóztatták a püspököt, mert fertőtlenítőszer ivására buzdította az embereket
Bukhatod a táppénzt, ha házi karanténba kerülsz külföldi utazás miatt
Leállt a Paksi Atomerőmű 4. blokkja
Mészáros Lőrincék félmilliárdos gyümölcsöse a megszólalásig hasonlít egy medencés nyaralóhoz
Magyarország eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződését köti meg az Egyesült Államokkal
Pápai fertőzés - a Hit Gyülekezete-találkozók is rátehettek egy lapáttal
A Fidelitas sem írta alá a fehérorosz erőszakot elítélő nyilatkozatot
A 110. napon kapott segítséget az államtól egy állását vesztő magyar
Németország bajban: Három hónapja nem volt ilyen sok új fertőzött
Megerősítették egy előállított tüntető halálát Fehéroroszországban
Ócsai devizahiteles telep: háromszoros lakbéremeléstől rettegnek
Alakul a lista, kiket támogat a kormány
Friderikusz Sándor kiakadt és perel
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Magyarország egymilliárd dollárért vesz rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság
De miért aludt Hajdú Péter Demcsák Zsuzsával?
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Még az étterem vezetőjét is elvitték - áll a bál a megvert magyar focista ügyében
Egy orosz fővállalkozó akar ismét vásárolni Pakson
Nyugdíj botrány: 32 milliárd forinttal hitelezhették meg a magyar államot a nyugdíjasok
Bekövetkezett amitől féltek - Fehéroroszországban lekapcsolták az internetet
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum