Csatlakozz hozzánk facebookon
Elhullott állatok hevernek az emberi haladás útján  

Közel fél évszázaddal az eredeti megjelenése után végre magyarul is olvasható az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású etikai mûve, Peter Singertõl Az állatok felszabadítása. A könyv egy sodró lendületû, de végig a racionalitás hangján szóló szöveg arról, hogy egyáltalán nincs rendben, ahogy az állatokkal bánunk, és az erkölcsileg helyes döntés az, ha elkezdünk változtatni ezen.

Peter Singer évtizedek óta az egyik legbefolyásosabb ausztrál gondolkodó, az erkölcsfilozófia tán legnagyobb sztárja (jó példa erre, hogy nem sok erkölcsfilozófusnak van több ezer követõs Instagram-oldala, melynek születésérõl aztán külön cikket ír a New Yorker), a Princeton és az University of Melbourne professzora.

Munkáiban az utilitarizmus hagyományaihoz kapcsolódva ír arról, hogy olyan etikára van szükség, amely a legtöbbeknek a legtöbb jót nyújtja. Csakhogy nála a legtöbbek meghatározásához túl szûk halmaz az ember, szerinte ugyanis nincs jogunk azt állítani, hogy egy élõlény morális státusza attól függ, hogy milyen fajhoz tartozik. E megközelítés szerint az egyenlõség nem intelligencia, erkölcsi érzék vagy mondjuk a fizikai erõ függvénye, azaz nem tényeken alapul, hanem erkölcsi eszmény.

És Singer szerint az a megközelítés, amelyik kitünteti a többi élõlény közül az embert, pusztán azért, mert ember, a fajizmus (szpécieszizmus) megnyilvánulása. A fajizmus Singer szerint ugyanolyan logika szerint mûködik, mint a rasszizmus vagy a szexizmus, csak míg a nyugati társadalmakban ez utóbbi két megközelítés visszaszorítására nagy hangsúly jutott és sikerült is eredményeket elérni, a fajizmus kérdése sokkal kevésbé volt szem elõtt és jóval inkább része mindannyiunk gondolkodásának.

Az állatok felszabadításának kulcsgondolata, hogy erkölcsileg felelõs lényekként törekednünk kell az olyan életre, amely a lehetõ legtöbb jót és a lehetõ legkevesebb szenvedést okozza másoknak. És e másokba bizony mindenki bele kell tartozzon, aki képes érezni az örömöt és a szenvedést: Singer alapvetõ állítása, hogy egy lény morális státusza egyedül az érzékelõképességétõl függ, és akinek tudunk ilyet tulajdonítani, annál egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan bánunk vele. Hogy az állatvilág nagyon jelentõs része képes érzékelni a fájdalmat, azt ma már nem nagyon vitatja senki, de azért Singer bõven hoz a mindennapi életbõl és a biológiai kutatások területérõl is példákat, melyek ezt igazolják.
Ne tégy olyat egy majommal, amit nem tennél egy csecsemõvel

Az eddig leírtakkal szembeni egyik alapvetõ, zsigeri ellenvetésünk az lehet, hogy a legtöbbünk már rég ebben a szellemben éli az életét, és nem ártunk az állatoknak: támogatjuk a környezetvédelmet, mélyen elítéljük azokat, akik macskákat kötnek fel a fákra, felháborodva fogadjuk, ha orvvadászok oroszlánokat lõnek le és eszünkbe se jutna belerúgni a szembejövõ kutyákba.

Csakhogy Singer szerint ez nem sokat ér, mert lehet ugyan, hogy közvetlenül nem bántjuk az állatokat, de mérhetetlenül sok szenvedés okozói vagyunk az életmódunk által. Az emberi civilizáció terjedésével alapvetõen alakult át a világ is: a vadon élõ állatok szinte mindenhol visszaszorultak, egyedszámuk meredeken zuhant, és a ma élõ és érzõ állatok döntõ többsége már az emberek felügyelete, az emberi igények kiszolgálása miatt létezik, jellemzõen rettenetes körülmények között.

Az állatok felszabadítása 2015-ös újrakiadásában Yuval Noah Harari írt elõszót, és ez helyet kapott a most megjelent magyar kiadásban is. Harari itt arról ír, hogy a nagyüzemi állattartás, ha az okozott szenvedés mértékét nézzük, napjaink egyik legsürgetõbb etikai kérdése.

„Képzeletünkben az oroszlánok, az elefántok, a bálnák és a pingvinek népesítik be a Földet. Igen, a National Geographic csatorna, a Disney-filmek és a gyerekmesék ezt a képet tárják elénk, ám a tévéképernyõn túl, a való életben az az állatvilág már a múlté. Mai világunkban 40 ezer oroszlán és egymilliárd házi sertés, 500 ezer elefánt és 1,5 milliárd szarvasmarha, 50 millió pingvin és 20 milliárd csirke él.” – írja Harari, aki szerint az ember diktálta változásokhoz evolúciós szempontból lehet, hogy a haszonállatok tudtak a legsikeresebben alkalmazkodni, de közben ezeknek az állatoknak az egyéni szenvedése óriási, és a technológiai fejlõdéssel párhuzamosan csak növekszik.

Singer könyvében két horrorisztikus fejezetet szán annak, hogy megmutassa, milyen szenvedéssel járnak az állatkísérletek és a nagy léptékû mezõgazdasági állattartás. Ehhez ráadásul nem is állatvédõ aktivisták anyagait veszi alapul, hanem az állatkísérleteket bemutató orvosi publikációkat, illetve az állattenyésztõ cégek bemutatkozó anyagait.

Az állatkísérletek mellett az egyik visszatérõ érv, hogy ezekkel az emberiség számára létfontosságú felfedezésekhez lehet eljutni. De Singer rengeteg szempontot mozgat meg azért, hogy megmutassa, miért fals ez az állítás. Ebben a fejezetben az orvosi publikációkból vett rengeteg, szenvedõ állatokról szóló leírás önmagában is nehéz olvasmány, de még nehezebbé teszik a rendre visszatérõ kutatói értékelések, melyek szerzõi arra jutnak, hogy a különféle emlõsök szisztematikus kínzásától igazából nem is lehetett érdemi eredményeket várni.

Singer szerint a 19. századtól kezdve a nyugati országokban kialakult egy kutatói környezet, ahol az állatok kínzásával (megvágásával, felhevítésével, megvakításával, áramütésével) járó kísérletek teljesen magától értetõdõnek tûntek és kutatások sokaságában vetették alá kegyetlen eljárásoknak az állatokat bármiféle sürgetõ igény vagy komoly tudományos felfedezésének ígérete nélkül. A publikációkényszer, az állatkísérleteket kiszolgáló cégek okozta gazdasági nyomás, az évtizedes rutinnal elsajátított érzéktelenség mind ebbe az irányba hatott.

Ennek lett az eredménye Singer szerint, hogy a kutatók (és nem csak az egészségügyben, de például a kozmetikumok tesztelésénél is) évente több millió alkalommal úgy okoztak fájdalmat, hogy a leghalványabb reménye sem volt a hasznos eredményeknek. Azt Singer sem zárja ki, hogy lehetnek olyan esetek, ahol az állatokon történõ kísérletezés fontos lehet. De szerinte morálisan az a helyes, ha ekkor kitörünk a fajizmus csapdájából: könyvének legprovokatívabb része az, ahol Singer arról ír, hogy akkor lehet elfogadható egy állatkísérlet helyeslése, ha valaki elfogadná, hogy ugyanazt a beavatkozást egy hat hónapos árva csecsemõn vagy egy agykárosodott emberen is elvégezzék.

Ha valaki ezt nem tartja elfogadhatónak, azt Singer szerint a fajizmus vakítja el, mivel minden okunk megvan feltételezni, hogy egy kutya vagy egy majom jobban tudatosítja magában a fájdalmas beavatkozást, mint egy csecsemõ. Singer hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti azt, hogy amikor olyan helyzetbe kerülnénk, hogy egy csecsemõ vagy egy kutya élete között kell választanunk, akkor ne lenne helyes a csecsemõ életét megmenteni. De ha nem vagyunk ilyen kizárólagos döntési helyzetben (és általában nem vagyunk), akkor viszont érdemes szem elõtt tartanunk, hogy végletesen fajista álláspont az, amelyben az élethez való jog határvonala épp a mi fajunk határvonalával párhuzamosan halad. Singer könyvében számos hasonlóan provokatív felvetést szed össze, és a logika mögöttük mindig ugyanaz: aki komolyan veszi a moralitást, annak meg kell próbálnia kirekesztenie az életébõl a fajizmust.
Elengedni a húst

Az állatok felszabadítása 1975-ben jelent meg, és éppen a könyv keltette jelentõs hullámok hatására is, de az állatkísérletek terén sok változás történt azóta: sok országban szigorodtak a törvények, számos gyógyszeripari és kozmetikai gyártó vállalta fel, hogy többet nem végeznek ilyen kísérleteket. Erre maga Singer is kitér a magyar fordítás alapjául szolgáló, 2002-es átdolgozott kiadásban, de bármennyire is örül ezeknek a fejleményeknek, elégedettségrõl azért bõven nincs szó.

Elsõsorban azért, mert a másik nagyon jelentõs szenvedéseket okozó tényezõ, a nagyüzemi állattartás egyáltalán nem szorult vissza. Singer szerint a legtöbbünknek nagyon kevés fogalma van arról, hogy milyen folyamatok állnak a hús mögött, amit aztán elfogyasztunk, vérrel például szinte alig találkozunk, és amikor az állattartás és a farmok kerülnek szóba, sokunknak még mindig a gyerekkorunkból származó képek ugranak be, tágas réteken békésen legelészõ állatokkal.

De a mai hústermelésnek semmi köze nincs már ehhez a világhoz: itt az állatok mintha gépek lennének, melyek az olcsó takarmányt drága hússá alakítják, írja Singer, és ebben a rendszerben egy újításnak akkor van helye, ha javítja a konverziós arányt, olcsóbbá teszi az átalakítást. Ennek következtében az elmúlt évtizedekben a húsukért tartott állatokat egyre nagyobb tömegekben zsúfolták össze egyre kisebb helyekre. És a húsipar úgy képes mérhetetlen szenvedéseket okozni, hogy közben az állatok továbbszaporodását nem veszélyezteti.

Harari az elõszavában írja errõl, hogy „a probléma forrása, hogy a háziállatok olyan fizikális, érzelmi és társas szükségleteket örököltek vadon élõ õseiktõl, amelyek a mezõgazdasági telepeken feleslegesek. Az állattenyésztõk megszokásból figyelmen kívül hagyják ezeket a szükségleteket, és ez gazdasági értelemben nem kerül nekik semmibe. Apró ketrecekbe zárják az állatokat; megcsonkítják a szarvaikat és a farkukat; elválasztják egymástól az anyaállatokat és az utódaikat; szelektíven tenyésztenek torzszülötteket. Az állatok leírhatatlanul szenvednek, de életben maradnak és sokasodnak”.

Singer szerint nem kegyetlen emberek gonosz tetteirõl van itt szó, hanem arról, hogy a fajizmus mûködése miatt nem is gondolunk arra, milyen szenvedést okozunk más élõ lényeknek. Ezzel sokáig õ maga sem volt tisztában, a hetvenes években egy baráti vacsora közben világosította fel vegetáriánus ismerõse, hogy miért nem eszik húst, és ez a beszélgetés változtatta meg Singer gondolkodását is.

Könyve nem meglepõ módon a vegetarianizmus, késõbb pedig a veganizmus fontos hivatkozási pontja lett, és érthetõ, hiszen Singer tényleg arról ír, hogy akkor cselekszünk erkölcsileg helyesen, ha kerüljük a hús fogyasztását. Elképzelhetõ ugyan, hogy tudunk olyan húsból enni, ami szabadon tartott és természetes körülmények között elhunyt állatból származik, de áltatni nem szabad magunkat: nem lehet állatokat táplálkozási célra nagy tömegben úgy tartani, hogy az ne okozzon nekik jelentõs szenvedést.

„Ha valaki tiltakozik a spanyolországi bikaviadalok, a dél-koreai kutyahúsevés vagy a kis fókák kanadai leölése ellen, de továbbra is megeszi azoknak a tyúkoknak a tojásait, akik ketrecbe zsúfolva élik le az egész életüket, a borjaknak a húsát, kiket elszakítottak az anyjuktól, megfosztottak természetes táplálékuktól és annyi helyük sincs, hogy kinyújtott lábbal lefeküdjenek, az pont olyan, mintha tiltakoznánk a dél-afrikai apartheid ellen, de közben megkérnénk a szomszédot, hogy ne adja el a házát feketéknek” – írja errõl Singer, aki persze tudja, hogy rendkívül komoly társadalmi-kulturális akadályai vannak egy ennyire radikális életmódváltásnak.

Ugyanakkor a kétezres évek kezdete óta látni, hogy egyre többen vannak, akik érdeklõdni kezdtek a növényi alapú étrend iránt, és az ökológiai válság csak ráerõsített erre. Ami érthetõ is, hiszen Singer már 1975-ben arról írt, hogy a hústermelésre épülõ állattartás rendkívüli mértékben megterheli a bolygót: eszetlen tempóban zajló erdõirtások, rengeteg vízhasználat és vízszennyezés kíséri ezt a folyamatot.

Singer egyfelõl óva int a túlzott fanatizmustól: szerinte a húsmentes étrend melletti túl heves kiállással el is riaszthatunk embereket, másfelõl viszont mégis úgy látja, hogy a könyvében felsorolt etikai érveket racionálisan végiggondolva nem nagyon lehet más következtetésre jutni, minthogy a modern mezõgazdasági nagyüzemekben nevelt állatok húsának vásárlásától tartózkodnunk kell.

„Ha egy lény szenved, semmilyen morális igazolást nem találhatunk arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk a szenvedését” – foglalja össze egy ponton Singer sokadszor is könyvének alapállítását, Harari pedig az elõszavában arról ír, hogy pár évtizeddel ezelõtt talán még sokat nevetségesnek tartották volna azt az állítást, hogy az állatok a történelmünk elsõ számú áldozatai és hogy az, ahogy az állattenyésztõ nagyüzemekben a háziállatainkkal bánunk, az talán a legsötétebb bûn, amit az ember elkövetett a történelme során, de éppen Singer könyve miatt is, ma már sokkal többen vannak, akik felvethetõnek és megvitathatónak tartják ezt a kérdést.

„Az emberi haladás útján végig, mindenütt halott állatok hevernek” – írja Harari, aki szerint lehetséges, hogy nem mindenki teszi majd magáévá Singer eszméit, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy korlátlan hatalmat vívtunk ki magunknak minden más állattal szemben, és épp ezért etikai kötelességünk végiggondolni ennek a könyvnek az érveit és következtetéseit.

Peter Singer Az állatok felszabadítása magyarul az Oriold és társai kiadónál jelent meg, Garai Attila fordításában.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Nemzetközi botrány: Orbán az EU jogállamisági biztos kirúgását követeli
Orbán háborúja: vissza kell térnünk a választási csatatérre
Összecserélt üvegek a magyar kórházban: Meghalt egy csurgói nő
Elszabadultak az indulatok Dér Heni oldalán - Hatalmas csalódás vagy
A nagy népszerűségnek örvendő Nyerő páros című műsorban napról napra komolyabb balhék keletkeznek a versenyzők között, ami már a kommentelőket sem kerüli el: most épp Dér Heni az e...
  
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Gyászol a televíziós szakma. Szomorú hírt jelentette be a televíziós műsorokat gyártó Show & Game Produkció. 46 éves korában elhunyt szeretett kollégájuk, Várhidy Zsófia. "A gyász...
  
Autóbaleset szenvedett Kunhalmi Ágnes
Autóbalesetet szenvedett Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, aki egy villamossal ütközött autójával a Parlamentnél. A politikus a Facebook-oldalán írta le, mi történt. Szerencsére senk...
  
Nem ellenőrizte a pénzügyminiszter a drága lélegeztetőgépek beszerzését, mert már nincs veszélyhelyzet
A Népszava hívja fel a figyelmet a DK-s parlamenti képviselő, Sebián-Petrovszki László kérdésére, és Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár válaszára, a gyanúsan drága l...
  
Müller Cecília: Az a célunk, hogy működjön Magyarország
Nem célozzák a halasztható egészségügyi ellátások felfüggesztését, mondta Müller Cecília az operatív törzs keddi tájékoztatóján. „Az a célunk, hogy működjön Magyarország, mű...
  
Trump botrány: 21 millió forint fodrászra
A novemberi választáshoz közeledve élesedik az amerikai elnökválasztási kampány, és folyamatosan kerülnek nyilvánosságra új információk a jelöltekről, köztük néhány szó szerint h...
  
Hitelmoratórium és lakáseladási hullám
Átalakulás és kínálatbővülés jöhet a használt lakások piacán egyrészt a járványhatás miatt megtorpanó albérletpiac, másrészt a hitelmoratórium részleges lejárta miatt. Az elmú...
  
Vihar előtti csend a kirúgási hullám előtt
Augusztusban javultak a munkaerőpiaci adatok, ahogy a gazdaság elkezdett kimászni a járvány első hulláma okozta gödörből. Azonban a második hullám miatt ősszel, sőt 2021 elején várhat...
  
Háború: vádat emeltek Fekete-Győr András és momentumos politikustársa ellen
Vádat emelt az ügyészség mások mellett Fekete-Győr András, a Momentum vezetője, illetve Szarvas Koppány Bendegúz, szintén momentumos politikus ellen. A vád nem csekély: hivatalos személy...
  
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Az önkormányzati választás óta állítólag pánik van a Fideszben, mert a méréseik szerint nem túl népszerűek a fiatalok körében. Erre egy csomó válasz született a párt részéről. P...
  
Botrány: a gyámhatóság váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevelőszülőkhöz
Krisztina és tízéves lánya, Pálma egy 19 négyzetméteres zugban élt együtt idén januárig, amikor a gyámhatóság egy csütörtöki napon váratlanul elvitte a kislányt Ceglédre, nevel...
  
Új frontot nyitott Orbán az EU-val vívott háborújában
Kedd reggel hozta nyilvánosságra a magyar kormány Orbán Viktor levelét, amiben Ursula Von Der Leyen bizottsági elnöknek arról írt, hogy Vera Jourová biztosnak távoznia kell hivatalából. A...
  
Tűz volt egy józsefvárosi iskolában
A diákok időben elhagyták az intézményt. Tűz ütött ki Budapesten, a VIII. kerületi Deák Diák Általános Iskola tetőterében, a kazánházban kedd reggel. A négyemeletes épületnek cs...
  
Atlétikai emlékversenyt rendeznek 3,2 milliárdért
Évente 800 millió forinttal támogatja a kormány az emlékverseny megrendezését. A 2006-ban elhunyt ismert sportriporter, volt rövidtávfutó, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség egykori főt...
  
Győzelmet aratott a választáson, pedig két hete meghalt
64 százalékkal nyerte a vasárnapi önkormányzati választást egy romániai falu, Deveselu polgármestere, aki két héttel korábban, szeptember 15-én meghalt koronavírus-fertőzésben. A hivat...
  
Varga Judit tollat ragadott mert az EU Bizottság alelnöke Magyarországot beteg demokráciának nevezte
Speciális karakterekben gazdag üzenetben támadta az igazságügy miniszter Věra Jourovát, az Európai Bizottság alelnökét a Spiegel német hetilapban nemrég megjelent interjúja miatt. A min...
  
Összecserélt üvegek a magyar kórházban: Meghalt egy csurgói nő
Meghalt az a csurgói nő, akit sóoldat helyett fertőtlenítővel kezeltek idén májusban a Szigetvári Kórházban – tudta meg az RTL Klub. A híradónak a kórház igazgatója megerősítette: ...
  
Magyar botrány: Nyomoznak a hatóságok a bedőlt beruházások miatt
Nyomoznak a hatóságok a bedőlt beruházások miatt, de az eltűnt pénzt, amit ezekre kaptak, az önkormányzatnak kell visszafizetnie. Állami segítséget sem kap a település, pedig akad olyan...
  
Botrány: Ferihegyi dolgozók árulhattak kábítószert
A rendőrség kiporciózott kokaint talált a házkutatások során. A Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség hat embert fogott el az elmúlt napokban, kettőt kábítószer bir...
  
Aggódnak a rajongók: jó ideje semmit nem tudni Sas Józsefről
Egyre nagyobb az aggodalom a rajongók körében, akik már jó ideje nem hallhattak Sas József állapotáról: mint kiderült, a csöndbe burkolózó kabarékirályról a legközelebbi barátai sem ...
  
Százmilliós nagyságrendű jegybevétel-kiesésről beszélt Ákos
Budapest — Tavaly decemberben zsinórban ötödször töltötte meg a Budapest Sportarénát hazánk legsikeresebb könnyűzenésze, Kovács Ákos (52), aki idén is oda várta sok ezer rajongóját...
  
Óriási a baj: ellepték Magyarország nagyvárosait a rágcsálók
Magyarország — Olvasóink beszámolója szerint Budapest egyre több kerületében bukkannak fel, ott vannak a zöldövezetek, óvodák, iskolák közelében, de a Deák Ferenc és a Jászai Mari t...
  
Vajna Timi célja, hogy amerikai–magyar kettős állampolgár legyen, de most el kell hagynia Magyarországot
Vajna Timi célja, hogy amerikai–magyar kettős állampolgár legyen, ám a kinti törvények miatt hamarosan vissza kell térnie az Egyesült Államokba. Timinek nagyon sok időt kell Amerikában ...
  
Orbánt szerint nem csak Őt sértette meg az EU, hanem Magyarországot és a magyar embereket is
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései ...
  
Orbán levél az EU-nak: Vitás kérdésekben mindig – és legtöbbször eredménnyel – törekedtünk a megegyezésre
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései ...
  
Orbán levelet írt az EU-nak: ezt követeli
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései ...
  
1,5 millió forinttal támogatja Iványi Gábor egyesületét a IX. kerület polgármestere
Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere 1,5 millió forinttal támogatja Iványi Gábor Oltalom Karitatív Egyesületét a polgármesteri keretéből, erről írt Facebook-oldalán hétfő este...
  
Az Európai Bizottság alelnöke csúnyát mondott Orbán Viktorról, aztán jött Varga Judit...
Varga Judit igazságügyi miniszter szerint Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke megsértette Magyarországot és annak összes polgárát, amikor a Spiegelnek adott interjújában azt mond...
  
Orbán háborúja: vissza kell térnünk a választási csatatérre
Orbán járvány idején is fűteni igyekszik az ideológiai háborút, hogy éberen tartsa saját táborát. A vírus elleni védekezésben a kormány számára most már a gazdasági szempon...
  
Nemzetközi botrány: Orbán az EU jogállamisági biztos kirúgását követeli
Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt Ursula Von Der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amiben felszólította, hogy váltsa le Vera Jourovát, a jogállamisági ügyekért is felelős...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Elhullott állatok hevernek az emberi haladás útján
Közel fél évszázaddal az eredeti megjelenése után végre magyarul is olvasható az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású etikai mûve, Peter Singertõl Az állatok felszabadítása. A könyv egy sodró lendületû, de végig a racionalitás hangján szóló szöveg arról, hogy egyáltalán nincs rendben, ahogy az állatokkal bánunk, és az erkölcsileg helyes döntés az, ha elkezdünk változtatni ezen.

Peter Singer évtizedek óta az egyik legbefolyásosabb ausztrál gondolkodó, az erkölcsfilozófia tán legnagyobb sztárja (jó példa erre, hogy nem sok erkölcsfilozófusnak van több ezer követõs Instagram-oldala, melynek születésérõl aztán külön cikket ír a New Yorker), a Princeton és az University of Melbourne professzora.

Munkáiban az utilitarizmus hagyományaihoz kapcsolódva ír arról, hogy olyan etikára van szükség, amely a legtöbbeknek a legtöbb jót nyújtja. Csakhogy nála a legtöbbek meghatározásához túl szûk halmaz az ember, szerinte ugyanis nincs jogunk azt állítani, hogy egy élõlény morális státusza attól függ, hogy milyen fajhoz tartozik. E megközelítés szerint az egyenlõség nem intelligencia, erkölcsi érzék vagy mondjuk a fizikai erõ függvénye, azaz nem tényeken alapul, hanem erkölcsi eszmény.

És Singer szerint az a megközelítés, amelyik kitünteti a többi élõlény közül az embert, pusztán azért, mert ember, a fajizmus (szpécieszizmus) megnyilvánulása. A fajizmus Singer szerint ugyanolyan logika szerint mûködik, mint a rasszizmus vagy a szexizmus, csak míg a nyugati társadalmakban ez utóbbi két megközelítés visszaszorítására nagy hangsúly jutott és sikerült is eredményeket elérni, a fajizmus kérdése sokkal kevésbé volt szem elõtt és jóval inkább része mindannyiunk gondolkodásának.

Az állatok felszabadításának kulcsgondolata, hogy erkölcsileg felelõs lényekként törekednünk kell az olyan életre, amely a lehetõ legtöbb jót és a lehetõ legkevesebb szenvedést okozza másoknak. És e másokba bizony mindenki bele kell tartozzon, aki képes érezni az örömöt és a szenvedést: Singer alapvetõ állítása, hogy egy lény morális státusza egyedül az érzékelõképességétõl függ, és akinek tudunk ilyet tulajdonítani, annál egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan bánunk vele. Hogy az állatvilág nagyon jelentõs része képes érzékelni a fájdalmat, azt ma már nem nagyon vitatja senki, de azért Singer bõven hoz a mindennapi életbõl és a biológiai kutatások területérõl is példákat, melyek ezt igazolják.
Ne tégy olyat egy majommal, amit nem tennél egy csecsemõvel

Az eddig leírtakkal szembeni egyik alapvetõ, zsigeri ellenvetésünk az lehet, hogy a legtöbbünk már rég ebben a szellemben éli az életét, és nem ártunk az állatoknak: támogatjuk a környezetvédelmet, mélyen elítéljük azokat, akik macskákat kötnek fel a fákra, felháborodva fogadjuk, ha orvvadászok oroszlánokat lõnek le és eszünkbe se jutna belerúgni a szembejövõ kutyákba.

Csakhogy Singer szerint ez nem sokat ér, mert lehet ugyan, hogy közvetlenül nem bántjuk az állatokat, de mérhetetlenül sok szenvedés okozói vagyunk az életmódunk által. Az emberi civilizáció terjedésével alapvetõen alakult át a világ is: a vadon élõ állatok szinte mindenhol visszaszorultak, egyedszámuk meredeken zuhant, és a ma élõ és érzõ állatok döntõ többsége már az emberek felügyelete, az emberi igények kiszolgálása miatt létezik, jellemzõen rettenetes körülmények között.

Az állatok felszabadítása 2015-ös újrakiadásában Yuval Noah Harari írt elõszót, és ez helyet kapott a most megjelent magyar kiadásban is. Harari itt arról ír, hogy a nagyüzemi állattartás, ha az okozott szenvedés mértékét nézzük, napjaink egyik legsürgetõbb etikai kérdése.

„Képzeletünkben az oroszlánok, az elefántok, a bálnák és a pingvinek népesítik be a Földet. Igen, a National Geographic csatorna, a Disney-filmek és a gyerekmesék ezt a képet tárják elénk, ám a tévéképernyõn túl, a való életben az az állatvilág már a múlté. Mai világunkban 40 ezer oroszlán és egymilliárd házi sertés, 500 ezer elefánt és 1,5 milliárd szarvasmarha, 50 millió pingvin és 20 milliárd csirke él.” – írja Harari, aki szerint az ember diktálta változásokhoz evolúciós szempontból lehet, hogy a haszonállatok tudtak a legsikeresebben alkalmazkodni, de közben ezeknek az állatoknak az egyéni szenvedése óriási, és a technológiai fejlõdéssel párhuzamosan csak növekszik.

Singer könyvében két horrorisztikus fejezetet szán annak, hogy megmutassa, milyen szenvedéssel járnak az állatkísérletek és a nagy léptékû mezõgazdasági állattartás. Ehhez ráadásul nem is állatvédõ aktivisták anyagait veszi alapul, hanem az állatkísérleteket bemutató orvosi publikációkat, illetve az állattenyésztõ cégek bemutatkozó anyagait.

Az állatkísérletek mellett az egyik visszatérõ érv, hogy ezekkel az emberiség számára létfontosságú felfedezésekhez lehet eljutni. De Singer rengeteg szempontot mozgat meg azért, hogy megmutassa, miért fals ez az állítás. Ebben a fejezetben az orvosi publikációkból vett rengeteg, szenvedõ állatokról szóló leírás önmagában is nehéz olvasmány, de még nehezebbé teszik a rendre visszatérõ kutatói értékelések, melyek szerzõi arra jutnak, hogy a különféle emlõsök szisztematikus kínzásától igazából nem is lehetett érdemi eredményeket várni.

Singer szerint a 19. századtól kezdve a nyugati országokban kialakult egy kutatói környezet, ahol az állatok kínzásával (megvágásával, felhevítésével, megvakításával, áramütésével) járó kísérletek teljesen magától értetõdõnek tûntek és kutatások sokaságában vetették alá kegyetlen eljárásoknak az állatokat bármiféle sürgetõ igény vagy komoly tudományos felfedezésének ígérete nélkül. A publikációkényszer, az állatkísérleteket kiszolgáló cégek okozta gazdasági nyomás, az évtizedes rutinnal elsajátított érzéktelenség mind ebbe az irányba hatott.

Ennek lett az eredménye Singer szerint, hogy a kutatók (és nem csak az egészségügyben, de például a kozmetikumok tesztelésénél is) évente több millió alkalommal úgy okoztak fájdalmat, hogy a leghalványabb reménye sem volt a hasznos eredményeknek. Azt Singer sem zárja ki, hogy lehetnek olyan esetek, ahol az állatokon történõ kísérletezés fontos lehet. De szerinte morálisan az a helyes, ha ekkor kitörünk a fajizmus csapdájából: könyvének legprovokatívabb része az, ahol Singer arról ír, hogy akkor lehet elfogadható egy állatkísérlet helyeslése, ha valaki elfogadná, hogy ugyanazt a beavatkozást egy hat hónapos árva csecsemõn vagy egy agykárosodott emberen is elvégezzék.

Ha valaki ezt nem tartja elfogadhatónak, azt Singer szerint a fajizmus vakítja el, mivel minden okunk megvan feltételezni, hogy egy kutya vagy egy majom jobban tudatosítja magában a fájdalmas beavatkozást, mint egy csecsemõ. Singer hangsúlyozza, hogy ez nem jelenti azt, hogy amikor olyan helyzetbe kerülnénk, hogy egy csecsemõ vagy egy kutya élete között kell választanunk, akkor ne lenne helyes a csecsemõ életét megmenteni. De ha nem vagyunk ilyen kizárólagos döntési helyzetben (és általában nem vagyunk), akkor viszont érdemes szem elõtt tartanunk, hogy végletesen fajista álláspont az, amelyben az élethez való jog határvonala épp a mi fajunk határvonalával párhuzamosan halad. Singer könyvében számos hasonlóan provokatív felvetést szed össze, és a logika mögöttük mindig ugyanaz: aki komolyan veszi a moralitást, annak meg kell próbálnia kirekesztenie az életébõl a fajizmust.
Elengedni a húst

Az állatok felszabadítása 1975-ben jelent meg, és éppen a könyv keltette jelentõs hullámok hatására is, de az állatkísérletek terén sok változás történt azóta: sok országban szigorodtak a törvények, számos gyógyszeripari és kozmetikai gyártó vállalta fel, hogy többet nem végeznek ilyen kísérleteket. Erre maga Singer is kitér a magyar fordítás alapjául szolgáló, 2002-es átdolgozott kiadásban, de bármennyire is örül ezeknek a fejleményeknek, elégedettségrõl azért bõven nincs szó.

Elsõsorban azért, mert a másik nagyon jelentõs szenvedéseket okozó tényezõ, a nagyüzemi állattartás egyáltalán nem szorult vissza. Singer szerint a legtöbbünknek nagyon kevés fogalma van arról, hogy milyen folyamatok állnak a hús mögött, amit aztán elfogyasztunk, vérrel például szinte alig találkozunk, és amikor az állattartás és a farmok kerülnek szóba, sokunknak még mindig a gyerekkorunkból származó képek ugranak be, tágas réteken békésen legelészõ állatokkal.

De a mai hústermelésnek semmi köze nincs már ehhez a világhoz: itt az állatok mintha gépek lennének, melyek az olcsó takarmányt drága hússá alakítják, írja Singer, és ebben a rendszerben egy újításnak akkor van helye, ha javítja a konverziós arányt, olcsóbbá teszi az átalakítást. Ennek következtében az elmúlt évtizedekben a húsukért tartott állatokat egyre nagyobb tömegekben zsúfolták össze egyre kisebb helyekre. És a húsipar úgy képes mérhetetlen szenvedéseket okozni, hogy közben az állatok továbbszaporodását nem veszélyezteti.

Harari az elõszavában írja errõl, hogy „a probléma forrása, hogy a háziállatok olyan fizikális, érzelmi és társas szükségleteket örököltek vadon élõ õseiktõl, amelyek a mezõgazdasági telepeken feleslegesek. Az állattenyésztõk megszokásból figyelmen kívül hagyják ezeket a szükségleteket, és ez gazdasági értelemben nem kerül nekik semmibe. Apró ketrecekbe zárják az állatokat; megcsonkítják a szarvaikat és a farkukat; elválasztják egymástól az anyaállatokat és az utódaikat; szelektíven tenyésztenek torzszülötteket. Az állatok leírhatatlanul szenvednek, de életben maradnak és sokasodnak”.

Singer szerint nem kegyetlen emberek gonosz tetteirõl van itt szó, hanem arról, hogy a fajizmus mûködése miatt nem is gondolunk arra, milyen szenvedést okozunk más élõ lényeknek. Ezzel sokáig õ maga sem volt tisztában, a hetvenes években egy baráti vacsora közben világosította fel vegetáriánus ismerõse, hogy miért nem eszik húst, és ez a beszélgetés változtatta meg Singer gondolkodását is.

Könyve nem meglepõ módon a vegetarianizmus, késõbb pedig a veganizmus fontos hivatkozási pontja lett, és érthetõ, hiszen Singer tényleg arról ír, hogy akkor cselekszünk erkölcsileg helyesen, ha kerüljük a hús fogyasztását. Elképzelhetõ ugyan, hogy tudunk olyan húsból enni, ami szabadon tartott és természetes körülmények között elhunyt állatból származik, de áltatni nem szabad magunkat: nem lehet állatokat táplálkozási célra nagy tömegben úgy tartani, hogy az ne okozzon nekik jelentõs szenvedést.

„Ha valaki tiltakozik a spanyolországi bikaviadalok, a dél-koreai kutyahúsevés vagy a kis fókák kanadai leölése ellen, de továbbra is megeszi azoknak a tyúkoknak a tojásait, akik ketrecbe zsúfolva élik le az egész életüket, a borjaknak a húsát, kiket elszakítottak az anyjuktól, megfosztottak természetes táplálékuktól és annyi helyük sincs, hogy kinyújtott lábbal lefeküdjenek, az pont olyan, mintha tiltakoznánk a dél-afrikai apartheid ellen, de közben megkérnénk a szomszédot, hogy ne adja el a házát feketéknek” – írja errõl Singer, aki persze tudja, hogy rendkívül komoly társadalmi-kulturális akadályai vannak egy ennyire radikális életmódváltásnak.

Ugyanakkor a kétezres évek kezdete óta látni, hogy egyre többen vannak, akik érdeklõdni kezdtek a növényi alapú étrend iránt, és az ökológiai válság csak ráerõsített erre. Ami érthetõ is, hiszen Singer már 1975-ben arról írt, hogy a hústermelésre épülõ állattartás rendkívüli mértékben megterheli a bolygót: eszetlen tempóban zajló erdõirtások, rengeteg vízhasználat és vízszennyezés kíséri ezt a folyamatot.

Singer egyfelõl óva int a túlzott fanatizmustól: szerinte a húsmentes étrend melletti túl heves kiállással el is riaszthatunk embereket, másfelõl viszont mégis úgy látja, hogy a könyvében felsorolt etikai érveket racionálisan végiggondolva nem nagyon lehet más következtetésre jutni, minthogy a modern mezõgazdasági nagyüzemekben nevelt állatok húsának vásárlásától tartózkodnunk kell.

„Ha egy lény szenved, semmilyen morális igazolást nem találhatunk arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk a szenvedését” – foglalja össze egy ponton Singer sokadszor is könyvének alapállítását, Harari pedig az elõszavában arról ír, hogy pár évtizeddel ezelõtt talán még sokat nevetségesnek tartották volna azt az állítást, hogy az állatok a történelmünk elsõ számú áldozatai és hogy az, ahogy az állattenyésztõ nagyüzemekben a háziállatainkkal bánunk, az talán a legsötétebb bûn, amit az ember elkövetett a történelme során, de éppen Singer könyve miatt is, ma már sokkal többen vannak, akik felvethetõnek és megvitathatónak tartják ezt a kérdést.

„Az emberi haladás útján végig, mindenütt halott állatok hevernek” – írja Harari, aki szerint lehetséges, hogy nem mindenki teszi majd magáévá Singer eszméit, de nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy korlátlan hatalmat vívtunk ki magunknak minden más állattal szemben, és épp ezért etikai kötelességünk végiggondolni ennek a könyvnek az érveit és következtetéseit.

Peter Singer Az állatok felszabadítása magyarul az Oriold és társai kiadónál jelent meg, Garai Attila fordításában.
Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
Mi történt? - a kilencedik emeletről zuhant a halálba az egykori NB I-es magyar focista
Magyar botrány: Állítólag fizetés helyett fenyegetést kaptak a varrónők
Áder felesége a címlapokon: Verhetetlen eleganciában a magyar first lady
Nemzetközi botrány: Orbán az EU jogállamisági biztos kirúgását követeli
Nagyon durva győzelmet aratott a Fidesz Kargacon
Videón a takarító aki elvert egy pécsi diákot
Orbán interjú: Gönczi Gábor néha inkább lelkes szurkolónak tűnt mint műsorvezetőnek
Orbán háborúja: vissza kell térnünk a választási csatatérre
Összecserélt üvegek a magyar kórházban: Meghalt egy csurgói nő
Müller Cecília maszk ügy: mikor kozmetikushoz megy arckezelésre, ott vegye le a kezelés idejére
Átverik a nyugdíjasokat - tízmilliós büntetés a hamis leletek miatt
Vajna Timi célja, hogy amerikai–magyar kettős állampolgár legyen, de most el kell hagynia Magyarországot
Orbán pálinkázni ment: maszk, távolságtartás, na az nem volt
Tragédia: 46 éves korában elhunyt a magyar televíziós
Kuncze Gábor intenzív osztályra került
Bajban a forint, de az igazi csata még csak most jön
Még a horvátok is tátott szájjal nézik Mészáros Lőrinc ötcsillagos szállodáját a tengerparton
Videó: Megebédelt, majd meglopta a személyzetet egy budapesti étteremben
Babakocsiba csapódott egy lövedék Egerszólát mellett
Te is tudnál NB I-es csapatot csinálni, ha adnának neked is minden évben három milliárd forint közpénzt. Ez nem művészet.
Müller Cecília: A fodrászatokban ne legyenek kitéve magazinok
Az Orbánról készült szinkronparódiát négy nap alatt félmillióan látták
Orbán döntött a közmunkásokkal kapcsolatban
Pánik: Majdnem leesett a színpadról Balázs Klári
Orbán: Jövőre meg kell emelni a közmunkások bérét
Botrány: Kiakadtak a sztárok Duró Dórára a könyvdarálós akciója miatt
Németh Szilárd a Facebookon gratulált a Fidesz győzelemhez — a reakciók sem maradtak el
A világ legdögösebb nagyija felrobbantotta az internetet - most 50 éves
Közel félmilliárdos bírságot kapott az Ékszer TV
Közel félmillió euróért vásárol festményeket a jegybank
Orbán nyert: Nem venné annyira komolyan a jogállamiságot a német kormány az EU-s pénzek kiosztásánál
Óriási a botrány - egy szegedi önkormányzati képviselőt vett őrizetbe a rendőrség
Újabb tervekkel állt elő Matolcsy: évi 20 ezerrel több magyar szülessen
Egerszólát: Babakocsiba csapódott egy acélmagvas lövedék
Egymillió forintot adományoz Iványiéknak a Mazsihisz
Óriási fogás: 27 millió szájmaszkot és használatra alkalmatlan, orvosi eszközöket foglaltak le
Orbán: sok pénzt hagytunk a budapesti vállalkozóknál, az egész világon nem nagyon látok erre példát
Meghalt a csurgói asszony, akinek fertőtlenítőszerrel mosták ki a hasüregét sóoldat helyett
Ekkora hőmérséklettel csütörtöktől hazaküldik a diákokat az iskolákból
A mohácsi ellenzék szerint a fideszes jelölt fotója mellett osztanak ételcsomagokat
Elképesztő gyűrűt kapott Hajdú Péter szerelme
Müller Cecília vitaminok szedését, a mozgás lassú, fokozatos bevezetését és pszichés támogatást javasol.
Műtétek maradnak el - Újra beázott a szülészet a magyar Kórházban
Orbán Viktor Becsehelyre látogatott, csak a polgármesternek elfelejtettek szólni
Szijjártó: Marad a határzár
Pályázati pénzt bukott egy civil szervezet, mert nem volt hajlandó igazolni, hogy külföldről támogatott-e
Trump botrány: lebukott pénzügyi trükkök és lehúzások
Dopeman beleállt Fluor Tomiba
Már több száz büntetőügy van a járványügyi helyzet miatt
Tiborcz cége vette meg az egykori Fonográf-klubot
Háború: vádat emeltek Fekete-Győr András és momentumos politikustársa ellen
A Fidesz jelöltje győzött Mohácson
Áron alul vitte a belvárosi üzlethelyiséget a fideszes képviselő lánya
Müller Cecília maszk ügy: mikor kozmetikushoz megy arckezelésre, ott vegye le a kezelés idejére
A világ legdögösebb nagyija felrobbantotta az internetet - most 50 éves
Trump a lányát akarta megtenni alelnöknek
Orbán Viktor az ENSZ-nek: Önöknek nemcsak nagyszerű múltja van, de szép jövő előtt is állnak
Győzelmet aratott a választáson, pedig két hete meghalt
Mészáros Lőrinc: focicsapata és a villája mellé egy szállodás céget is beszerzett
Magyar botrány: Nyomoznak a hatóságok a bedőlt beruházások miatt
Rétvári Bence a magyar oktatáspolitikáról dicsekedett DE....
41 millióért jutott belvárosi üzlethelyiséghez a fideszes önkormányzati képviselő lánya
Korlátozza az online vásárlásokat a Tesco Magyarországon
Szlávik: A betegek beáramlása folyamatos, de a személyzet képes ellátni a feladatát
Vadon Jani és Rákóczi Feri is karanténba megy
Orbán: járja a kórházakat, ezért tudja, hogy van mindenhol orvos és nővér, elegendő eszköz is
Két év alatt mindössze 1500 dollár jövedelemadót fizetett Trump
Németh Szilárd a Facebookon gratulált a Fidesz győzelemhez — a reakciók sem maradtak el
Maruzsa: 41 ezer digitális hőmérőt osztanak ki és hőkapukat szerelnek fel
Orbánt szerint nem csak Őt sértette meg az EU, hanem Magyarországot és a magyar embereket is
Vihar előtti csend a kirúgási hullám előtt
Orbán: kétharmados alkotmányos forradalommal lehetőséget adtunk magunknak...
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum