Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Valami bûzlik a Balkánon – de ennek most a magyarok fizetik meg az árát  



Hiába vállalták a nyugat-balkáni országok a régi erõmûvek felújítását, illetve leszerelését, ahelyett, hogy csökkent volna, még nõtt is a térség szénerõmûveinek károsanyag-kibocsátása - derült ki egy ma napvilágot látott jelentésbõl. A tizenkét éves felkészülési periódust ellazsálták, sok helyütt neki sem láttak a szükséges felújításoknak, vagy gyanús cégek jelentek meg a közbeszerzések körül.

2018 lehetett volna az az év a Nyugat-Balkánon, amikor tisztább lett volna a levegõ – legalábbis ez volt az egyik kikötése annak a 2006-ban hatályba lépett egyezménynek, amely elérhetõvé tette az uniós energiapiac forrásait és lehetõségeit az EU-val határos déli és keleti országoknak. Az Energiaközösséget létrehozó megállapodás (Energy Community Treaty, ECT) értelmében Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó és Észak-Macedónia is vállalta, hogy jelentõsen csökkenti a szénerõmûvekbõl származó légszennyezést.

A tizenkét éves felkészülési idõszak azonban a jelek szerint kárba veszett: a volt jugoszláv tagköztársaságok erõmûveibõl nemhogy kevesebb, hanem több káros anyag jut a levegõbe – állapítja meg a Bankwatch nemzetközi környezetvédelmi és jogvédõ ernyõszervezet friss jelentése.

Pedig óriási szükség lenne a fellépésre a szennyezés ellen, mert például 2016-ban az említett országok 16 szénerõmûve csak kén-dioxidból többet engedett a levegõbe, mint az EU akkor még 250 mûködõ szénerõmûve összesen. A szerb Kostolac erõmû önmagában több kén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit az említett országok vállaltak, összességében 2018-ban a nyugat-balkáni erõmûvek hatszor annyi kén-dioxiddal és másfélszer annyi szálló porral szennyezik a levegõt, mint amit saját vállalásaik alapján kibocsáthatnának.

Az árat ezért pedig a saját polgáraik és a környezõ uniós országok – Bulgária, Horvátország, Románia és Magyarország lakosai fizetik meg. A Bankwatch becslése szerint a térségben évente 3900 ember idõ elõtti elhalálozásához vezet a nyugat-balkáni erõmûvekbõl származó szennyezés. A térségben egyedül Albánia számít kivételnek, amely nem rendelkezik nagy méretû fosszilis erõmûvel, kivéve a Világbank és az Európai Fejlesztési Bank által finanszírozott 98 MW teljesítményû Vlora-i gáztüzelésû erõmûvet, amely azonban technikai problémák miatt sokáig nem állt üzembe.

Elpazarolt évek

A 2006-ban életbe lépett ECT ellenére a volt jugoszláv tagköztársaságokban, illetve Koszovóban vajmi kevés lépés történt. Bosznia-Hercegovinában a legnagyobb szennyezõ ugljeviki erõmû az egyetlen, amelyben egyáltalán megindult a beruházás. A Japán International Cooperation Agency (JICA) által finanszírozott projekt a tervek szerint hamarosan elkészül, azonban az ország többi erõmûvében még csak tervek vannak a szükséges beruházásokhoz.

Koszovóban sem jobb a helyzet: az öt mûködõ erõmûvi blokkból háromban semmiféle berendezés nem áll rendelkezésre a károsanyagok kiszûréséhez illetve visszatartásához. Az amerikai USAAID a Kosovo B két blokkjához míg az Európai Unió a Kosovo A három blokkjának felújításához nyújtana finanszírozási támogatást. A tervek szerint a támogatási szerzõdéseket 2020 januárjáig aláírnák.

Montenegróban az államfõ is botrányba keveredett: az ország mindössze egyetlen nagy méretû erõmûvel, a 225 MW-s Pljevlja I., ligniterõmûvel rendelkezik, amely az ország áramtermelésének csaknem negyven százalékát adja. A montenegrói kormány azonban úgy döntött, hogy nem újítja fel az erõmûvet, hanem egy újat épít, ezért szerzõdést is kötöttek a cseh Skoda mûvekkel. A Pljevlja kettes felépítése azonban komoly gondokba ütközött, az EBRD mind 2016-ban, mind 2017-ben visszautasította, hogy finanszírozza a projektet, így a kormányzat idén márciusban mégis döntött a régi ligniterõmû felújításáról.

A kiírt tender cikkünk elkészülte idején még nem zárult le – mindazonáltal már botrányt okozott. A pályázaton ugyanis az a konzorcium az egyik meghívott ajánlattevõ, amely a montenegrói elnök fiának a cégébõl, egy, a kínai kormány által is korrupcióval gyanúsított vállalatból, illetve két, gyanúsan sok közbeszerzést nyerõ cégbõl áll.

A kínai tõke a térség más erõmûvi beruházásainál is feltûnik. Például a tervezett Bosznia-hercegovinai Tuzla 7-es szénerõmûnél, vagy a már korábban említett szerb kostolaci erõmûnél. Szerbiában (és az egész térségben) ez a legnagyobb károsanyag-kibocsátó, és ironikus módon az egyetlen erõmû, amelynél már végrehajtották az ígért környezetvédelmi fejlesztéseket. Csak éppen az eredmény hiányzik. A China Machinery Engineering Corporation által végzett fejlesztés a Kostolac B1 és B2 egységeken a kínai Eximbank 130 millió dolláros kölcsönébõl valósult meg (a teljes kölcsönösszeg 298 millió dollár volt). A 38 milliárd forintnak megfelelõ összegû beruházás eredményeképpen a mérések alapján 11 százalékkal, 113 ezer tonnára (2018) csökkent 128 ezer tonnáról (2017) a blokkok kén-dioxid-kibocsátása, miközben a jelenleg elérhetõ technológiákkal 85-95 százalékos csökkenés lett volna elvárható.

A szállópor kibocsátásának visszafogása sem sikerült, a Bankwatch adatai alapján a Kostolac B 273 tonnával több szálló port bocsát ki évente a légkörbe, mint azt a szerb Nemzeti Emissziócsökkentési Direktíva megengedné. Ugyanakkor a japán Mitsubishi Hitachi Power Systems is megkezdte a másik nagy szerb szennyezõ erõmû, a Nikola Tesla blokkjainak felújíítását. A JICA által finanszírozott projekt várhatóan 2022-re készül el és a cég ígérete szerint az uniós standartra csökkentik az erõmû károsanyag-kibocsátását.

Észak-Macedóniában még eddig sem jutottak. Az elmúlt tíz évben, a közben Magyarországra menekített államelnök irányításával többször is megindították a két nagy szennyezõ erõmû, a Bitola-i és az Oslomej-i blokkok modernizációjára kiírt tendert, de mindannyiszor eredménytelenül. Azóta sem történt elõrelépés: legutóbb 2019 márciusában írták a közbeszerzést, de az eljárásnál tapasztalt szabálytalanságok miatt megsemmisítették az eredményt, így a projektek még mindig a megvalósíthatósági tanulmányok fázisában vannak.

Mibe kerül ez a polgároknak?

Miközben a fejlesztések állnak, vagy késnek, a nyugat-balkáni országok óriási összegeket költenek a szénbányászat és a széntüzelésû erõmûvek támogatására. A Bankwatch márciusi jelentése szerint ezek az európai mércével szegénynek számító államok közvetlenül évente 157 millió eurót, közvetve összesen 1,2 milliárd eurót (mintegy 400 milliárd forintot) fordítanak erre a célra, miközben a szénerõmûvek károsanyag kibocsátása következtében a térségben évente 3900 ember veszti életét légúti és keringési betegségekben idõnek elõtte. Ez a helyzet egyben fenn is tartja a szén, mint energiaforrás versenyelõnyét, egy olyan térségben, amely egyébként megújuló energiaforrásokkal bõven ellátott.

Egyedül Észak-Macedónia hidroelektromos potenciálja - a Nemzetközi Hidroelektromos Szövetség (IHA) adatai szerint - meghaladja az ötezer megawattot, ami bõségesen fedezné nemcsak az ország jelenlegi, de jövõbeni igényeit is és még exportra is maradna. Bosznia-Hercegovina esetén hasonló a helyzet, az ország az IHA becslései szerint 6000 MW-nyi hidroelektromos potenciállal rendelkezik, de Szerbia kivételével a terület minden országa képes lenne önmagában a vízerõmûvekbõl fedezni szükségleteit. A jelentés szerint mind a térség országai, mind az Európai Unió jobban tenné, ha ezeknek a megújuló energiaforrásoknak a kiaknázására fordítana forrásokat.

Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Orbán Viktor: a kormány csapatot küld a gócpontokhoz
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
Gyászol Németh Szilárd - Nyugodj békében! Isten veled!
Közösségi oldalán búcsúzott a politikus a csepeli Eötvös József Általános Iskola igazgatónőjétől. "Nyugodj békében! Isten veled, Kati!" - ezt írta Németh Szilárd a fotó mellé, a...
  
Három helyen eltört a brutálisan összevert magyar focista arccsontja
Budapest – Kiderült, hogy súlyos sérüléseket szenvedett szenvedett Busai Attila (31), a Ferencváros korábbi labdarúgója abban a verekedésben, amely szerdán este zajlott le egy budapesti s...
  
Botrány: bejrúti tisztségviselőket vettek őrizetbe
Őrizetbe vették a bejrúti kikötő vezető tisztségviselőit, köztük Badri Dahirt, a vámhatóság vezetőjét, az elődjét Safik Mirhit és Hasszán Kuraitimot, a kikötő igazgatóját – k...
  
Tállai államtitkár ígéretmilliárdokkal kápráztatta a nyugdíjasokat
Erzsébet-utalvány, rezsiutalvány, nyugdíjprémium, 53. heti nyugdíj – sorolta Tállai András a nyugdíjasok milliárdjait. Arról nem beszélt, hogy a nyugdíjak mennyire leszakadtak a fizet...
  
Emmi nyereményakció: akár elismerő oklevelet is nyerhetnek a pedagógusok
Az új NAT-hoz és kerettantervekhez igazított tanmenetekkel lehet pályázni a minisztériumnál. Nem akármilyen nyereményért. Szeptembertől az 1., 5., és 9. évfolyamin az új Nemzeti alapta...
  
Új diákhitelt vezetnek be Magyarországon - pénzeső a fiataloknak
A Diákhitel1, a Diákhitel2, a Nyelvtanulási Diákhitel és a Diákhitel Plusz után érkezik a következő konstrukció. „A felnőttképzés és a szakképzés megújításának újabb lépése...
  
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Club Aliga fejlesztése
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítette a kormány a Club Aliga felújítását, írja a Magyar Nemzet. A korábban Tiborcz István és Mészáros Lőrinc ér...
  
Váratlan - mutatjuk ki indul az elhunyt fideszes körzetében
"A Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületében Koncz Ferenc tragikus halála miatt kiírt időközi választáson a Fidesz-KDNP helyi szervezetének döntése alapján a pártszövetség K...
  
Rekordévet zárt Orbán Viktor apukája - elképesztő számok
Történetének legnagyobb árbevételét produkálta Orbán Viktor édesapjának cége, a Nehéz Kő Kft., írja az mfor.hu. Mintegy 600 millióval túlszárnyalva a tavalyi évet, 2,9 milliárd fori...
  
Tüntetés kezdődött Budapesten az 500 fő feletti rendezvényekért - váratlan
Tüntetés kezdődött pénteken délután három órakor a Nyugati térnél. Az eseményt a Facebookon szervezték, nem is demonstrációként, hanem zenés-táncos felvonulásként megnevezve. A fe...
  
Porig égett egy busz Szegeden
Kigyulladt egy autóbusz Szegeden, a Fő fasoron, a Töltés utcánál. A jármű hátsó részén, a motortérnél keletkezett tüzet a város tűzoltói két vízsugárral oltották el, tájékoztat...
  
Baleset az M7-esen, két-három kilométeres a dugó
Két-három kilométeres a dugó. A M7-es autópálya 19-es kilométerének közelében két gépkocsi ütközött össze, amelyek a külső sáv egy részét elfoglalják, közölte az Útinform p...
  
Éhségsztrájkba kezdett a Jobbik képviselője, aztán megjelent Bede Zsolt
Potocskáné Kőrösi Anita Siófokon tiltakozik egy apartmanház építése ellen, mindezt élőben közvetíti. Potocskáné Kőrösi Anita, Facebook-videójában jelentette be, hogy éhségsztrá...
  
Interjút adott a férj, akinek feleségére esett egy férfi
Elmondta, mi is történt pontosan. Bronz Gábor jelen volt, amikor gyermekeit sétára vivő feleségére, Erzsébetre rázuhan egy öngyilkosságot elkövető férfi a XI. kerületi otthonuk ép...
  
Mészáros Lőrinc méregdrágán építi meg a győri élményparkot - kiderült miért
Az előzetes becslés és a megvalósíthatósági tanulmány között két év telt el, ráadásul csak Mészáros Lőrinc pályázott. Ungár Péter, az LMP országgyűlési képviselője próbált...
  
Erdei Zsolt elárulta miért mondott le
Budapest — Bár úgy érzi, alakulhatott volna másképp is bokszszövetségi (MÖSZ) szerepvállalása, a korábbi profi világbajnok Erdei Zsolt (46) a csütörtöki elnökségi ülésen lemondott...
  
Szlávik János: ekkor várhatóak újabb szigorítások
Szlávik János szerint a koronavírus elleni intézkedésekben az iskolakezdésig nem várhatók újabb szigorítások, csak abban az esetben, ha jelentős gócok alakulnak ki. A Dél-Pesti Centrumk...
  
200 emberrel a fedélzetén szakadt ketté és zuhant le egy utasszállító
Túlfutott a leszállópályán és kettészakadt egy utasszállító Indiában, 200 utassal a fedélzetén. Az eddig ismert információk szerint az indiai Calicut Nemzetközi Repülőtéren túlfut...
  
Még mindig nem megy a kérdések megválaszolása
Nem megy a kérdések megválaszolása sem Rétvári Bencének, sem Schanda Tamás államtitkárnak. Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője először Varga Mihály pénzügyminis...
  
A kormányzati csatorna bekerül az alapcsomagba
A kormányzati csatorna a legtöbb szolgáltatónál elérhető lesz, de az interneten is lehet nézni. Szeptemberben indul a Pesti Srácok és Vaszily Miklós közös tévéje, a Pesti TV, a részl...
  
Magyarország: 39 milliárd egyházi épületek felújítására
88,5 milliárdot kap Veszprém a kormánytól a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa évadra - olvasható a programot lebonyolító Veszprém-Balaton 2023 Zrt. csütörtöki közleményében. „Az...
  
Indiában kétmillió fölé emelkedett a fertőzöttek száma
886 halálesetet és 62538 új fertőzöttet regisztráltak 24 óra alatt Indiában, ahol így a járvány kezdete óta már kétmillió fölé nőtt az azonosított fertőzöttek száma. A hivatalos ...
  
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Az UNICEF becslései szerint mintegy 80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt, nekik és családjuknak azonnali segítségre van szükségük – olvasható a szervezet közlem...
  
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
Rendhagyó módon online tájékoztató keretében ismertették az OTP Bank féléves eredményének részleteit, ahol Bencsik László vezérigazgató helyettes azt jelezte, hogy sok ügyfelük nem ...
  
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
A kormány a gazdaságvédelmi programokra szánt pénzből csoportosította át a pénzt a Matthias Corvinus Collegiumot (MCC) működtető Tihanyi Alapítvány működési kiadásaira. Az MCC alap...
  
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Egy faipari épület gyulladt ki. Kigyulladt egy épület egy faipari telephelyen péntek reggel Hajdúböszörményben, a Kórház téren, a lángokkal jelenleg is nagy erőkkel küzdenek a tűzolt...
  
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
A Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban 96 450 forintba kerül elvégezni azt a PCR-tesztet, amelynek a költségét a Nemzeti Népegészségügyi Központ 30 ezer forintra lő...
  
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Feladatuk a szuperfertőzők felbukkanása utáni kontaktkutatás és elkülönítés lesz. Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában bejelentette, pár órával később be is mutatták a...
  
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
A NAV nyomozói a napokban őrizetbe vettek egy „közismert kelet-magyarországi élelmiszerlánc- és szállodatulajdonost” Debrecenben. A hatóság közleménye szerint a vállalkozó egy év a...
  
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
Súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a Kaposvári Járási Ügyészség azzal a 32 éves férfival szemben, aki az útjában álló kiskorú sértettet többször orron ütötte. A vá...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Valami bûzlik a Balkánon – de ennek most a magyarok fizetik meg az árát


Hiába vállalták a nyugat-balkáni országok a régi erõmûvek felújítását, illetve leszerelését, ahelyett, hogy csökkent volna, még nõtt is a térség szénerõmûveinek károsanyag-kibocsátása - derült ki egy ma napvilágot látott jelentésbõl. A tizenkét éves felkészülési periódust ellazsálták, sok helyütt neki sem láttak a szükséges felújításoknak, vagy gyanús cégek jelentek meg a közbeszerzések körül.

2018 lehetett volna az az év a Nyugat-Balkánon, amikor tisztább lett volna a levegõ – legalábbis ez volt az egyik kikötése annak a 2006-ban hatályba lépett egyezménynek, amely elérhetõvé tette az uniós energiapiac forrásait és lehetõségeit az EU-val határos déli és keleti országoknak. Az Energiaközösséget létrehozó megállapodás (Energy Community Treaty, ECT) értelmében Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró, Koszovó és Észak-Macedónia is vállalta, hogy jelentõsen csökkenti a szénerõmûvekbõl származó légszennyezést.

A tizenkét éves felkészülési idõszak azonban a jelek szerint kárba veszett: a volt jugoszláv tagköztársaságok erõmûveibõl nemhogy kevesebb, hanem több káros anyag jut a levegõbe – állapítja meg a Bankwatch nemzetközi környezetvédelmi és jogvédõ ernyõszervezet friss jelentése.

Pedig óriási szükség lenne a fellépésre a szennyezés ellen, mert például 2016-ban az említett országok 16 szénerõmûve csak kén-dioxidból többet engedett a levegõbe, mint az EU akkor még 250 mûködõ szénerõmûve összesen. A szerb Kostolac erõmû önmagában több kén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit az említett országok vállaltak, összességében 2018-ban a nyugat-balkáni erõmûvek hatszor annyi kén-dioxiddal és másfélszer annyi szálló porral szennyezik a levegõt, mint amit saját vállalásaik alapján kibocsáthatnának.

Az árat ezért pedig a saját polgáraik és a környezõ uniós országok – Bulgária, Horvátország, Románia és Magyarország lakosai fizetik meg. A Bankwatch becslése szerint a térségben évente 3900 ember idõ elõtti elhalálozásához vezet a nyugat-balkáni erõmûvekbõl származó szennyezés. A térségben egyedül Albánia számít kivételnek, amely nem rendelkezik nagy méretû fosszilis erõmûvel, kivéve a Világbank és az Európai Fejlesztési Bank által finanszírozott 98 MW teljesítményû Vlora-i gáztüzelésû erõmûvet, amely azonban technikai problémák miatt sokáig nem állt üzembe.

Elpazarolt évek

A 2006-ban életbe lépett ECT ellenére a volt jugoszláv tagköztársaságokban, illetve Koszovóban vajmi kevés lépés történt. Bosznia-Hercegovinában a legnagyobb szennyezõ ugljeviki erõmû az egyetlen, amelyben egyáltalán megindult a beruházás. A Japán International Cooperation Agency (JICA) által finanszírozott projekt a tervek szerint hamarosan elkészül, azonban az ország többi erõmûvében még csak tervek vannak a szükséges beruházásokhoz.

Koszovóban sem jobb a helyzet: az öt mûködõ erõmûvi blokkból háromban semmiféle berendezés nem áll rendelkezésre a károsanyagok kiszûréséhez illetve visszatartásához. Az amerikai USAAID a Kosovo B két blokkjához míg az Európai Unió a Kosovo A három blokkjának felújításához nyújtana finanszírozási támogatást. A tervek szerint a támogatási szerzõdéseket 2020 januárjáig aláírnák.

Montenegróban az államfõ is botrányba keveredett: az ország mindössze egyetlen nagy méretû erõmûvel, a 225 MW-s Pljevlja I., ligniterõmûvel rendelkezik, amely az ország áramtermelésének csaknem negyven százalékát adja. A montenegrói kormány azonban úgy döntött, hogy nem újítja fel az erõmûvet, hanem egy újat épít, ezért szerzõdést is kötöttek a cseh Skoda mûvekkel. A Pljevlja kettes felépítése azonban komoly gondokba ütközött, az EBRD mind 2016-ban, mind 2017-ben visszautasította, hogy finanszírozza a projektet, így a kormányzat idén márciusban mégis döntött a régi ligniterõmû felújításáról.

A kiírt tender cikkünk elkészülte idején még nem zárult le – mindazonáltal már botrányt okozott. A pályázaton ugyanis az a konzorcium az egyik meghívott ajánlattevõ, amely a montenegrói elnök fiának a cégébõl, egy, a kínai kormány által is korrupcióval gyanúsított vállalatból, illetve két, gyanúsan sok közbeszerzést nyerõ cégbõl áll.

A kínai tõke a térség más erõmûvi beruházásainál is feltûnik. Például a tervezett Bosznia-hercegovinai Tuzla 7-es szénerõmûnél, vagy a már korábban említett szerb kostolaci erõmûnél. Szerbiában (és az egész térségben) ez a legnagyobb károsanyag-kibocsátó, és ironikus módon az egyetlen erõmû, amelynél már végrehajtották az ígért környezetvédelmi fejlesztéseket. Csak éppen az eredmény hiányzik. A China Machinery Engineering Corporation által végzett fejlesztés a Kostolac B1 és B2 egységeken a kínai Eximbank 130 millió dolláros kölcsönébõl valósult meg (a teljes kölcsönösszeg 298 millió dollár volt). A 38 milliárd forintnak megfelelõ összegû beruházás eredményeképpen a mérések alapján 11 százalékkal, 113 ezer tonnára (2018) csökkent 128 ezer tonnáról (2017) a blokkok kén-dioxid-kibocsátása, miközben a jelenleg elérhetõ technológiákkal 85-95 százalékos csökkenés lett volna elvárható.

A szállópor kibocsátásának visszafogása sem sikerült, a Bankwatch adatai alapján a Kostolac B 273 tonnával több szálló port bocsát ki évente a légkörbe, mint azt a szerb Nemzeti Emissziócsökkentési Direktíva megengedné. Ugyanakkor a japán Mitsubishi Hitachi Power Systems is megkezdte a másik nagy szerb szennyezõ erõmû, a Nikola Tesla blokkjainak felújíítását. A JICA által finanszírozott projekt várhatóan 2022-re készül el és a cég ígérete szerint az uniós standartra csökkentik az erõmû károsanyag-kibocsátását.

Észak-Macedóniában még eddig sem jutottak. Az elmúlt tíz évben, a közben Magyarországra menekített államelnök irányításával többször is megindították a két nagy szennyezõ erõmû, a Bitola-i és az Oslomej-i blokkok modernizációjára kiírt tendert, de mindannyiszor eredménytelenül. Azóta sem történt elõrelépés: legutóbb 2019 márciusában írták a közbeszerzést, de az eljárásnál tapasztalt szabálytalanságok miatt megsemmisítették az eredményt, így a projektek még mindig a megvalósíthatósági tanulmányok fázisában vannak.

Mibe kerül ez a polgároknak?

Miközben a fejlesztések állnak, vagy késnek, a nyugat-balkáni országok óriási összegeket költenek a szénbányászat és a széntüzelésû erõmûvek támogatására. A Bankwatch márciusi jelentése szerint ezek az európai mércével szegénynek számító államok közvetlenül évente 157 millió eurót, közvetve összesen 1,2 milliárd eurót (mintegy 400 milliárd forintot) fordítanak erre a célra, miközben a szénerõmûvek károsanyag kibocsátása következtében a térségben évente 3900 ember veszti életét légúti és keringési betegségekben idõnek elõtte. Ez a helyzet egyben fenn is tartja a szén, mint energiaforrás versenyelõnyét, egy olyan térségben, amely egyébként megújuló energiaforrásokkal bõven ellátott.

Egyedül Észak-Macedónia hidroelektromos potenciálja - a Nemzetközi Hidroelektromos Szövetség (IHA) adatai szerint - meghaladja az ötezer megawattot, ami bõségesen fedezné nemcsak az ország jelenlegi, de jövõbeni igényeit is és még exportra is maradna. Bosznia-Hercegovina esetén hasonló a helyzet, az ország az IHA becslései szerint 6000 MW-nyi hidroelektromos potenciállal rendelkezik, de Szerbia kivételével a terület minden országa képes lenne önmagában a vízerõmûvekbõl fedezni szükségleteit. A jelentés szerint mind a térség országai, mind az Európai Unió jobban tenné, ha ezeknek a megújuló energiaforrásoknak a kiaknázására fordítana forrásokat.
Gyászol Németh Szilárd - Nyugodj békében! Isten veled!
Három helyen eltört a brutálisan összevert magyar focista arccsontja
Botrány: bejrúti tisztségviselőket vettek őrizetbe
Tállai államtitkár ígéretmilliárdokkal kápráztatta a nyugdíjasokat
Emmi nyereményakció: akár elismerő oklevelet is nyerhetnek a pedagógusok
Új diákhitelt vezetnek be Magyarországon - pénzeső a fiataloknak
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás a Club Aliga fejlesztése
Váratlan - mutatjuk ki indul az elhunyt fideszes körzetében
Rekordévet zárt Orbán Viktor apukája - elképesztő számok
Tüntetés kezdődött Budapesten az 500 fő feletti rendezvényekért - váratlan
Porig égett egy busz Szegeden
Baleset az M7-esen, két-három kilométeres a dugó
Éhségsztrájkba kezdett a Jobbik képviselője, aztán megjelent Bede Zsolt
Interjút adott a férj, akinek feleségére esett egy férfi
Mészáros Lőrinc méregdrágán építi meg a győri élményparkot - kiderült miért
Erdei Zsolt elárulta miért mondott le
Szlávik János: ekkor várhatóak újabb szigorítások
200 emberrel a fedélzetén szakadt ketté és zuhant le egy utasszállító
Még mindig nem megy a kérdések megválaszolása
A kormányzati csatorna bekerül az alapcsomagba
Magyarország: 39 milliárd egyházi épületek felújítására
Indiában kétmillió fölé emelkedett a fertőzöttek száma
80 ezer gyerek vált otthontalanná a bejrúti robbanások miatt
Hitelmoratórium: egyre kevesebb ügyfél él vele az OTP-nél
36 milliárdot kapott Tombor András tehetséggondozó alapítványa
Tűzvész a Hajdúságban, 45 tűzoltó küzd a lángokkal
Közel 100 ezer forintba kerül a PCR-teszt a hódmezővásárhelyi kórházban
Így néz ki a híres Járványügyi Bevetési Egység
Elvitte a NAV az egyik legnagyobb magyar élelmiszerlánc tulajdonosát
Kaposvár: Eltörte kiskorú áldozatának orrát egy 32 éves férfi
800 millió forintot különítenek el a cigány muzsikusoknak
Fluor nem kér a pénzből: zenekaruk többi tagjának adnák a teljes gázsit
Orbán: Meg kell akadályozni a migrációt továbbra is
Orbán Viktor: a kormány csapatot küld a gócpontokhoz
Sok család kerül bajba - Nincs napirenden a bértámogatás meghosszabbítása
A kormány elkezdett felkészülni a digitális oktatásra
Előkerülnek a milliárdok raktárkoncertre és cigányzenére
Több mint 50 milliós osztalék: ennyit vett ki a cégéből Kocsis Máté és családja
Botrány: Erdei Zsolt lemondott
Kiverte a biztosítékot mert rákérdeztek, kényszermunkában gyártottak e maszkokat
Rekordosztalékot vett ki cégéből Kocsis Máté és családja
Újabb botrány van Farkas Flórián körül
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum