Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Gulyás Gergely : Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit

Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit – így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nemcsak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői. Mutatjuk, mik ezek és hogy miért nincs igaza a miniszternek, amikor arról beszél: hazánk van a legrosszabb helyzetben.

Túlzás lenne azt állítani, hogy az EU magára hagyta Magyarországot a koronavírus elleni harcban, még úgy is, hogy a kormány azt állítja: a meghozott uniós intézkedések a legkevésbé Magyarország számára kedvezőek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legalábbis így fogalmazott a kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy az egyik ilyen segítség az eddig fel nem használt uniós támogatások átcsoportosítására ad lehetőséget.

Itt leginkább a saját csapdájába esett a kormány azzal, hogy a 2014–2020 között a felzárkóztatási alapokból rendelkezésre álló pénzek legnagyobb részét erőltetett menetben, a 2018-as parlamenti választás előtt már lekötötte. Sőt, az esetleges bedőlésekkel vagy éppen az uniós elutasításokkal számolva (ilyen eset volt az Elios, amely végül uniós helyett magyar állami forrásból kapott támogatást) a források 103 százalékáról döntött 2019 végéig. A túlpályáztatás leginkább a Kohéziós Alapnál látszik (itt 110 százalékot kötöttek már le), ebből a forrásból olyan infrastrukturális nagyberuházásokat finanszíroznak (komoly arányban valamely Mészáros Lőrinchez köthető cég számára), mint vasútfelújítások vagy útépítések.

Itt is túlzás lenne azonban azt állítani, hogy Magyarország van a legrosszabb helyzetben: mivel ez a hétéves tervezési időszak utolsó éve, Magyarországhoz hasonlóan másik 13 országban is lekötötték már a teljes keretet.

A helyzet ráadásul nem reménytelen: az Európai Szociális Alap esetében (ebből például az oktatást és az egészségügyet is segíteni lehet, bár jelenleg ennél is szabadabb kezet kaptak a tagállamok) a lekötés aránya 96 százalékos, így csak itt rendelkezésre áll még több mint 220 millió euró. A magyar állam számára ráadásul az is segítséget jelenthet, hogy a forint jelenleg jóval gyengébb, mint amikor 2013-ban döntés született a költségvetési keretről, vagyis az euróban meghatározott összeg most forintban sokkal többet ér. Ez csak az említett 220 millió euró esetében, a jelenlegi árfolyammal számolva 12 milliárd forintot meghaladó különbözetet jelent (összesen pedig 78 milliárd forintot). A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban összességében akár ezermilliárdos lehet csak az „árfolyamnyereség”. Ennek az a magyarázata, hogy az elszámolás jórészt forint alapú számlákkal történik, azok pedig euróban kevesebbet érnek – vagyis még a teljes lekötés és elköltés után is maradhat pénz.

Van azonban még egy kezdeményezés: alapesetben az előző évben el nem költött előfinanszírozást vissza kell téríteni az uniónak, most ettől eltekint az EU, ez is 8 milliárdos likviditási tartalékot jelent, a remények szerint a járványhoz kapcsolódó (összesen 37 milliárdos) beruházásokra. Ez Magyarország esetében 885 millió eurós (öszesen 5,6 milliárd eurós) puffert jelent. Ezen túl a kis- és közepes vállalkozásokat támogató programokon keresztül egymilliárd eurónyi hitelgarancia áll rendelkezésre az uniós költségvetésből. Ez nem közvetlen forrás és nem is új pénz: az eredetileg hosszabb távú nagyprojekteknek fenntartott garanciát „adják át” a kkv-k számára, ez alapján nőhet a likviditást biztosító hitelekhez szükséges fedezet az uniós bankoknak, a tervek szerint áprilistól.

Hasonló lépésről döntött kedden a Magyar Nemzeti Bank, amelynek célja az, hogy a bankok támogatásával a pénzintézetek minél több elkölthető forrást biztosítsanak ilyen vagy olyan módon akár a cégek, akár a háztartások számára. A jegybank egy másik – a kormány által elfogadott – ötlete is Európa-szerte terjedhet: a hiteltörlesztési moratóriumról van szó, amelynél az uniós felügyeleti hatóságok elfogadták azt az érvet, hogy a koronavírusra tekintettel, a törlesztés felfüggesztése nem jelenti a „hitelkockázatban bekövetkezett jelentős növekedést” – ennek megfelelően a megoldást más uniós országok is alkalmazhatják.

Brüsszel a munkájukat elvesztők megsegítésénél egyfelől a támogatások szabadabb felhasználását tette lehetővé, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az európai munkanélküli-viszontbiztosítási rendszerre vonatkozó jogalkotást. Az persze kérdés, hogy a tagállamok ebbe mennyire mennek bele – a magyar kormány rendre elutasít minden olyan kezdeményezést, amely a munkaerőpiaccal kapcsolatos közös szabályozásra vonatkozna. Az elbocsátott dolgozók és a nehéz helyzetbe került vállalkozók az Európai Globalizációs Alapot is igénybe vehetik, igaz, ez meglehetősen korlátos forrás: itt a 27 ország számára 179 millió áll rendelkezésre. Ugyanakkor a tagországok kérhetnek támogatást az EU Szolidaritási Alapjából is – ez a forrás alapesetben a természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére szolgál.

Plusz forrást azért is nehéz rendelni az országoknak, mivel az uniós költségvetés alapesetben nem lehet deficites – vagyis ha mégis túlköltekeznének, annak a forrását a tagállamoktól kellene beszedni. Azoktól a tagállamoktól, amelyek most épp segítséget remélnek az uniótól.

Gulyás Gergely ugyanakkor arról is beszélt, hogy a „védekezésben ne akadályozzon az EU”, „jobb, ha nem csinál semmit”.

Ezt a „semmit” azért érdemes részletezni. Elindult például egészségügyi berendezések (például lélegeztetőgépek, laborberendezések) beszerzésére négy közös gyorsított közbeszerzési eljárás, Magyarország ezek mindegyikében részt vesz. Úgy tudjuk, kettő lezárult már, itt a kért mennyiséghez képest több ajánlat érkezett, vagyis minden igényt le tudnak fedni.

Ezen túl elindult a bizottság vezetésével egy koordináció az európai termelési kapacitások átállításáról védőeszközök gyártására. (Ennek keretében több nagy textilipari cég már átállt ilyen felszerelések gyártására.) Az EU kivételesen azt is lehetővé teszi, hogy polgári védelmi hatóságok akkor is be tudjanak szerezni bizonyos egyéni védőeszközökből (például arcmaszkokból), ha azok nem rendelkeznek az uniós piacon elvárt CE-jelöléssel.

Emellé jelenthet plusz segítséget a védőeszközök vámmentes és áfamentes kereskedelme, amelyet Orbán Viktor felvet az uniós csúcstalálkozón. Valójában nem csak a magyar kormány szorgalmazza a védőmaszkok esetében például 6,3-12 százalékos vám eltörlését. Izer Norbert adóügyekért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár erről azt nyilatkozta, hogy még a héten döntés születhet.

Brüsszel igyekszik azt is biztosítani, hogy a nemzeti korlátozó intézkedések ne zavarják meg az egységes piacot. Ilyen korlátozásból akad szép számmal: korábban a németek döntöttek a védőmaszkok exporttilalma mellett (amire aztán Magyarország mégis felmentést kapott), szerdán pedig épp a magyar kormány döntött úgy, hogy megtiltja egy olyan hatóanyag kivitelét, amelyből épp hazánk a világ egyik legfontosabb exportőre.

Az uniós polgárok hazahozatalában is segít az EU, persze ez azért nem azt jelenti, hogy az unió hozná haza az embereket, de az az állítás sem igaz, hogy nem vesz részt ebben. Még hetven ilyen repülőjárat indul a következő napokban, alapvetően a tagországok szervezésében, az európai légitársaságoktól bérelt járatokkal, és uniós támogatással.

De ami igazán nagy segítség lehet a kormányok számára, az a deficitszabályok enyhítése. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország esetében az államháztartási hiány átlépi a GDP 3 százalékában megszabott felső határt, akkor ugyan eljárást indít ellene az EU, de szankcióval nem kell számolnia, különösen, ha bizonyítani tudja, hogy a többletkiadás összefüggésben van a mostani krízissel. Mivel Magyarország 1 százalékos hiánnyal tervezte a költségvetést, és emellett Varga Mihály csütörtöki nyilatkozata szerint 400 milliárdot meghaladó költségvetési tartalék is van (ez nagyjából megfelel a GDP egy százalékának), még minimum ennek kétszeresét, 800 milliárdot tud elkölteni az állam anélkül, hogy az EU egy szót szólna – Gulyás Gergely nyilatkozata szerint a számláló most 100 milliárdnál tart.

A mai csúcstalálkozón azonban egy olyan téma biztosan nem kerül szóba, amely megint csak nagy segítséget jelentene az országok számára – igaz, hosszabb távon. A huszonhetek asztalán a járvány előtt az új hétéves költségvetési keret várt elfogadásra, ami most ismét beláthatatlan időre elhúzódik. Ez azért problémás, mivel enélkül nem veszíti el ugyan bevételét a közösség – ilyenkor az előző hétéves keret szabályai folytatódnak –, ehhez azonban nem rendelnek olyan célokat, amelyekre el lehetne költeni a pénzt. Vagyis az EU-t itt is megüti a koronavírus.

https://hvg.hu
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Fodor Gábor: A Fidesz nem épít diktatúrát
Nyáron ismét leállnak a magyar autógyárak
Miért fenyegeti Orbán Viktor költségvetési vétóval az uniót?
Elkezdődött az önkéntes tartalékosok képzése Várpalotán
Alaki mozdulatokkal, katonai vezényszavakkal, egészségügyi oktatással folytatódik az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezred, 31. Draganits Ferenc Területvédelmi Zászlóalj speciális önké...
  
Gyomorforgató képek érkeztek a kerepesi horror házról
A Pest megyei nyomozók egy család három tagját vették őrizetbe. A gyanú szerint az anya és az apa négy közös kiskorú gyermeküket szexuálisan abuzálta, a nagymama felbujtással gyanúsí...
  
Orbán fellélegezhet - mégsem Ő lesz a legfőbb témája az EU-csúcsértekezletnek
Úgy tűnik, nem az lesz a legfőbb gondja a júliusi EU-csúcsértekezlet résztvevőinek, hogy a magyar kormányfő parlamenti támogatással akarja megfúrni a pénzfizetés jogállamisági követe...
  
Több millió liter üzemanyagot áraszthat a tengerbe a lángoló amerikai hadihajó
Második napja tombolnak a lángok a San Diegó-i flottatámaszponton kigyulladt amerikai hadihajón, és a tűz a hatóságok szerint környezeti katasztrófával fenyeget, ha a lángok elérik a haj...
  
Mégsem pattan vissza a magyar gazdaság
Közel 10 százalékkal csökkenhetett a GDP a második negyedévben a Pénzügyminisztérium szerint. Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán tette közzé, hogy a Pénzügyminisztériu...
  
Áder már alá is írta az adószigorításról szóló törvényt
Elrendelte a központi költségvetés megalapozásáról szóló törvény kihirdetését Áder János köztársasági elnök hétfőn, írta az MTI. Az Országgyűlés július 3-án fogadta el a k...
  
Politikai hisztériának nevezték a több ezres magyar tüntetést
A tatai Öreg-tó partjára tervezett luxusszálloda beruházója „teljes mértékben értetlenül áll” a beruházás körül kialakult „politikai szándék által vezérelt hisztériához” ...
  
Bonyolult utazási szabályok jönnek
Kedden éjfél után lépnek életbe azok a beutazási korlátozások Magyarországon, amelyeket a kormány rendelt el a koronavírus-járvány második hullámának elkerülésére. A megjelent rende...
  
Betelt a pohár - lemondott a PDSZ elnöke
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője azonnali hatállyal távozott a kormánykritikus szakszervezet éléről. A mai napon, hosszas átgondolás után, bejelentettem lemondá...
  
Valami történik: Magyar többségi tulajdonba kerülhet a Tesco
A Magyar Nemzet keddi cikke szerint csomagban, de külön-külön is eladná a leánycégeket a multivállalat. Hétfőn írtuk meg – a Napi.hu alapján –, hogy a londoni tőzsde elemzői szerin...
  
Új Iskolai tananyag lesz Magyarországon - Jelentősen átszabja az oktatást
Alaposan átalakulnak a biológiaórák. Jelentősen átszabja a középiskolai biológiaoktatást a szeptembertől hatályba lépő módosított Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek – ...
  
Hamarabb indított buszok, lemondott utak - káosz az utazási irodáknál
Az utazni vágyók és a szervezők is keresik a megoldást, hogy kikerüljék a koronavírus külföldi terjedése miatt szerdától érvénybe lépő szigorításokat, de sokan inkább lemondják az...
  
Magyar adományokat szállított Bagdadba a Ferihegyen landolt katonai repülőgép
Magyar cégek adományait szállította Bagdadba az a katonai repülőgép, amely a napokban kétszer is megfordult Budapesten. Errefelé eléggé ritka katonai szállítógép érkezett a napokban ...
  
Villámgyorsan elkezdték a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése
Az építkezés iratait tíz évre titkosították korábban. Megkezdődött a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának fejlesztése a kivitelezésre vonatkozó szerződés hatályb...
  
Gulyás Gergely: megvizsgálják történt-e mulasztás Kaleta ügyben
A minisztert Mesterházy Attila kérdezte a parlamentben. „Indokolt megvizsgálni, hogy szerezhettek volna-e korábban tudomást a nemzetbiztonsági szervek Kaleta Gábor magatartásaról, mikor k...
  
Franciaországban 2830 milliárd forintot költenek az egészségügyi dolgozók béremelésére
A francia közegészségügy "történelmi pillanataként" jellemezte az új francia kormányfő, Jean Castex a megállapodást, amit hétfőn írt alá a kormány az egészségügyi dolgozókat képv...
  
Aprópénzzel tiszteleg a veszélyhelyzetben helyt álló hősök előtt a kormány
Érmesorozattal emlékezik "a kormány által 2020. március 11.én kihirdetett vészhelyzetben helytálló hősök" előtt a Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent rend...
  
Formálisan megszűnt a Fidesz kétharmada
Nem biztos, hogy mindenkinek feltűnt, de a múlt pénteken motorbaleset áldozatául esett fideszes Koncz Ferenc halálával 133-ról 132-re csökkent a kormánypárti képviselők száma, vagyis pap...
  
A WHO elárulta mire számít járvány ügyben
Több mint nyolcszáz színházba járót szólítottak fel a japán hatóságok, hogy mihamarabb teszteljék magukat. Ők valamennyien egy olyan előadás nézői voltak, melynek szereplői között ...
  
Simicskó: adhatunk tanácsot az Európai Unió döntéshozóinak és szabhatunk bizonyos feltételeket is
“Nyugodt szívvel és szerényen mondhatjuk, adhatunk tanácsot az Európai Unió döntéshozóinak és szabhatunk bizonyos feltételeket is” - mondta Simicskó István az EU-büdzsé és az unió...
  
Egy EU-s zászlót lógatott ki autója ablakából, feljelentették
Csigalassúsággal halad, de van új fejlemény azoknak az ügyében, akik a járvány idején részt vettek egy kormányellenes demonstráción, ezért pedig a rendőrség súlyos bírságot szabott ...
  
Maruzsa szerint ismét fel kell készülni a digitális oktatásra
Remélhetőleg hagyományosan, normál munkarendben lehet elkezdeni az új tanévet, de arra is fel kell készülni, hogy esetleg ismét digitális oktatásra kell átállniuk az iskoláknak a koronav...
  
Változás jön a boltokban szerdától
Szerdától a pultból kínált baromfi-, juh- és kecskehús esetében is fel kell tüntetni a származási országot, a csomagolatlan formában árusított zöldségeknél és gyümölcsöknél ped...
  
Elmaradt bérek és demonstráció - valamit ideje lenne lépnie a kormánynak
Elmaradt bérükért demonstrált az angol érdekeltségű ARJ Ruhagyár Zrt. mintegy kétszáz dolgozója hétfőn, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban - írja az MTI. A férfi fels...
  
Görögország az úti cél? - nem jó ötlet
Több aktív fertőzöttet tartanak nyilván most az országban, mint a járvány során eddig bármikor. Szigoríthatják a beutazási szabályokat Görögországba azután, hogy megugrott a korona...
  
DE MIÉRT? - Kamionban vizsgálják a betegeket Szegeden
Bár Palkovics László már ünnepélyesen átadta az új 21. századi új radiológiai komplexumot Szegeden, mégis van olyan vizsgálat, amelyet a kórház udvarán, kamionokban végeznek. Az egye...
  
Óriási a vita a családi pótlék megduplázása körül
A Méltó Megélhetés Munkacsoport – amihez több civil szervezet is csatlakozott – az ahang.hu-n petíciót indított a családi pótlék megduplázásáért. Nyílt levélben fordultak Orbán V...
  
Novák Katalin leszólta azokat akik nem tűrik el a nyílt vitát
Manapság a liberálisok intoleránsak más eszmékkel és gondolatokkal, valamint a nyílt vitákkal és a nemzetállamokkal szemben – írja a Twitteren Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Mini...
  
Óriási a felháborodás Kaleta-ügy titkosítása körül
„Amikor titkosszolgálatokat hallgatunk meg, akkor az esetek többségében az ülések titkosak” – mondta az Indexnek Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának kormánypárti elnöke...
  
Megkapta a kért 127,6 milliós támogatást a fideszes képviselő
Az Átlátszó ír arról, hogy Szatmáry Kristóf fideszes képviselő borászati cége 127,6 millió forintnyi uniós támogatást kapott a kormánytól, hogy a badacsonytomaji birtokán borászati ...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Gulyás Gergely : Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit
Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit – így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nemcsak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői. Mutatjuk, mik ezek és hogy miért nincs igaza a miniszternek, amikor arról beszél: hazánk van a legrosszabb helyzetben.

Túlzás lenne azt állítani, hogy az EU magára hagyta Magyarországot a koronavírus elleni harcban, még úgy is, hogy a kormány azt állítja: a meghozott uniós intézkedések a legkevésbé Magyarország számára kedvezőek. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter legalábbis így fogalmazott a kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy az egyik ilyen segítség az eddig fel nem használt uniós támogatások átcsoportosítására ad lehetőséget.

Itt leginkább a saját csapdájába esett a kormány azzal, hogy a 2014–2020 között a felzárkóztatási alapokból rendelkezésre álló pénzek legnagyobb részét erőltetett menetben, a 2018-as parlamenti választás előtt már lekötötte. Sőt, az esetleges bedőlésekkel vagy éppen az uniós elutasításokkal számolva (ilyen eset volt az Elios, amely végül uniós helyett magyar állami forrásból kapott támogatást) a források 103 százalékáról döntött 2019 végéig. A túlpályáztatás leginkább a Kohéziós Alapnál látszik (itt 110 százalékot kötöttek már le), ebből a forrásból olyan infrastrukturális nagyberuházásokat finanszíroznak (komoly arányban valamely Mészáros Lőrinchez köthető cég számára), mint vasútfelújítások vagy útépítések.

Itt is túlzás lenne azonban azt állítani, hogy Magyarország van a legrosszabb helyzetben: mivel ez a hétéves tervezési időszak utolsó éve, Magyarországhoz hasonlóan másik 13 országban is lekötötték már a teljes keretet.

A helyzet ráadásul nem reménytelen: az Európai Szociális Alap esetében (ebből például az oktatást és az egészségügyet is segíteni lehet, bár jelenleg ennél is szabadabb kezet kaptak a tagállamok) a lekötés aránya 96 százalékos, így csak itt rendelkezésre áll még több mint 220 millió euró. A magyar állam számára ráadásul az is segítséget jelenthet, hogy a forint jelenleg jóval gyengébb, mint amikor 2013-ban döntés született a költségvetési keretről, vagyis az euróban meghatározott összeg most forintban sokkal többet ér. Ez csak az említett 220 millió euró esetében, a jelenlegi árfolyammal számolva 12 milliárd forintot meghaladó különbözetet jelent (összesen pedig 78 milliárd forintot). A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban összességében akár ezermilliárdos lehet csak az „árfolyamnyereség”. Ennek az a magyarázata, hogy az elszámolás jórészt forint alapú számlákkal történik, azok pedig euróban kevesebbet érnek – vagyis még a teljes lekötés és elköltés után is maradhat pénz.

Van azonban még egy kezdeményezés: alapesetben az előző évben el nem költött előfinanszírozást vissza kell téríteni az uniónak, most ettől eltekint az EU, ez is 8 milliárdos likviditási tartalékot jelent, a remények szerint a járványhoz kapcsolódó (összesen 37 milliárdos) beruházásokra. Ez Magyarország esetében 885 millió eurós (öszesen 5,6 milliárd eurós) puffert jelent. Ezen túl a kis- és közepes vállalkozásokat támogató programokon keresztül egymilliárd eurónyi hitelgarancia áll rendelkezésre az uniós költségvetésből. Ez nem közvetlen forrás és nem is új pénz: az eredetileg hosszabb távú nagyprojekteknek fenntartott garanciát „adják át” a kkv-k számára, ez alapján nőhet a likviditást biztosító hitelekhez szükséges fedezet az uniós bankoknak, a tervek szerint áprilistól.

Hasonló lépésről döntött kedden a Magyar Nemzeti Bank, amelynek célja az, hogy a bankok támogatásával a pénzintézetek minél több elkölthető forrást biztosítsanak ilyen vagy olyan módon akár a cégek, akár a háztartások számára. A jegybank egy másik – a kormány által elfogadott – ötlete is Európa-szerte terjedhet: a hiteltörlesztési moratóriumról van szó, amelynél az uniós felügyeleti hatóságok elfogadták azt az érvet, hogy a koronavírusra tekintettel, a törlesztés felfüggesztése nem jelenti a „hitelkockázatban bekövetkezett jelentős növekedést” – ennek megfelelően a megoldást más uniós országok is alkalmazhatják.

Brüsszel a munkájukat elvesztők megsegítésénél egyfelől a támogatások szabadabb felhasználását tette lehetővé, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy felgyorsítja az európai munkanélküli-viszontbiztosítási rendszerre vonatkozó jogalkotást. Az persze kérdés, hogy a tagállamok ebbe mennyire mennek bele – a magyar kormány rendre elutasít minden olyan kezdeményezést, amely a munkaerőpiaccal kapcsolatos közös szabályozásra vonatkozna. Az elbocsátott dolgozók és a nehéz helyzetbe került vállalkozók az Európai Globalizációs Alapot is igénybe vehetik, igaz, ez meglehetősen korlátos forrás: itt a 27 ország számára 179 millió áll rendelkezésre. Ugyanakkor a tagországok kérhetnek támogatást az EU Szolidaritási Alapjából is – ez a forrás alapesetben a természeti katasztrófák okozta károk enyhítésére szolgál.

Plusz forrást azért is nehéz rendelni az országoknak, mivel az uniós költségvetés alapesetben nem lehet deficites – vagyis ha mégis túlköltekeznének, annak a forrását a tagállamoktól kellene beszedni. Azoktól a tagállamoktól, amelyek most épp segítséget remélnek az uniótól.

Gulyás Gergely ugyanakkor arról is beszélt, hogy a „védekezésben ne akadályozzon az EU”, „jobb, ha nem csinál semmit”.

Ezt a „semmit” azért érdemes részletezni. Elindult például egészségügyi berendezések (például lélegeztetőgépek, laborberendezések) beszerzésére négy közös gyorsított közbeszerzési eljárás, Magyarország ezek mindegyikében részt vesz. Úgy tudjuk, kettő lezárult már, itt a kért mennyiséghez képest több ajánlat érkezett, vagyis minden igényt le tudnak fedni.

Ezen túl elindult a bizottság vezetésével egy koordináció az európai termelési kapacitások átállításáról védőeszközök gyártására. (Ennek keretében több nagy textilipari cég már átállt ilyen felszerelések gyártására.) Az EU kivételesen azt is lehetővé teszi, hogy polgári védelmi hatóságok akkor is be tudjanak szerezni bizonyos egyéni védőeszközökből (például arcmaszkokból), ha azok nem rendelkeznek az uniós piacon elvárt CE-jelöléssel.

Emellé jelenthet plusz segítséget a védőeszközök vámmentes és áfamentes kereskedelme, amelyet Orbán Viktor felvet az uniós csúcstalálkozón. Valójában nem csak a magyar kormány szorgalmazza a védőmaszkok esetében például 6,3-12 százalékos vám eltörlését. Izer Norbert adóügyekért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár erről azt nyilatkozta, hogy még a héten döntés születhet.

Brüsszel igyekszik azt is biztosítani, hogy a nemzeti korlátozó intézkedések ne zavarják meg az egységes piacot. Ilyen korlátozásból akad szép számmal: korábban a németek döntöttek a védőmaszkok exporttilalma mellett (amire aztán Magyarország mégis felmentést kapott), szerdán pedig épp a magyar kormány döntött úgy, hogy megtiltja egy olyan hatóanyag kivitelét, amelyből épp hazánk a világ egyik legfontosabb exportőre.

Az uniós polgárok hazahozatalában is segít az EU, persze ez azért nem azt jelenti, hogy az unió hozná haza az embereket, de az az állítás sem igaz, hogy nem vesz részt ebben. Még hetven ilyen repülőjárat indul a következő napokban, alapvetően a tagországok szervezésében, az európai légitársaságoktól bérelt járatokkal, és uniós támogatással.

De ami igazán nagy segítség lehet a kormányok számára, az a deficitszabályok enyhítése. Ez azt jelenti, hogy ha egy ország esetében az államháztartási hiány átlépi a GDP 3 százalékában megszabott felső határt, akkor ugyan eljárást indít ellene az EU, de szankcióval nem kell számolnia, különösen, ha bizonyítani tudja, hogy a többletkiadás összefüggésben van a mostani krízissel. Mivel Magyarország 1 százalékos hiánnyal tervezte a költségvetést, és emellett Varga Mihály csütörtöki nyilatkozata szerint 400 milliárdot meghaladó költségvetési tartalék is van (ez nagyjából megfelel a GDP egy százalékának), még minimum ennek kétszeresét, 800 milliárdot tud elkölteni az állam anélkül, hogy az EU egy szót szólna – Gulyás Gergely nyilatkozata szerint a számláló most 100 milliárdnál tart.

A mai csúcstalálkozón azonban egy olyan téma biztosan nem kerül szóba, amely megint csak nagy segítséget jelentene az országok számára – igaz, hosszabb távon. A huszonhetek asztalán a járvány előtt az új hétéves költségvetési keret várt elfogadásra, ami most ismét beláthatatlan időre elhúzódik. Ez azért problémás, mivel enélkül nem veszíti el ugyan bevételét a közösség – ilyenkor az előző hétéves keret szabályai folytatódnak –, ehhez azonban nem rendelnek olyan célokat, amelyekre el lehetne költeni a pénzt. Vagyis az EU-t itt is megüti a koronavírus.
Elkezdődött az önkéntes tartalékosok képzése Várpalotán
Gyomorforgató képek érkeztek a kerepesi horror házról
Orbán fellélegezhet - mégsem Ő lesz a legfőbb témája az EU-csúcsértekezletnek
Több millió liter üzemanyagot áraszthat a tengerbe a lángoló amerikai hadihajó
Mégsem pattan vissza a magyar gazdaság
Áder már alá is írta az adószigorításról szóló törvényt
Politikai hisztériának nevezték a több ezres magyar tüntetést
Bonyolult utazási szabályok jönnek
Betelt a pohár - lemondott a PDSZ elnöke
Valami történik: Magyar többségi tulajdonba kerülhet a Tesco
Új Iskolai tananyag lesz Magyarországon - Jelentősen átszabja az oktatást
Hamarabb indított buszok, lemondott utak - káosz az utazási irodáknál
Magyar adományokat szállított Bagdadba a Ferihegyen landolt katonai repülőgép
Villámgyorsan elkezdték a 700 milliárdos Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése
Gulyás Gergely: megvizsgálják történt-e mulasztás Kaleta ügyben
Franciaországban 2830 milliárd forintot költenek az egészségügyi dolgozók béremelésére
Aprópénzzel tiszteleg a veszélyhelyzetben helyt álló hősök előtt a kormány
Formálisan megszűnt a Fidesz kétharmada
A WHO elárulta mire számít járvány ügyben
Simicskó: adhatunk tanácsot az Európai Unió döntéshozóinak és szabhatunk bizonyos feltételeket is
Egy EU-s zászlót lógatott ki autója ablakából, feljelentették
Maruzsa szerint ismét fel kell készülni a digitális oktatásra
Változás jön a boltokban szerdától
Elmaradt bérek és demonstráció - valamit ideje lenne lépnie a kormánynak
Görögország az úti cél? - nem jó ötlet
DE MIÉRT? - Kamionban vizsgálják a betegeket Szegeden
Óriási a vita a családi pótlék megduplázása körül
Novák Katalin leszólta azokat akik nem tűrik el a nyílt vitát
Óriási a felháborodás Kaleta-ügy titkosítása körül
Megkapta a kért 127,6 milliós támogatást a fideszes képviselő
De mit keresett Varga Judit a börtönben? - mutatjuk
Súlyosan fertőzött országokból beengedik az embereket
Gyanúsított lett a kerékpáros, akit megbilincseltek a Bartók Béla úton
Villámcsapás okozta az éjjeli erdőtüzet Piliscsabánál
Tóth Bertalan: kormányzati hazugságra derült fény a Mátrai Erőmű adásvételével kapcsolatban
Szirénázó rendőrautó gázolt gyalogost
Nyáron ismét leállnak a magyar autógyárak
A Fidesz tizenegyéves programját szavaztatná meg az MSZP
Gyerektábor a honvédség szervezésében - láthattak közelharc-bemutatót is
Gyerektábor a honvédség szervezésében
Miért fenyegeti Orbán Viktor költségvetési vétóval az uniót?
51 fokos autóban hagyta egy budapesti férfi a kutyáját
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum