A nemzeti összetartozás minden magyarba bele van írva - hangoztatta az Emberi Erõforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kedden Mosonmagyaróváron, a nemzeti összetartozás évének ünnepélyes megnyitóján.
Rétvári Bence a piarista iskolában rendezett ünnepségen kijelentette: a trianoni békediktátum következtében az elmúlt száz évben a magyarság nem az összeomlásról, hanem az élni akarásáról, az újrakezdési képességérõl és az alkalmazkodni tudásáról tett tanúbizonyságot. Az Alaptörvény - folytatta - a legmagasabb szintre emelte a nemzeti összetartozás eszméjét, ami azért volt fontos, mert 2004-ben a magyar politika jelentõs része a határon túli magyarok ellenében politizált. Mindnyájunk közös felelõssége, hogy a határon túli magyarok érdekeiért kiálljunk, mert ha mi magunk nem állunk ki a magyarokért, akkor ezt senki nem fogja megtenni - fogalmazott.
Az elmúlt száz év két fontos tanulsága, hogy az ország szuverenitását és autonómiáját meg kell õrizni - mondta az államtitkár.
Rétvári Bence beszélt arról is, hogy a nemzeti összetartozás évébe nem elõkészületek nélkül érkezünk, mert tavalyelõtt, az elsõ világháború centenáriumi évében a kormány már számos ide is tartozó intézkedést tett. Egyebek mellett 609 emlékmûvet újítottak fel az elsõ világháborúban harcoló vagy elhunyt katonák emlékére, 62 olyan könyv jelent meg, amelyek a világháborúról és a trianoni békeszerzõdés elõtti idõszakról szólnak, három számítógépes játékot alkottak és filmforgatókönyvek készültek. A történelemtanárok számára pedig olyan képzési programot indítottak, amely révén az elsõ világháborúról és a hatásairól olyan megközelítésben és szabadon beszélhetnek a diákoknak, amire a rendváltás elõtt nem volt lehetõség - fogalmazott. Ezeken a képzéseken 214 csoportban 5250-en vettek részt - tette hozzá.
Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a békeszerzõdés egy elhibázott diktátum volt, mert nem a megbékélést szolgálta, hanem újabb konfliktusokat és nézeteltéréseket eredményezett, teret engedett a kommunizmus és a nácizmus eszméinek és végsõ soron a második világháborúhoz vezetett.
Az ünnepség részeként Nagy István agrárminiszter, a térség fideszes országgyûlési képviselõje az iskola udvarán leleplezte a nemzeti összetartozás évének alkalmából elhelyezett emléktáblát. Avatóbeszédében a politikus azt emelte ki, hogy az összetartó erõt, az összetartozás élményét 2010-ig számtalan eszközzel gyengítették, rombolták, de a mai nap is bizonyíték arra, hogy elpusztítani nem tudták. Az összetartozás évének legfontosabb üzente az, hogy "a szellemiekben összeépült haza úgy erõsít bennünket, hogy senki ellen nem irányul, példát mutat, és bizonyítja, hogy csak a múltját ismerõ, biztos jövõképpel bíró nemzetek lehetnek egyenrangú partnerei egymásnak" - mondta.
Hozzátette: a múlt sérelmein úgy lehet túllépni, hogy feldolgozzuk és kibeszéljük, a szomszédos országokkal való együttmûködésnek pedig nincs alternatívája.
Kitért arra is, hogy a nemzeti összetartozás éve nem csak a határokon belüli magyarságnak jelent sokat, mert az elszakított nemzettársainknak azt üzeni, hogy nincsenek egyedül, egyek vagyunk, sorsközösségben élünk. Véget értek az egyedüllét évtizedei és végképp magunk mögött hagytuk a meg- és kitagadás korát - jelentette ki.
A miniszter hozzátette, hogy Mosonmagyaróváron, az egykori Moson vármegye központjában még gyógyítóbban hat az emlékév, mert a "háborús béke" a vármegye kétharmad részét csatolta két másik országhoz.
Az emléktábla arra hívja fel a figyelmet, hogy együtt vagyunk csak képesek újraépíteni közös hazánkat, Európát és benne a Kárpát-medencét - fogalmazott.
Árvay István (Fidesz-KDNP), Mosonmagyaróvár polgármester azt mondta, hogy közösségként részesei lehetünk a kárpát-medencei magyarság életének és ezzel az összetartozást erõsítjük.
Matus Mónika, a felvidéki Szenc - Szenczi Molnár Albert nevét viselõ - alapiskolájának igazgatója azt emelte ki, hogy a magyarság múltját meg kell óvni, de tovább is kell építeni. Kiemelte, hogy a mosonmagyaróvári piarista iskolával több éve aktív kapcsolatban vannak, amivel az összetartozásra épülõ új értékeket tudnak létrehozni.
Zsódi Viktor, a Piarista Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda igazgatója pedig arról beszélt, hogy a szenci iskola diákjaival tartott programokon túl az iskola diákjai Erdélybe és a Felvidék más részeire is kirándulnak, amivel az önazonosság elmélyítéséhez járulnak hozzá.
Forrás: ATV
|
