Csatlakozz hozzánk facebookon
Döntenünk kell Kína és az USA között  

Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont. Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában. Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük.

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik. A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük.

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval.

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk. Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé. Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést?

Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék. Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál. Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat. Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból. Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el.

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik. Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni.

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ. Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend. Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest. Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot. Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás. A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió.

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is.

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz. Ezt a kiindulópontot érteni vélem. Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk. Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is. Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik. Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét.

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé?

Bartha Dániel: Alapvetően így van. A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat. Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja. Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában.

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak. Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett. Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni. Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd. Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával.

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így. Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni. Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben. Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek. Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik.

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson. Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál. Lehetséges ez?

Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet. Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra. A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni. Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek. Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk. Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket. Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti.

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással. Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti?

Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz. Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán. Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is. Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál. A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor. Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be

A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek. Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk. A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik.

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára. Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára.

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével.

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban. Lakosságcsere lesz ebből?

Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok. Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el. Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk.

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben. És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága.

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra. Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten.

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány. Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki. És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük.

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában. Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban.

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat. Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet?

Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet. Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is.

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd. Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal. Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok.

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását.

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP. Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni. Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak. Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést.

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani. Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja?

Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen. A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok. Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például.

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások. Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg.

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet.

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok. A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk. Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül.

444
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Müller Cecília: a temetőben is viseljünk maszkot
Veszélyben van Orbán, de vigyáznak rá
Orbán pofon: több ezer orvos állította, hogy nem írja alá az egészségügyi szolgálatról szóló új munkaszerződését
Veszélyben van Orbán, de vigyáznak rá
Tegnap megírtuk, hogy Orbán Viktor hétfőn találkozott a Nemzeti Színház igazgatójával, Vidnyánszky Attilával a Nemzeti Kulturális Tanácsban, akiről kedden kiderült, hogy pozitív korona...
  
Mészáros Lőrinc cégénél köt ki a Pécsi Tudományegyetem 5,7 milliárdos támogatása
A Pécsi Tudományegyetem a Modern Városok Program folytatására ismét tetemes összeget, 5,7 milliárd forintot kapott a kormánytól. A Magyar Közlöny múlt pénteki számában jelent meg az a ...
  
Kovács: Magyarország nagyon sikeresen kezelte a járvány első hullámát, a második hullám azonban már más
A koronavírus-járvány első hullámának térségbeli és magyarországi kezelésének sikeréről beszélt a Newsweek című amerikai hetilap Country Report című országmellékletében kedden me...
  
Bakondi: idén Magyarországon több mint 29 ezer illegális bevándorlót fogtak el
A határokon feltorlódott migránsok komoly veszélyt jelentenek, a határt védő rendőröknek erőszakos cselekményekkel kell számolniuk a következő időszakban - közölte a miniszterelnök b...
  
Bakondi szerint a határokon feltorlódott migránsok komoly veszélyt jelentenek
A határokon feltorlódott migránsok komoly veszélyt jelentenek, a határt védő rendőröknek erőszakos cselekményekkel kell számolniuk a következő időszakban - közölte a miniszterelnök b...
  
Orbán ígéret: az elmúlt években Kárpátalján zajló fejlesztések tovább folytatódhatnak
A Kárpátalján zajló fejlesztések tovább folytatódhatnak Levélben gratulált Orbán Viktor miniszterelnök Brenzovics Lászlónak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökének a s...
  
Gyógyíthatatlan betegségéről vallott Árpa Attila
Kendőzetlen őszinteséggel beszélt róla Árpa Attila az ATV-n futó, Mondd el Tatár Csillának! című vasárnapi műsorában nyílt meg, és mesélt először mentális betegségéről – elá...
  
Óriási bejelentés Novák Katalintól: kibővítik a csokot
Január elsejétől akár 10 millió forintos támogatást is kaphatnak a gyermekvállalás előtt álló vagy már gyermeket nevelő fiatalok új többgenerációs otthon létrehozására - jelentett...
  
Sokk: kalapáccsal verte agyon az unokaöccsét egy férfi Kecskeméten
A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai előterjesztést tesznek a gyanúsított letartóztatásának indítványozására. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság október...
  
"Mészáros Lőrinc rezidenciájánál valóban parkoltak-e harci járművek??" - tovább gyűrűződik a botrány
Az Átlátszó arról írt, hogy egy munkatársukat, Horn Gabriellát tanúként idézte be a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya, ami tiltott adatszerzés bűntette mia...
  
Kövér László: a világ azoké, akik teleszülik
„Márpedig az egy megfellebbezhetetlen igazság, hogy a világ azoké, akik teleszülik” - mondta Kövér László házelnök Cégénydányádon, Tisza István szobrának felavatásakor a szon.hu-...
  
Óriási csapdába táncolt bele a kormány, ezt akarta a leginkább el kerülni
Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt hetekben több konferencián is lehetőséget kapott arra, hogy a magyar közgazdász- és üzleti társadalomnak előadja, hogy a saját értelmezésében ...
  
Kövér kemény kezű: eddig összesen 79 millió forintra büntette a parlamenti képviselőket
Kövér László házelnök 2010 óta összesen 79 millió büntetést szabott ki a paralmenti képviselőkre, az összegnek pedig csak a 0,56 sújtotta a fideszes politikusokat, írja a Népszava. B...
  
Orbán pofon: több ezer orvos állította, hogy nem írja alá az egészségügyi szolgálatról szóló új munkaszerződését
Nagy szabású felmérést készített tagsága körében a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, október 6-án elfogadott törvény megítélésével kapcsolatb...
  
Mészáros most éppen 18 kilométeres vasútépítésre nyert 45 milliárd forintot
A Szeged–Szabadka vasútvonal Röszkéig tartó szakaszát építheti meg a V-Híd Zrt., amelynek a tavalyi árbevétele nem érte el a közbeszerzésen most elnyert összeget. Ez persze aprópénz...
  
Mészáros Lőrinc egyik cége feljelentést tett - újságírókat hallgattak ki
Az Átlátszó arról írt, hogy egy munkatársukat, Horn Gabriellát tanúként idézte be a Fejér Megyei Rendőr-Főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya, ami tiltott adatszerzés bűntette mia...
  
Sosem zuhant még ekkorát a magyar gazdasági környezet megítélése a nagyvállalatoknál
Továbbra is pesszimisták a hazai vállalatok, a K&H nagyvállalati növekedési index értéke az előző negyedévhez képest nem változott, jelenleg is -2 ponton áll. A vállalatok saját kilát...
  
Orbán kitüntette Cornsteint és szorít Trump győzelméért
A kormányfő a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta a leköszönt amerikai nagykövetnek a Karmelita kolostorban. Orbán Viktor hangsúlyozta: Donald Trum...
  
Varga: van elég pénz a védekezésre
Magyarország az elmúlt években fegyelmezett gazdaságpolitikát folytatott, csökkenő államadóssággal és alacsony hiánnyal – emelte ki az Országgyűlés költségvetési bizottságának é...
  
Azonnali szigorításokat követel a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara
A MOK szerint a koronavírus humanitárius katasztrófával fenyeget Magyarországon. Az emberek érdekében konstruktív együttműködést várnak a kormánytól mind a járvány leküzdésében, mi...
  
60 új Mercedes busszal lepte meg a kormány Budapestet
6 milliárd forintért vásárolt új buszokat a kormány a fővárosnak. A kormány 6 milliárd forintból vett 60 akadálymentes, alacsonypadlós, légkondicionált, környezetbarát csuklós busz...
  
Müller Cecília: a következő napokban mondjunk le azokról a programokról, amelyek nem szükségesek
Eddig 48 haláleset volt a rekord az elhunytak napi számát tekintve, ám ez mára 63-ra emelkedett. Napok óta kétezer felett az új fertőzöttek száma, s 2891 koronavírusos beteget ápolnak k...
  
Egy kislány csontjaira bukkantak Szántódpusztánál
Gombászó házaspár talált rá a nejlonzacskóba rejtett csontokra Szántódpuszta közelében. A mit sem sejtő házaspár egy bokros-fás területen egy nejlonzacskóra bukkant, majd kiderült: ...
  
Varga Judit enyhe légúti tünetei mellett otthonról látja el teendőit
Hírt adott az állapotáról Varga Judit igazságügyi miniszter, akiről a napokban kiderült, hogy elkapta a koronavírust. Mint azt a Blikk is megírta, Varga Judit igazságügyi miniszter egyhé...
  
Egy napja még Orbán Viktorral is tárgyalt Vidnyánszky Attila és hogy ez miért fontos?
A koronavírusos Vidnyánszky Attila is részt vehetett a Nemzeti Kulturális Tanács hétfői ülésén. A hvg.hu értesülései szerint Orbán Viktor és a koronavírussal megfertőződött Vidnyá...
  
A kórházban halt meg a magyar színművész
65 éves korában elhunyt Kelemen Csaba színművész, az egri Gárdonyi Géza Színház tagja. A művészt kórházban ápolták halála előtt, ahova koronavírus szövődmények miatt került. Min...
  
Vidnyánszky: Az SZFE-tüntetés a baloldali pártok kampánynyitója volt
Egy órán keresztül foglalkozott a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyével az Európai Parlament Oktatási és Kulturális Bizottsága. Az online ülésre technikai hiba miatt csak késve t...
  
Müller: Kerülnünk kell az elkerülhető kontaktusok számát
Valós, kurrens és érdemi információk hangzottak el az operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján! Müller Cecília tisztifőorvos a járvány terjedésének jellegzetességeiről beszélve m...
  
Rákay Philip 100 millió forint osztalékot vehetett ki a tanácsadócégéből
Az mfor.hu ír arról, hogy rendkívül jól megy Rákay Philip tanácsadócégének: az egykori tévés műsorvezetőnek és a Fidesz-gyűlések egykori házigazdájának vállalatából 100 millió ...
  
Orbán: Szorítunk Trump elnök újabb győzelméért
Szorítunk Donald Trump amerikai elnök újabb győzelméért, és gratulálunk az új amerikai alkotmánybíró megválasztásához – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten, amikor kitünt...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Döntenünk kell Kína és az USA között
Másfél év előkészítő munka után múlt héten kezdett működni az Egyensúly Intézet nevű, magát agytrösztként meghatározó kutatóközpont. Az alapítók a napi politikától független, stratégiai tanácsadóként szeretnének részt venni Magyarország jövőjének alakításában. Egyrészt előre jelzik, hogyan alakul a világ, másrészt szakpolitikai javaslatokat készítenek, remélve, hogy a politikusok minél többet megfogadnak belőlük.

Az intézet költségvetését 90 százalékban tehetős magyarok magánadományai biztosítják, a többit intézményi és céges támogatásokból szerzik. A kutatókat és az intézet mellett működő tanácsadó testület tagjait is igyekeztek úgy kiválogatni, hogy nagy tekintélyű, a politika jobb- és baloldalához sorolt emberek is legyenek köztük.

Szintén a héten jelent meg első kiadványuk, a Magyarország 2030 - Jövőkép a magyaroknak című könyv, aminek külpolitikai fejezeteinek szerkesztőjével és szerzőjével beszélgettünk, azaz Boros Tamással, az intézet igazgatójával, és Bartha Dániel külügyi igazgatóval.

Orbán Viktor miniszterelnök a nagyobb beszédeiben rendre kitér arra, hogy a Nyugat hanyatlik, feladta az identitását, és nekünk más utat kell választanunk. Szerinte Nyugat-Európa gyengül, míg Közép-Európa megy felfelé. Mennyire érzitek reálisnak ezt a helyzetértékelést?

Bartha Dániel: Az Egyensúly Intézet nem napi politikai kérdéseket akar megválaszolni, úgyhogy erre csak tágabb kontextusban válaszolnék. Eleve el kell választanunk, amit a napi politika mond, és amit csinál. Ha azt nézzük, hogy mi az ország stratégiája, akkor egyértelmű, hogy hosszú távra a Nyugathoz és az Európai Unióhoz kötöttük magunkat. Lehet arról vitázni, hogy az Európa Uniónak hogyan kellene változnia, de hosszú távon valójában pártszínezettől függetlenül egyetlen magyar kormány számára sem reális alternatíva az, hogy kikerüljünk az EU-ból. Egy sikeres Magyarország jövője csakis az EU-n belül képzelhető el.

Az EU története a válságokról, és az arra adott reakciókról szól, amelyek jellemzően az integráció erősítését jelentik. Ennek az integrációnak az irányát akarjuk befolyásolni, és nem az EU létét megkérdőjelezni.

Boros Tamás: Az intézet jövő-orientált agytrösztként azzal foglalkozik, hogy hosszabb távon hogyan fog kinézni Magyarország és a minket körülvevő világ. Az jól látszik, hogy átalakulóban van a világrend. Európa általában, illetve a Magyarországra különösen erősen ható Németország, Oroszország és Törökország ereje is leértékelődik Amerikához és Kínához képest. Hangsúly-áthelyeződés történik tehát, bár ezt én nem hívnám a Nyugat válságának, hanem inkább azt mondanám, hogy egyre inkább egy USA-Kína párharcban kell elhelyezni Magyarországot. Az elmúlt évszázadokhoz képest ez fontos változás. A fő kérdés az lesz, hogy ebben a párharcban hova áll Magyarország és a régió.

Ebben a párharcban mennyire lesz módja Magyarországnak, hogy kövesse az elmúlt években kialakított lavírozó taktikáját? Az látszik egyelőre, hogy a kormány mindkét irányban próbál előnyöket szerezni, és amíg a nagyok veszekednek a feje fölött, addig Kína és az USA felé is tesz gesztusokat, ahogy egyébként az orosz-nyugati viszály esetében is.

Bartha Dániel: Ez a stratégia történelmi tapasztalatokra épül, és abból indul ki, hogy ha nagyon élesen beállunk valamelyik oldalra, akkor annak Magyarország az elszenvedője lesz. Ezt a kiindulópontot érteni vélem. Ugyanakkor ha alaposan megnézzük, akkor azt látjuk, hogy minden politikai lépésnek az a végeredménye, hogy a nyugati érdekszférába tartozunk. Az euroatlanti integráció határozza meg végső soron a politikánkat, és ez a keretrendszer marad a meghatározó szerintünk hosszú távon is. Az EU külpolitikáját a legnagyobb országok sem tudják egyedül felülírni, és ezt szerintem a magyar kormányok tudomásul veszik. Nyilván mindig az a cél, hogy a lehető legkisebb károk érjék az ország külkereskedelmét.

Tehát van racionális értelme az ügyeskedő lavírozásnak, de előbb-utóbb, ha éleződik a konfliktus, akkor oda kell állni a Nyugat illetve az USA mellé?

Bartha Dániel: Alapvetően így van. A magyar külpolitika nem működik nagyon másképpen, mint a német, alapvetően az ottani gondolkodásmódhoz kötöttük magunkat. Ha a német külpolitikából eltűnik ez a lavírozó szemlélet, akkor nagyon könnyen lehet, hogy ezt a magyar is követni fogja. Nem állítanám tehát, hogy a magyar működés és gondolkodás teljesen egyedülálló lenne Európában.

Boros Tamás: Azt is érdemes látni, hogy a következő évtizedben - ha nem is feltétlenül a mostani választáson - de biztosan újra lesz demokrata elnöke az USA-nak. Ezért 2030-ig jelentős változás történhet az USA külpolitikájában is, és ez jobban kikényszeríti majd, hogy a szövetséges országok felsorakozzanak az Egyesült Államok mellett. Előbb-utóbb ezt a markáns oldalválasztást meg kell tenni. Egy ideig működik a lavírozás, de középtávon váltani kell majd. Valószínűleg a német külpolitika is váltani fog, és visszaáll az a régi stratégiai kapcsolat az USA-val, ami Trump előtt volt, és akkor Magyarországnak is fel kell majd sorakoznia az USA mellett, ha élesedik a konfliktusa Kínával.

Bartha Dániel : Fontos, hogy ez elsősorban Kína vonatkozásában van így. Az általános lavírozás geopolitikai kényszer, Magyarország elmúlt ezer éve is arról szólt, hogy a környező nagyhatalmak érdekei között kellett működni. Csak közben e környező három nagyhatalom, Németország, Oroszország és Törökország világpolitikai súlya sokat csökkent az elmúlt 1-2 évtizedben. Az igazán jelentős események már nem ezen országok vonatkozásában történnek. Ezáltal a számukra fontos Közép-Európa jelentősége is csökken, és kisebb lesz a súlya annak, hogy itt mi történik.

Az EU-ban vitt magyar külpolitikának van egy olyan értelmezése, hogy a hangzatos kijelentéseknek, a rendszeren kívüliség bombasztikus hangoztatásának, a Nyugaton merőben szokatlan jelszavaknak az is a célja, hogy Magyarország a valós súlyánál nagyobb figyelemhez, és ezáltal nagyobb mozgástérhez jusson. Furcsán néznek ránk Nyugaton, de nagyobb képességet tulajdonítanak az országnak a valósnál. Lehetséges ez?

Boros Tamás: Hogy egy ország a saját súlyánál, azaz a GDP-ben, lakosságban, haderőben mért erejénél nagyobb szeletet akar magának vágni a tortából, az racionális viselkedés lehet. Hosszú távon is célja kell legyen az országnak, hogy hatni tudjon a régióra. A kérdés inkább az, hogy ezt hogyan érdemes elérni, hiszen erre kommunikációval, de valós gazdasági sikerekkel is lehet törekedni. Utóbbival úgy, hogy az ország nagyvállalatai a következő évtizedben megerősödjenek, és nemzetközi szinten versenyképes multik legyenek. Ebben van néhány lehetőségünk, amivel az elmúlt évtizedekben nem éltünk. Fontos lenne, hogy Ukrajnában, Romániában, néhány eddig kevés figyelmet kapott ázsiai országban erősödjenek ezek a cégek, és a magyar külpolitika ebben segítse őket. Látjuk, hogy mit csinál az Ikea vagy a Lego: léteznek kis országok, ahol vannak versenyképes cégek, és a külföldi jelenlétüket a mindenkori külpolitika hatékonyan segíti.

A legintenzívebb kapcsolatokat Szerbiával ápoljuk most, szinte hetente találkoznak a két ország vezetői egymással. Mi lehet a különleges kapcsolat, ami a két ország vezetését ennyire összeköti?

Bartha Dániel: Szerbia a kulcs a Balkánhoz. Jugoszlávia szétesése után Szerbia maradt a legjelentősebb állam, amelyik hat az egész Nyugat-Balkánra, és ha van valahol befolyásolási képességünk a világban, akkor az leginkább a Nyugat-Balkán. Itt meghatározó szereplők lehetünk, és ez egybevág a magyar gazdasági érdekekkel is. Követendő példa lehet Ausztria viselkedése a mi régiónkban az elmúlt évtizedekből, még ha demográfiai vagy gazdasági erőben gyengébb is a Balkán Közép-Európánál. A kilencvenes években az osztrák cégek régiós befektetései hozzájárultak az osztrák gazdasági csodához a közép-európai országok EU-csatlakozásakor. Ilyesmiben reménykedhetnek a hazai cégek is, amikor a Nyugat-Balkánon fektetnek be

A Szerbiában élő magyar kisebbség miatt is fontos a magyar kormányoknak, hogy a kapcsolatok intenzívek legyenek. Most találkoztak a két ország érdekei, hiszen Szerbiának a külpolitikai izolációjából kitörési pont lehet a magyar kapcsolat, az EU-hoz való közeledésében fontos szövetséges lehetünk. A vajdasági magyarokon keresztül meg tudják mutatni, hogy Szerbia tiszteli a kisebbségi jogokat, ez a bizonyítás a koszovói rendezés miatt is fontos nekik.

Boros Tamás: A kisebbségi kérdés fontos potenciál a magyar külpolitika számára. Szerbia EU-csatlakozásra törekszik, és Magyarország már bent lévő tagállamként fontos garanciákat tud kiharcolni az ott élő magyarok számára.

Bartha Dániel : És vannak egyéb stratégiai szempontok is, hiszen több infrastruktúrafejlesztési érdek is találkozik, például gázvezeték- vagy vasútépítés, számos projektben fog együtt dolgozni a két ország, különböző észak-déli folyosók kiépítésével.

Az Intézet most megjelent kötetében van két érdekes demográfiai adat: 2030-ra minden ötödik magyar külföldön születhet, és több mint százezer ukrán dolgozik majd az országban. Lakosságcsere lesz ebből?

Bartha Dániel : Nagynak tűnik a két szám, de regionális összehasonlításban nem nagyok. Ezek olyan trendek, amelyek az egész közép-európai régióban természetesek, csak Magyarországot különböző társadalmi okok miatt késve érték el. Ebbe a kontextusba helyezve érdemes ezeket a számokat vizsgálnunk.

Azért születik minden ötödik magyar gyerek tíz év múlva külföldön, mert folyamatos volt a magyar lakosság kivándorlása az elmúlt tizenöt évben. És ez eredményezett egy olyan helyzetet, ami indokolja, hogy bizonyos szektorok ukránokat fogadjanak munkaerőnek, még ha ennek alacsony is a társadalmi támogatottsága.

Hosszú távon érdemes lesz beszélni arról, hogy az EU hogyan kezelje a Nyugatra vándorlást, mik az emberek elszívásának társadalmi és gazdasági hatásai a közép-európai tagállamokra. Ezen jó lenne gondolkozni, és változtatni a helyzeten.

Boros Tamás: Érdemes hozzátenni azt a keveset említett adatot, hogy lakosságarányosan Magyarországról az egyik legalacsonyabb a kivándorlás, a régiós és visegrádi országokban jóval magasabb az arány. Nyilván mindenkinek van személyes sztorija, hogy melyik családtagja vagy ismerőse hagyta el az országot, de valójában kevés országot találunk a környéken, ahonnan ennyire kevesen vándoroltak ki. És több ukrán is érkezik más országokba, Lengyelországban például már több mint egymillióan dolgoznak közülük.

Arról is írunk a kötetünkben, hogy tíz év múlva várhatóan több ukrán állampolgár lesz Magyarországon, mint magyar nemzetiségű Ukrajnában. Ez nem azért várható, mert ennyire sokan jönnek, hanem mert ennyire rossz a határon túli magyarok demográfiai helyzete a szomszédos országokban.

Arról is szó van a kötetben, hogy a legvalószínűbb, hogy a következő évtizedben Afrikában vállalhatnak a magyar katonák külföldi missziókat. Ez új fejlemény lenne, miért gondoljátok, hogy ez történhet?

Bartha Dániel: Annyiban nem lenne új, hogy ilyen irányú kérés már érkezett Magyarország, illetve a V4 felé az elmúlt években, például hogy a Közép-Afrikai Köztársaságban vállaljunk szerepet. Egyre több afrikai misszióban vesznek részt már most is magyar katonák a Szaharától délre, ha kis létszámban is.

A következő évtizedben a klímaváltozás és a demográfiai robbanás miatt Afrikában jelentős számú konfliktusra számítunk, és ezeknek a tovagyűrűző hatása Európát mélyen érinti majd. Úgyhogy várhatóan az EU igyekszik szerepet vállalni abban, hogy megelőzzön nagyobb népességmozgásokat Afrika felől, és ezt csak úgy teheti, ha a konfliktusok rendezésében katonai szerepet is vállal. Itt elsősorban békefenntartó missziókra gondolok.

A trendekből következik, hogy az EU-nak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy nagyobb konfliktus Afrikában ne következzen be, és egy olyan folyamatos fejlődés induljon, hogy az életszínvonal emelkedése segítsen megelőzni nagyobb népességmozgások elindulását.

Boros Tamás: Van egy másik téma is, amire érdemes a magyar külpolitikának hangsúlyt fektetnie: nem csak a lakosság és a konfliktusok száma növekszik Afrikában, hanem néhány országban a gazdaság is látványosan erősödik, több országban évi tíz százalék felett növekedett a GDP. Ez olyan kitörés lehet a magyar külgazdaság számára, amivel érdemes számolni. Angola, Etiópia, Mozambik, Tanzánia fontos partnerei lehetnek Magyarországnak. Ezt segítheti, hogy a rendszerváltás előtti években számos afrikai országból érkeztek Magyarországra diákok, és egy részük mostanra hazájuk felső vezetésében van, tehát személyes kapcsolatok is segíthetik az együttműködést.

Arról is írnak, hogy ha újabb konfliktusok robbannának ki államok között, akkor jó eséllyel azok nem hagyományos katonai ütközések lesznek, hanem kiberháborúra, kibertámadásokra kell számítani. Ez mit jelent, hogy nézhet ki egy ilyen támadás, mi lehet a célja?

Bartha Dániel: Az elmúlt évek kibertámadásaiból következően látszik, hogy úgy igyekeznek megtámadni egy országot, hogy az ne rombolja a kereskedelmi lehetőségeket, és ne legyen szükség tartós katonai jelenlétre idegen területen. A kritikus infrastruktúrát igyekszenek lebénítani inkább, alapvetően a közüzemi hálózatok lehetnek a célpontok. Ma már a vízellátás is kompjúterizált, a víztisztításhoz szükséges adalékanyagokat is számítógépes rendszerek irányítják például.

Teljes infrastruktúrát le lehet bénítani kibertámadásokkal, és ezek általában nem váltanak ki katonai reakciót az elmúlt évek tapasztalatai alapján. Könnyebb fenntartani az arányosságot, és kevesebb emberéletet követelnek az ilyen támadások. Sok érv szól tehát amellett, hogy amit korábban katonai támadással intéztek, azt inkább kibertámadással valósítsák meg.

Már látunk erre példákat is: Izraelnek nem volt arra szüksége, hogy iráni nukleáris létesítményeket bombázzon, mint a 80-as és 90-es években tette volna, hanem kizárólag kibertámadásokkal kezelte a helyzetet.

Boros Tamás: Alapvetően két fontos változást hozott a kiberháború lehetősége az előző évszázadhoz képest: ez jóval nagyobb bizonytalanságot jelent, hiszen nem tudjuk ki támad, milyen eszközökkel, és még csak az sem biztos, hogy államok között támadnak ezek a konfliktusok. A változás pozitív oldala, hogy emberéletben jóval kevesebb kárt okoznak, mint a hagyományos háborúk. Úgy tudnak megvívni csatákat különböző entitások, hogy emberéletben nem esik kár, csak az infrastruktúra sérül.

Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
A kis Noelt keresi a rendőrség - Eltűnés dátuma: 2020-10-24
Új korszak eljövetelét jelentette be Matolcsy György
Magyar bank botrány: már huszonhat gyanúsított van
Bakondi aggódik: a magyar-szerb határon is jelentős az illegális bevándorlók száma
Nacsa Lőrinc: Az nem megy, hogy a baloldal kamuvideózik, akadályozza és támadja a védekezést és a védekezésben résztvevőket
Sietve hagyta ott a TV2 stúdióját Kiss Ramóna!
Így gyújtotta fel 61 millió forintos Mercedesét és Zaporozseccel távozott - ezért csinálta
Müller Cecília: a temetőben is viseljünk maszkot
Felrobbantotta magát a fegyveres embercsempész Vitnyédnél
Veszélyben van Orbán, de vigyáznak rá
Orbán pofon: több ezer orvos állította, hogy nem írja alá az egészségügyi szolgálatról szóló új munkaszerződését
Szijjártó: Beregszász és környékének fejlesztése tekintetében is kész a magyar kormány a további együttműködésre
Müller Cecília: Halottak napján is mindenki uralkodjon magán
Lépett a Fidesz: Jöhet az egészségügyi dolgozók korlátlan átvezénylése két évre
Fluor Tomi: „Engem az életben nem árultak el még ennyire: hátba szúrtak!”
Semjén: Nincs még egy nép, amelyik létszámát tekintve annyi Nobel-díjat adott volna az emberiségnek, mint a magyarság
Orbán Viktor, a hazárdőr: az egészségügy és a gazdaság is bukásra áll
Magyarország: kézigránáttal a kezében lett öngyilkos az embercsempész
Budapesti sokk: patkány mászott az utas nyakába a 108-as buszon
Orbán bedobta magát, negyven percen át kellett vitatkozni egyetlen szóról
Rekord: Kövér László 4,4 millió forintra büntette Jakab Pétert, mert egy zsák krumplit akart adni Orbánnak
Szánalmasnak nevezte Ukrajna lépéseit Szijjártó Péter
Fideszes bulihelyet építettek a gyerekeknek kért uniós pénzből
Több százmilliós projekteket nyert el Mészáros - megállíthatatlan sikersztori
Jó hírt kaptak az egykori devizahitelesek
Óriási bejelentés Novák Katalintól: kibővítik a csokot
67 éves mozgáskorlátozott férfit lakoltatna ki az önkormányzat - nem tudja elképzelni, hogy mi lesz vele
Arra kérik a magyarországi lakosságot, küldjenek pénzt a kárpátaljaiaknak, mert ott nagyon megdrágult minden
65 éves korában meghalt a magyar színművész
Müller Cecília: szedjenek vitamint a gyümölcsfogyasztás mellett is, mert a gyümölcsök állás közben is veszítenek vitamintartalmukból.
Nem tudja L. Simon László, miért kaptak 135 milliós EU-s támogatást a családi cégei
Tarlós jó főpolgármester volt, sokkal jobb, mint Karácsony
Nagyon ciki: Annyi volt a plágium a bukaresti rendőrakadémián, hogy visszavonták az intézmény akkreditációját
Elios-gate: Az eladósodás sem érdekelte a kormányt
Szijjártó beavatkozik: Ne dönthessenek a kárpátaljai magyarokról a kárpátaljai magyarok nélkül
Szijjártó bejelentés: 2 milliárd forintos keretből 46 vállalat részesül
Ezt kéri mindenkitől Müller Cecília
Orbán Viktor: Szorítunk Donald Trump újabb győzelméért
Németh Szilárd levél: Sok-sok évtized történelem hamisító elhallgatása és hazugsága után...
Maszkviselés miatt dühöngő utasok - változtatások lehetnek
Egy családi vita óta nem találják a 15 éves budapesti lányt
Sosem bűnhődött meg a mosonmagyaróvári sortűz fő felelőse
Egy napja még Orbán Viktorral is tárgyalt Vidnyánszky Attila és hogy ez miért fontos?
Demeter Szilárd zenekara is fellép a rendezvényen, amit a saját intézménye támogat
Kettős gyilkosság a XVIII. kerületben: édesanyjával és annak kedvesével végzett egy férfi
Mészáros Lőrinc egyik cége feljelentést tett - újságírókat hallgattak ki
Az OLAF-hoz fordulunk a gyermektáboroztatás helyett bulizásra használt luxuskúria ügyében
Valami történt Veszprémben: Több mint kétszáz fertőzött egy szociális intézményben
Botrány: Ukrajna megtiltotta a beutazást két magas rangú magyar tisztségviselőnek
Felszólítás! - Ismét szakértők vezessék a járvány-elleni küzdelmet!
Videón, ahogy egy férfi elkötött Érden egy Volánbuszt
Orbán ígéret: az elmúlt években Kárpátalján zajló fejlesztések tovább folytatódhatnak
Azonnali szigorításokat követel a kormánytól a Magyar Orvosi Kamara
Rákay Philip 100 millió forint osztalékot vehetett ki a tanácsadócégéből
Varga: van elég pénz a védekezésre
A katonai rendőrség bevetésével fenyegeti a lengyel kormány a tüntető nőket
Angela Merkel: Nagyon, nagyon nehéz hónapoknak nézünk elébe
Tragédia: míg a kismama világra hozta nyolcadik gyermekét addig leégett a házuk
Sosem zuhant még ekkorát a magyar gazdasági környezet megítélése a nagyvállalatoknál
Milliárdokkal segíti a Miniszterelnökség a Schmidt Mária vezette közalapítványt
Egy kislány csontjaira bukkantak Szántódpusztánál
Felfüggesztik az idegsebészeti beavatkozásra váró betegek felvételét egy fővárosi kórházban
Egy fotó a magyar egészségügyről ami elgondolkodtató
Kaliforniai tűzvész: több tízezer embert evakuáltak, egymillióan áram nélkül
Kedvese karjaiban hunyt el a rákkal küzdő Vörös Zoltán
Ennyit keresnek most a magyarok
A viszkis rablóként elhíresült Ambrus Attila újabb celebműsorban vállalt szerepet.
Őrjöngő utast videóztak a buszon - nem volt hajlandó maszkot viselni
A kórházban halt meg a magyar színművész
Müller Cecília: a következő napokban mondjunk le azokról a programokról, amelyek nem szükségesek
Mészáros most éppen 18 kilométeres vasútépítésre nyert 45 milliárd forintot
60 új Mercedes busszal lepte meg a kormány Budapestet
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum