Ma tárgyalja az Európai Unió Bírósága a „Stop Soros” törvénycsomag egyes elemeit az ellenünk 2018-ban indított kötelezettségszegési eljárás nyomán - posztolta Varga Judit.

Az igazságügyminiszter a Facebook-oldalán tette közzé, hogy az Európai Bíróság ma tárgyalja a Stop Sorost, és többek között azt kifogásolja, hogy a Büntető Törvénykönyv új tényállása szerint bűncselekmény a jogellenes bevándorlás elősegítése és támogatása. “Vagyis az Európai Bizottság gyakorlatilag az embercsempészet támogatását várja el Magyarországtól!” - írja Varga Judit.

Emlékeztet, hogy 2015 óta azt látjuk, Brüsszelben azt akarják elérni, hogy ne kelljen forrásokat juttatni azon tagállamoknak - sőt büntessék is meg azokat az országokat-, amelyek nem akarnak illegális bevándorlókat befogadni. "Lám, ez az eljárás egy újabb ékes példája ennek" - konstatálja az igazságügyminiszter.

A magyar kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a nemzetközi migránsfolyosók és a szervezett illegális migráció kialakulását - írja a Facebook-oldalán Varga Judit.

2018-ban indult az eljárás

Az Európai Bizottság 2018-ban indított kötelezettségszegési eljárást a Stop Soros” törvénycsomag egyes elemivel kapcsolatban. A Bizottság egyik kifogása a menedékkérelmek kapcsán bevezetett új “elfogadhatatlansági okra” irányult.

Biztonságos harmadik ország - márciusban döntött az EB

Egy évvel ezelőtt Michal Bobek, az Európai Bíróság főtanácsnoka - egy másik eljárás kapcsán - azt a véleményt fogalmazta meg, hogy az uniós joggal ellentétes a magyar menekültügyi szabályozásnak a biztonságos tranzitországra vonatkozó kitétele. A jogszabály ugyanis kimondta, ha a kérelmező ilyen biztonságos országon keresztül érkezik Magyarországra, akkor a kérelme elfogadhatatlan. Akkor a főtanácsnok azon a véleményen volt, hogy a biztonságos harmadik országnak az elvétől eltérően a vitatott magyar jogszabály nem követeli meg kifejezetten, hogy a biztonságos tranzitországok garantálják azt, hogy a menedékkérőt nem fogják olyan országba visszaküldeni, ahol az üldöztetésnek vagy más súlyos sérelemnek lehet kitéve.

Márciusban az Európai Bíróság a meghozott ítéletében ki is mondta: a biztonságos harmadik országra vonatkozó magyar menekültügyi szabályozás ellentétes az uniós joggal, Két fő jogi érv volt: a tranzitzónákban való fogva tartás őrizetnek minősül, amire 28 napot meghaladóan csak különösen indokolt esetben és külön eljárás keretében van lehetőség. Valamint, a menekültügyi hatóságok nem nyilváníthatják a menedékkérelmet elbírálásra alkalmatlannak azért, mert a kérelmező a csak a magyar jog által ismert biztonságos tranzitországon keresztül érkezett.

Tranzitzónák megszüntetve

Azóta - idén májusban - a kormány az Európai Bíróság egy másik döntése nyomán - megszüntette a tranzitzónákat, és az lett a főszabály, hogy a nem EU-s a külképviseleteken biztosított a menedékkérelem benyújtására irányuló szándéknyilatkozat előterjesztésének a lehetősége.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász akkor úgy nyilatkozott a Népszavának: a határon a kérelmek befogadását a menedékjogi egyezmények szerint nem lehet megtagadni. Legfeljebb annyit tehet meg Magyarország, hogy bizonyos kérelmeket “elfogadhatatlannak“ nyilvánít: ilyen indok lehet, ha az illető már máshol rendelkezik menekültstátusszal, valóban biztonságos országon keresztül érkezik, valamint ha a most is érvényben lévő dublini rendelet szerint máshol lépte át az EU határát.

A kormány még tavasszal egy törvényben a nagykövetségi funkciót úgy konkretizálta, hogy “szándéknyilatkozatot” lehet beadni a külképviseleteken, amelyet „a schengeni térség területén kívüli diplomáciai képviseletein (nagykövetségein) lehet benyújtani, a menekültügyi hatóság által meghatározott és közzétett tartalommal”.

Aztán - mondja a szabályozás - a menekültügyi hatóság távmeghallgatás keretében kikérdezi az érintettet, és 60 napon belül dönt arról, hogy „menedékjogi kérelem benyújtása” érdekében a nagykövetség kiállíthat-e „Magyarországra történő egyszeri utazásra jogosító okmány” nevű utazási engedélyt. Tehát a szándéknyilatkozat még nem minősül kérelemnek, azt Magyarországon adhatja be a kérelmező. Ez a szabályozás, mely “A menekültügyi eljárás átmenetei szabályai” címet viseli, 2020. december 31-ig érvényes.