Végső soron az államtól ered az a 61,5 millió forint, amiből Orbán Gáspár alapítványa finanszírozza a JÖSz nevű szakkollégium épületének felújítását és működtetését. Az évente maréknyi joghallgatóval bővülő szervezetnek a miniszterelnök fia is alapító tagja volt. A kiválasztott kevesek exkluzív körülmények között élhetnek Budapest belvárosában, az ELTE épületében, ahol az Art Deco kávézóban az alapítvány cégének dolgozói szolgálják fel a Henessy konyakot.

Szerencsésnek mondható az a nyolc-tíz joghallgató, akiket az ősz során felvettek a Joghallgatók Önképző Szervezetébe (JÖSz). A szakkollégisták exkluzív körülmények között élhetnek Budapest szívében, ahol a JÖSznek kávéháza is működik („enteriőrjében a magyar kultúra jegyei és az Art Deco vonalvezetése által inspirált letisztult formái keverednek” – írja magáról a kávézó).

A Szerb Antal utcai épület kipofozásának és működtetésének több tízmilliós cechét végső soron az adófizetők állják. Az állami pénz csavaros úton, több közvetítőn keresztül érkezik a szakkollégiumhoz, amelyhez Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia több szálon is kötődik.

A kiválasztott kevesek az állami vagyonhoz tartozó belvárosi ingatlanban, állami pénzből élhetnek sokak számára elképzelhetetlen színvonalú körülmények között. A JÖSz szakkolijában az alumninak is külön szint jut, tehát már végzett jogászok számára is vonzó az a lakhatás, amit az egyesület az adófizetők pénzén tud biztosítani.

A Joghallgatók Önképző Szervezetét 2012 februárjában alapította Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia, aki akkoriban az ELTE-ÁJK jogászhallgatója volt. A mindaddig diákszervezetként működő egyesületet tavaly minősítette szakkollégiummá az Oktatási Hivatal. Jelenleg ELTÉ-s vagy pázmányos joghallgatóként lehet felvételizni az összesen hetven-nyolcvan tag közé.

Az ELTE kezelésébe tartozó Szerb utca 3. alatti ingatlan korábban Peregrinus néven hotelként működött. A Bibó István szakkollégium épületfelújításának ideje alatt itt szállásolták el az ottani szakkollégistákat; ezután került képbe a JÖSz.

Egy nyilvános közérdekű adatigénylésre adott válaszból kiderül, hogy az ELTE a kezdetektől érezte az idők szavát: „az Egyetem támogatta, hogy a JÖSz az Oktatási Hivatal által bejegyzett szakkollégiummá váljon. Ennek keretében szakmai és stratégiai együttműködési lehetőségeket nyújt… Együttműködik abban, hogy az Egyetem bázisán a JÖSz elsőszámú stratégiai partnerként széles körben szólítsa meg a joghallgatókat, és vonzza be őket”.

A szakkollégiumi együttlakás feltételének megteremtése is az egyetemnek köszönhető: az ingatlant kollégiumi működés céljára biztosítja a JÖSz-nek, cserébe a fenntartás költségeinek megtérítéséért. Az ELTE adatvédelmi tisztviselőjének előbb is idézett levele szerint a ”JÖSz a fenntartás-üzemeltetés megtérítésén túl az épületet saját költségén újította fel, annak berendezéseit is beleértve, továbbá kávéházat is saját költségén épített ki”. Az idézett levél ugyanakkor nem tér ki arra, hogy miből van a joghallgatók egyesületének pénze minderre.
Kövesd a pénzt

A válaszért egészen a Miniszterelnöki Kabinetirodáig kell vándorolnunk. A Rogán Antal irányítása alatt álló, propagandaminisztériumnak is csúfolt kormányszerv az elmúlt években súlyos milliárdokkal támogatta a Batthyány Lajos Alapítványt (BLA). A magánalapítványként indult BLA a hetekben alakult közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá, de a beszámolói tanúsága szerint már a korábbi években is arra szolgált, hogy állami támogatásokat csatornázzon tovább más szervezeteknek.

Elveszíti közpénzjellegét? Noha az elmúlt években közpénzből származó milliárdok felett diszponált, a magánalapítvány BLA-ra kormányzati szervekhez képest kevésbé szigorú átláthatósági szabályok vonatkoznak. A Kabinetiroda támogatásainak elköltését illetően közérdekű adatigényléseket nyújtottunk be a kormányszervnek és a BLA-nak is. Utóbbi egyáltalán nem válaszolt. A Kabinetirodától egy összefoglaló listát és a részletes iratokba történő személyes betekintési lehetőséget kaptuk. A betekintés során dossziékban kipakolt, közel 300 iratnak azonban csak a töredékét nézhettük meg: ezekben nem találkoztunk a kollégiumi támogatás ügyével, noha a tétel az összefoglaló listában szerepel.

A Kabinetirodától közérdekű adatigénylésünkre kapott válaszban olvasható: 2019. évben egy JÖSz Alapítvány nevű szervezet 61,5 millió forintot kapott a BLA-n keresztül „kollégium üzemeltetése” céljára. Az alapítvány beszámolójából ugyanez az összeg és a cél is kiolvasható, bár a támogató megnevezése téves.

Érdemes megjegyezni, hogy ez az alapítvány nem egyezik meg az egyesülettel, ugyanakkor szoros kapcsolatot ápol vele: a hatósági nyilvántartás szerint ugyanis a szakkollégium működési kereteit nem a miniszterelnök fiát alapító tagjai közt tudó egyesület, hanem a Jogászok Önképző Szervezetéért nevet viselő alapítvány biztosítja. Ugyanakkor az egyesülettel megegyező rövidítést használó alapítványt is Orbán Gáspár alapította 2018-ban.

Közpénz ennél korábban, ráadásul közvetlenül Orbán Viktor környékéről is került a JÖSz-höz. 2019-ben a Miniszterelnökség 3,3 millió forinttal támogatta az egyesület nyári egyetemének szállásköltségét. A nyári egyetemet több hektár ősparkkal közepén álló, bugyi Forster Vadászkastélyban rendezték, több mint száznegyven résztvevővel.

Pisti a hegyről A JÖSZ környékén egy további ifjúneres felbukkanása jelzi a nagypolitika támogató szeretét a szakkollégium felé. Sárhegyi Zoltánt, illetve a nevét viselő ügyvédi irodát számtalan kapocs fűzi a kormányzati, a gazdasági és a Fidesz-elitvilághoz egyaránt. Az iroda székhelye ma a JÖSz egyesület címéül szolgál, a trónörökös Sárhegyi István az idei évig az ELTE joghalllgatójaként a diákszervezet igazgatója is volt.

A JÖSz alapítvány birtokában van a JÖSz Szolgáltató Kft. is, ami a Három Szerb névre keresztelt kávéházat működteti, mintegy négy dolgozóval. A JÖSz egyik tagja úgy mesélte a kari újságnak, hogy a kávézó még Gáspárék vágya volt: „nem a jelenlegi tagság, hanem a JÖSz alapítóinak álma volt, hogy létrehozzanak egy olyan teret, ahol összeülhetnek, együtt lehetnek és színvonalasabb környezet, mint egy kocsma.”

“Az a vágy született meg bennük, hogy szeretnének egy polgári teret”.

Az alapítvány egyelőre félkész honlapján az olvasható: „az elmúlt évek legnagyobb alapítványi projektjének a Szerb utca 3. szám alatt fekvő kollégiumi épület bérlése és felújítása tekinthető. Hosszútávú áldozatos munka eredményeként februárban beköltözhettek az első lakók a belváros szívében található épületbe, mára pedig szinte minden szoba foglalt”.

Sarkadi Nagy Márton