Ezért sebtiben fejlesztik a hadsereget.
“Az orosz-ukrán háború nyomán a kormány elsődleges céljává vált a biztonság garantálása” — jelentette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Mathias Corvinus Collegiumban megtartott előadásán, hétfőn Budapesten.
“Ugyan a kormány világossá tette, hogy ez nem a mi háborúnk és Magyarország nem fog idegen érdekekért vérezni, de a megtámadott állam, vagyis Ukrajna oldalán kell állnunk” — állította a honvédelmi miniszter.
“Ebben a helyzetben fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést, amit elősegít, hogy sok évszázad óta most először képes Magyarország arra, hogy szuverén, nemzeti politikát folytasson” — ecsetelte a politikus.
Úgy vélekedett, hogy Európában a magyar kormány lép fel a legerőteljesebben a béke megteremtése mellett és ellenzi a háború további eszkalációját. Ezzel együtt Magyarország hatékonyan vesz részt a NATO védelmi képességeinek növelésében — tette hozzá.
A szövetség más keleti tagállamai mellett Magyarországon is felállt egy zászlóalj harccsoport, a többi között amerikai katonák részvételével. Székesfehérváron létrejött egy többnemzetiségű irányítási központ és 2025-ben újra magyar vadászgépek fogják ellátni a Baltikum légtérrendészetét, immár harmadik alkalommal — sorolta.
Ezzel párhuzamosan
2023-ban már a GDP 2 százalékát fordítja az ország a haderő fejlesztésére,
a források 48 százalékát pedig a védelmi technika fejlesztésére költjük, ami kiemelkedő arány — hangsúlyozta.
Példaként említette új légvédelmi rendszerek, kézifegyverek, páncélozott harcjárművek, harckocsik, merevszárnyú repülőgépek és helikopterek beszerzését. Hozzátette, hogy a hadiipar fejlesztése komoly gazdaságfejlesztő eszközt jelenthet Magyarország számára.
Ugyanakkor azt mondta, a haderőfejlesztés legfőbb akadálya a katonahiány, ezért szerinte szükséges, hogy a magyar fiatalok fontosnak tekintsék a haza fegyveres védelmének ügyét.
A honvédelmi miniszter a madridi NATO csúcs egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy Magyarország ösztönzésére a szövetséget fenyegető legnagyobb deklarált veszélyek közé Oroszország mellett bekerült a migráció és a terrorizmus is. Továbbá döntöttek a keleti csapaterősítésről, illetve Finnország és Svédország felvételéről is.
“Magyarország azzal
nem értett egyet,
hogy Kínát Oroszországhoz hasonló szintű potenciális veszélyforrásként jelöljék meg” — ismertette az orbáni álláspontot.
Az orosz-ukrán háborút “elemezve” közölte: ugyan Oroszország villámháborús stratégiája összeomlott, ám az utóbbi időben a kelet-ukrajnai területeken jelentős sikereket értek el a stratégiaváltás, a nehéztűzérség folyamatos bevetése nyomán.
“{S}tratégiai céljuk eléréséhez közelebb állnak most, mint a háború kezdete óta bármikor — vélekedett.
Számításai szerint az orosz oldalon 15-25 ezer katona, az ukrán oldalon pedig 35 ezer katona esett el, ám az ukránok az alacsonyabb népességszámból következően nehezebben tudják pótolni az élő erőt. Ezt pedig nem ellensúlyozza a Nyugatról érkező haditechnika sem, így szerinte egyre nehezebb a helyzete Ukrajnának.
(MTI korrigálva)
|
