2018-ban a Sargentini-jelentés elfogadásával az Európai Parlament eljárást indított a magyar kormánnyal szemben, az EU alapszerződésének hetedik cikkelye alapján. Vagyis az EP megállapította, hogy a magyar kormány rendszerszinten veszélyezteti a jogállamiságot, azaz a demokráciát.

Az eljárás jelenleg is tart, az EU Általános Ügyek Tanácsában rendszeresen szembesítik Varga Judit igazságügyi minisztert a kollégái mindenféle magyarországi bajokkal (szólásszabadság állapota, bíróságok függetlensége, korrupció stb.), ami után a magyar miniszter rendre elmondja a sajtónak, hogy boszorkányüldözést kénytelen átélni.

Az eljárás végén akár fel is függeszthetik Magyarország szavazati jogát a Tanácsban, de ez azóta sincs napirenden. A magyar parlamentet viszont annyira idegesíti az eljárás így is, hogy a nyáron határozatban szólították fel Orbán Viktort, hogy vétózza meg az EU költségvetését, ha még az idén nem záródik le az eljárás. Orbán végül mégsem ezért, hanem a jogállamisági mechanizmus bevezetése miatt készül vétózni. Hivatalosan egyébként az az egyik baja a magyar kormánynak a mechanizmussal, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás mellett nem lenne szabad még egy jogállamisággal összefüggő szankciós rendszert kiépíteni, mert az már túlmegy az alapszerződésben lefektetett szabályokon.

Szájer szólt először, hogy ez csalás

Az eljárás 2018-as megindítása után a magyar kormány és a fideszes EP-képviselők rögtön csalást kiáltottak, mondván az Európai Parlamentben nem számolták bele a szavazatok összesítésekor a tartózkodókat, és így nem is volt meg a kétharmados többség. Erről egyébként Szájer József beszélt elsőként a sajtónak annak idején.

A magyar kormány tényleg perre ment, és az EU Bíróságához fordult a határozat érvénytelenítéséért.

Ítélet még nincs, de csütörtökre elkészült Michal Bobek főtanácsnok jelentése, amelyben a magyar kereset elutasítását javasolja.

Az EU Bírósága rendszerint az ítélet előtt kikér egy ilyen főtanácsnoki jelentést, és ugyan a végső ítélet meghozatalakor nem kell egyetértenie a testületnek a jelentés megállapításaival, de igen ritka, hogy egy teljesen egyértelmű tanácsnoki véleménnyel szemben döntsenek. Márpedig Bobek azt vezette le az EU-s jogszabályokból és az EP saját szabályaiból, hogy e szavazás esetében a tartózkodó képviselőket nem kellett beleszámítani a végeredménybe.