A magyar az egyik legcsaládcentrikusabb nemzet, de az európai emberek többsége is fontos értéknek tartja a családot - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter kedden egy online konferencián.

Novák Katalin a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) és a Századvég Politikai Iskola Alapítvány által végzett, Európa-projekt - család kérdéskör című kutatás eredményeit bemutató online tanácskozáson kiemelte: Európa minden országára jellemző, hogy a polgárok a tömeges migráció helyett inkább a családtámogatásokban látják a demográfiai problémák megoldását.

A kormány már tíz éve családközpontú kormányzást folytat: többi között alaptörvénybe foglalta a családok értékét, jogszabályokkal támasztja alá a családokat segítő döntéseket, családközpontúvá tette az adózást, és segíti az otthonteremtést.

Ezt az országok vezetése nem minden esetben veszi figyelembe, a magyar kormány viszont reagál az emberek igényeire, és azon dolgozik, hogy Magyarországon minél jobb legyen családot alapítani, gyermeket nevelni.

A kormány már tíz éve családközpontú kormányzást folytat: többi között alaptörvénybe foglalta a családok értékét, jogszabályokkal támasztja alá a családokat segítő döntéseket, családközpontúvá tette az adózást, és segíti az otthonteremtést - hangsúlyozta a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Az "Európa-projekt - család kérdéskör" kutatásból kiderült az is - tette hozzá Novák Katalin -, hogy tízből kilenc magyar és az európai emberek kétharmada is fontosnak tartja, hogy saját tulajdonú otthonban éljen - tette hozzá a miniszter.

Fűrész Tünde, a Kincs elnöke azt mondta, hogy a kutatásban kilenc családügyi kérdés szerepelt, és az ezekre adott válaszok alapján az elnök szerint az látszik, hogy a magyarok elkötelezettek a családok támogatásának erősítése mellett.

A családok támogatását a kutatás szerint leginkább a négy visegrádi ország (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) és a többi kelet-közép-európai állam szeretné.

Véleménye szerint az Eurostat adataiban visszaköszön, hogy Európa keleti részén sokkal jellemzőbb a családközpontúság: Magyarországon 2010-hez képest majdnem megduplázódott a házasságkötések száma, míg például Hollandiában 15 százalékkal csökkent. Magyarországon nőtt 2010 óta a legnagyobb mértékben - negyedével - a gyermekvállalási kedv, miközben több Benelux és skandináv államban akár tíz százalékkal is csökkent - tudatta.

Fűrész Tünde úgy vélekedett: a Századvég kutatása és az Eurostat elmúlt nyolc-tíz évre vonatkozó adatai is alátámasztják, hogy Magyarország jó úton halad a családtámogatásokkal, amelyekre egész Európában igény van.

Pillók Péter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója ismertette, hogy a kutatás 30 országban - az Európai Unió 27 tagországában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és Norvégiában - 30 ezer ember megkérdezésével készült tavaly szeptember-októberben.

A kutatás eredménye azt mutatja, hogy Magyarországon vannak a legnagyobb arányban (40 százalék) azok, akik a három gyermeket is ideálisnak tartják egy családban, és Magyarországon vannak a legkevesebben (1 százalék), akik gyermek nélkül képzelik el a családot. Ez utóbbi arány a V4-országokban három, az EU tagállamaiban és az Egyesült Királyságban öt százalék.

A családot Magyarországon a megkérdezettek 90 százaléka tartja nagyon fontosnak, és hasonlóan magas arány tapasztalható a V4-eknél is - tette hozzá.

Ismertette, hogy az európai polgárok mintegy 70 százaléka inkább egyetért azzal, hogy a kormánynak a bevándorlás helyett a belső erőforrásokra, a családok támogatására kell összpontosítania. Magyarországon a megkérdezettek 91 százaléka ért ezzel egyet.

Az európaiak 52 százaléka, a magyarok 74 százaléka szerint pedig kiemelten kell támogatni a nagycsaládosokat - mondta.

Kitért arra is, hogy azzal a kérdéssel, segíteni kell-e a fiatalokat abban, hogy mielőbb gyermeket vállalhassanak, a magyarok 88, az európai uniós országok polgárainak 50 százaléka értett egyet.

A saját tulajdonú otthont az európai emberek 66, a magyarok 90 százaléka tartja fontosnak - közölte Pillók Péter az eredményeket ismertetve.

Barthel-Rúzsa Zsolt, az alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese arról beszélt: a kutatásban a családügyi kérdések mellett többi között a migrációról, Brüsszel teljesítményéről, a keresztény kultúrához fűződő viszonyról és a közösségi médiáról is kérdezték a résztvevőket.