Sikeresen hajtotta végre a sarcokat az Orbán-kormány.
Júliusban az államháztartás központi alrendszere 255,7 milliárd forint többletet ért el, ezzel a hónap végére 2636,5 milliárd forintra csökkent az év elejétől halmozódó, júliusban már 2900 milliárdos szinten lévő deficit — közölte hétfő délelőtt a Pénzügyminisztérium a júliusi államháztartási gyorsjelentésében (a részletes adatokat augusztus 23-án hozzák nyilvánosságra).
A központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos hiányban van, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintosban, míg
az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletben zárták a júliust.
Ez még a májusi véginél is kedvezőbb, nagyjából az április végivel megegyező adat.
Mindebből az derül ki, hogy hét hónap után a központi költségvetés az éves hiánycél 87,17 százalékán áll, míg a teljes államháztartási alrendszer hiánya az éves cél 83,63 százaléka. Ez jelentős javulás az első féléveshez képest, hiszen június végén a központi költségvetés még 97 százalékon, a teljes államháztartás 92 százalékon volt. Az elmúlt évivel összevetve viszont még mindig nem túl kedvező a helyzet, akkor július végén a központi költségvetés hiánya az éves cél 74,5 százalékán, a teljes államháztartásé a 78,8 százalékán állt, az államháztartási hiány 1803,7 milliárd forint volt.
Az államháztartás hiánya egyértelműen az év első hónapjaiban szállt el. A januári többlet után februárban beindult a választások előtti osztogatás, és a kormány ezúttal két marokkal szórta a pénzt: februárban 13. havi nyugdíjat fizettek, ami az 5 százalékos év eleji nyugdíjemeléssel együtt azt eredményezte, hogy a nyugdíjkiadások már az első félévben 373,4 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi első féléveset.
Hasonló tételt jelentett a családosok adó-visszatérítése: nagyrészt emiatt csak az első félévben 785 milliárd forintot utalt ki az állam, ami nagyjából 640 milliárd forinttal több volt az előző évinél, míg a fegyveres szerveknél kifizetett egyszeri év eleji juttatás bő kétszázmilliárd forinttal rontotta az egyenleget.
Ezek a lépések pedig azt eredményezték, hogy az államháztartás hiánya már április végén 2635,6 milliárd forint volt, ami elérte az éves cél 83 százalékát, majd további két hónap alatt 2892,3 milliárdra, az éves cél 96 százalékára duzzadt – innen tértünk most vissza az április szintre. A júliusi államháztartási jelentés tétje így többek között az volt, hogy átlépi-e hét hónap alatt az adósság az egész évre tervezett szintet vagy sem; a kedvező havi egyenlegnek köszönhetően nemhogy átlépte volna, hanem visszafordult a hiány év eleje óta tartó gyors növekedése.
A választások előtti osztogatások miatt, illetve a február végén kitört háború okozta energiaár-robbanás miatt a kormánynak június óta
több lépésben kiigazító intézkedésekről kellett döntenie.
A megszorításokat a június elején a visszamenőleges hatállyal kivetett – és például a Molnál azóta már emelt – extraprofitadók bevezetésével kezdték meg,
majd jöttek az Orbán-csomag további “intézkedései”, a kedvezményes adózást biztosító kata adónem kvázi eltörlése szeptember 1-től,
illetve a rezsicsökkentés csökkentése, a kormány szerinti átlagfogyasztás fölötti áram- és gázár emelése augusztus 1-től egy úgynevezett lakossági piaci árra. (Ez egyébként 700 százalékos gázáremelést jelentett).
Az Orbán kabinet mindezen intézkedésének hatásai az év utolsó hónapjaiban nagy mértékben “segíthetik” a költségvetési egyensúly visszaállítását. A “rendelkezések” egy részének egészen biztosan van inflációnövelő hatása – miközben a fogyasztói árak emelkedése már most is több évtizedes csúcson van –, amit a háztartások többsége egészen biztosan meg fog szenvedni, viszont a költségvetésnek jól fog jönni, hiszen a magasabb árak után magasabb lesz az áfabevétel is. Ez már tavaly is látszott,
az áfabevételek 764,8 milliárd forinttal, arányaiban 30,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
(telex.hu)
|
