Csak tavaly augusztus óta havonta átlagosan 127 külföldi embercsempész szabadulhatott. A kormány korábban azzal magyarázta az embercsempészek szabadon bocsátását, hogy az ellátásuk éves szinten több milliárd forintos költségekkel terheli a büntetés-végrehajtási szervezetet.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) tájékoztatása szerint 2023-ban összesen 2021 fő embercsempész került reintegrációs őrizetbe. Megkérdeztük a BvOP-tól, hogy tavaly óta hány külföldi embercsempészt bocsátottak ki reintegrációs őrizetre, miután jogerősen elítélték és kiutasították őket.
Korábban tudomásunk szerint tavaly augusztusig 1385 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből. Ez azt jelenti, hogy tavaly augusztus óta további 636 elítélt hagyhatta el a börtönöket. Ez azt is jelenti, hogy havonta átlagosan 127 elítélt szabadulhatott, ami napi négyes átlagot jelent. Magyarországon a döntés meghozatala előtt a fogvatartotti állomány 13 százalékát, 2600 főt tették ki a külföldiek, többségük embercsempészetért ült.
A kormány tavaly áprilisban fogadta el azt a rendeletet, amely a külföldi állampolgárságú embercsempészeket úgynevezett „reintegrációs őrizetbe” helyezi. A reintegrációs őrizet szabályai szerint a Magyarországon jogerősen elítélt embercsempész, aki egyéb, súlyosabb bűncselekményt nem követett el, és megígéri, hogy 72 órán belül elhagyja az országot, távozhat a börtönökből vagy fegyházakból. Formálisan ugyan „reintegrációs őrizetbe" kerül az elítélt, de a gyakorlatban a rendszer szélnek ereszti, és oda megy, ahova csak akar.
A szabályok szerint, ha az elítélt nem hagyja el 72 órán belül Magyarország területét, vagy a magatartási szabályt megszegve a reintegrációs őrizet időtartama alatt az ország területére visszatér, az „elítéltet elfogja, és az elfogás helyéhez legközelebb eső büntetés-végrehajtási intézetbe állítja elő”. Ebben az esetben az elítéltnek a hátralévő szabadságvesztését is le kell töltenie.
Miután a kormány lehetővé tette, hogy a külföldi embercsempészek szabadulhassanak, egyre több külföldi embercsempész lett érdekelt abban, hogy ügyében mielőbb jogerős ítéletet hozzon a bíróság. Ha ugyanis megszületett a jogerős ítélet, az elítélt gyakorlatilag zöld utat kapott a szabadulásra.
A kormány azzal indokolta a külföldi embercsempészek börtönből való kiengedését, hogy az ellátásuk komoly terhet ró a költségvetésre. Az elmúlt években valóban nőtt az embercsempész bűncselekmények száma, a hírekben is nap mint nap hallunk lekapcsolt vagy éppen a rendőrök elől menekülő embercsempészekről. A növekvő esetszám miatt nőtt az embercsempészet miatt jogerős ítéletet töltők száma is, ahogy az embercsempészet gyanújával letartóztatottak száma is megemelkedett. 2022. december végén az embercsempészés volt a leggyakoribb letartóztatási ok.
Szakemberek szerint azonban a kormány menekültpolitikája is hozzájárult ahhoz, hogy az embercsempészet egyre nagyobb biznisz lett. Menedékkérelmet ugyanis sem a határon, sem Magyarországon nem lehet benyújtani 2020 májusa óta. Ezzel viszont a szervezett bűnözői köröknek is „piacot" teremtenek, mert a menedékkérők nem is próbálják meg a legális utat.
Ráadásul azzal, hogy a kormány a már jogerősen elítélt embercsempészeket elengedi, valójában lenullázza azoknak az embereknek, rendőröknek, ügyészeknek a munkáját, akik azon fáradoztak, hogy a csempészeket rács mögé dugják. Ezekben az eljárásokban emellett egy sor más költség is keletkezik, például a tolmácsok díja, ami így szintén feleslegesen elköltött pénz.
A kormány gyakorlati megoldása az embercsempész kérdésre az Európai Unióban, különösen Ausztriában, negatív visszhangot kelt. Bécs diplomáciai úton is tiltakozott. Tavaly májusban az osztrák külügy bekérette a magyar nagykövetet az embercsempészek szabadon bocsátása miatt. Az osztrák vezetés azért sem örült a magyar kormány lépésének, mert az Ausztriába tömegesen érkező illegális bevándorlók jelentős része a kemény menekültellenes politikát hangoztató Magyarországon keresztül jut be az országba.
A magyar rabok körében sem aratott osztatlan sikert a rendelet, mivel igazságtalannak találták azt. Főleg azok az embercsempészet miatt elítélt magyarok, akik bár ugyanazért ültek, mégsem távozhattak, miközben olyan külföldiek szabadultak, akik adott esetben akár nemzetközi bűnszervezetekhez tartozhatnak.
