Nyugdíjasok áfa-visszatérítése: valódi segítség vagy csupán jelképes gesztus?
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében bejelentette, hogy a nyugdíjasok részleges áfa-visszatérítést kapnak bizonyos élelmiszerek, például zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek vásárlása után. Az intézkedést azzal indokolta, hogy az idősebb generációkat különösen érintik az élelmiszerár-emelkedések, ezért célzott támogatásra van szükségük. Az áfacsökkentés helyett a visszatérítést választották, mivel állítása szerint az előbbi a kiskereskedelmi szektornak nem lenne kedvező.
Mennyi pénzt jelent ez a nyugdíjasok számára?
Az Mfor számításai szerint az intézkedés átlagosan kevesebb mint havi 2000 forintos visszatérítést jelenthet egy nyugdíjas számára. Egy február elején készült felmérés alapján egy átlagos nyugdíjas körülbelül 1459 forint áfát kaphat vissza, ha a szóban forgó termékeket a nagyobb áruházláncokban vásárolja meg.
A nyugdíjas árkosár egy olyan modell, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) életszínvonal-statisztikáin alapul, és azt mutatja meg, hogy egy nyugdíjas háztartás havonta milyen alapvető élelmiszereket és mekkora mennyiségben vásárol. Az Mfor egy 21 termékből álló kosarat állított össze, amely a leggyakrabban vásárolt élelmiszereket tartalmazza, majd ezek árait három nagy hazai hipermarket átlagáraival súlyozta.
A számítások alapján egy nyugdíjas havi nagybevásárlása 31 023 forintba kerül, amelyből a miniszterelnök által említett három termékcsoport áfája 1459 forintot tesz ki. A kisebb boltokban való vásárlás esetén ez az összeg valamivel magasabb lehet, de összességében az intézkedés havi kétezer forintnál többet nem fog jelenteni egy nyugdíjas számára.
A költségvetés és az adminisztráció kihívásai
Amennyiben a 2,4 millió magyar nyugdíjas mindegyike él a lehetőséggel, az éves szinten körülbelül 50 milliárd forintos bevételkiesést okozhat az államkasszának. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint a visszatérítési rendszer könnyen visszaélésekre adhat lehetőséget, és jelentős adminisztratív terhet róhat mind az állami szervekre, mind a kereskedőkre.
A szervezet szerint előfordulhat, hogy a családtagok a nyugdíjas nevében vásárolnak, hogy jogosultak legyenek a visszatérítésre. Ha pedig az igénybevételhez a nyugdíjas személyes jelenlétére is szükség lesz, az szintén torz hatásokat eredményezhet: a család minden tagja a nyugdíjas által veszi majd meg az érintett termékeket, amit később a többiek megtérítenek neki.
Az MKOE arra is felhívta a figyelmet, hogy az adminisztráció szempontjából komoly kihívások merülhetnek fel. A nyugdíjasok azonosítása adatkezelési kérdéseket vet fel, az ellenőrzések miatt pedig a pénztáraknál hosszabb sorok alakulhatnak ki. A boltoknak megfelelő szoftvereket kell alkalmazniuk az adatok továbbítására, az állami szerveknek pedig gondoskodniuk kell az adatok feldolgozásáról és a visszatérítések kifizetéséről.
A rendszer buktatói és kérdéses fenntarthatósága
További bonyodalmat jelenthet, ha egy nyugdíjas nem rendelkezik belföldi bankszámlával, hiszen a visszatérítés kifizetésének módját is tisztázni kell. Emellett az is kérdéses, hogy az így kapott összeg jövedelemnek minősül-e, és szükséges-e utána adót fizetni.
Összességében az áfa-visszatérítés egy olyan intézkedés, amely látszólagos segítséget nyújt a nyugdíjasoknak, de valódi vásárlóerejüket alig növeli. Az adminisztratív nehézségek és a visszaélési lehetőségek miatt pedig felmerül a kérdés, hogy hosszú távon fenntartható-e a rendszer, vagy csupán egy politikai gesztusról van szó.
