Akár öt évet is kaphatnak a Facebookos uszítókA közelmúlt eseményei ismét ráirányították a figyelmet az online térben terjedő erőszakos tartalmakra és azok következményeire. A közösségi médiában megjelent uszító bejegyzések és gyilkosságra való felhívások egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, különösen olyan esetek után, mint a Donald Trump és Robert Fico elleni merényletek. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hívta fel a figyelmet egy baloldali Facebook-csoportban indított szavazásra, ahol Orbán Viktor elleni merénylet lehetőségét vetették fel. Az eset nemcsak erkölcsi felháborodást keltett, hanem jogi következményeket is maga után vonhat.
Ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég Intézet tudományos igazgatója a *Magyar Nemzet* hasábjain világította meg az eset jogi aspektusait. Elmondása szerint az ilyen jellegű fenyegetések komoly bűncselekménynek minősülhetnek, különösen akkor, ha a gyilkosság elkövetésére való utalás több ember tudomására jut. Ez emberölés előkészületének számít, amely akár öt év szabadságvesztéssel is sújtható. Lomnici hangsúlyozta, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az ilyen típusú fenyegetéseket, hiszen a fizikai erőszakra való buzdítás az online térben is büntetőjogi következményeket von maga után.
Az online fenyegetések különösen súlyos megítélést kapnak, ha azok politikai személyek ellen irányulnak, ahogyan azt a közelmúltban történt merényletek is bizonyítják. Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni támadás során az elnököt többször meglőtték, és életveszélyes állapotban szállították kórházba. Donald Trump amerikai elnökjelöltre pedig Pennsylvaniában nyitottak tüzet egy választási gyűlésen. Bár Trump csak könnyebben sérült, a merénylőt a helyszínen lelőtték.
Lomnici Zoltán rámutatott, hogy az online gyalázkodásra vonatkozó magyar jogi szabályozás egyértelmű: az elkövető akkor is felelősségre vonható, ha nem kapott konkrét megbízást a gyilkosságra, elegendő az is, ha saját elhatározásból osztja meg szándékát másokkal. A Kúria korábbi jogegységi határozata is kimondja, hogy a büntetőjogi elmarasztaláshoz nem szükséges külső megbízás. Az elkövetőt akkor is felelősségre vonják, ha saját döntésből fenyegetett.
A jogszabályok szerint az emberölésre való előkészület már 12 éves kortól büntethető, azonban meg kell vizsgálni, hogy a fiatal elkövető felismerte-e cselekedetei következményeit. Lomnici hozzátette, hogy a bűnmegelőzés szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy komolyan vegyük az online fenyegetéseket, mivel ezek valós bűncselekmények előkészületei lehetnek.
Az online tér sokak számára még mindig úgy tűnik, mintha mentes lenne a jogi következményektől. Azonban az Alkotmánybíróság már 2014-ben világosan kimondta, hogy a honlapokon és közösségi oldalakon megjelent hozzászólásokért a platform üzemeltetője is felelősséget visel. Az internet nem jogmentes terület – emlékeztetett az Alkotmánybíróság korábbi döntésére Lomnici.
Az eset rávilágít arra, hogy a közösségi médiában való viselkedésnek komoly következményei lehetnek, különösen akkor, ha erőszakra való felhívást vagy politikai gyilkosságra való utalást tartalmaznak a bejegyzések. Az ilyen jellegű tartalmak elleni jogi fellépés nemcsak a jogrendszer védelmének fontos része, hanem a társadalmi béke megőrzésének is elengedhetetlen eszköze.
