Európa rajtunk nevet: Megbontotta a szél a 300 millió EU-s pénzből épült magyar kilátót

A Pest vármegyei községben 300 millió forintot költöttek uniós pénzből egy kiszuperált trafóház helyrepofozására, egy játszótérre és egy kilátóra. Mindezt a Római Birodalom emlékére, afféle turistacsalogató látványosságnak szánták, de a siker kérdéses. A római őrtornyot idéző kilátó ugyanis gyakorlatilag egy fémketrec, amit egy nagyobb szélvihar már megbontott, ráadásul földszintes lesz, mert az eredetileg tervezett lépcsőt nem teszik bele.

A 12-es út két oldalán készült el Verőce legújabb attrakciója, ami a remények szerint turistahadakat fog vonzani a településre. Egy többméteres fémszerkezet, kicsit távolabb tőle pedig egy régi trafóházból átalakított múzeum és büfé várja a látogatókat, akik innen egy 1 kilométeres, fákkal nem szegélyezett úton sétálhatnak be a faluba, hogy megidézzék a régi rómaiak világát.

A beruházás a „Duna két partján – A római Limes magyarországi szakaszának részét képező Campona castellum és a verőcei kikötőerőd örökségének komplex turisztikai célú hasznosítása” című pályázatból jött létre, melynek leírásából kiderül, hogy 19 739 főnyi vendégforgalom-növekedést prognosztizáltak a pályázók Verőcén és Nagytétényben (a római időkben Campona) – a másik pályázó helyszínen.

Az, hogy mennyire lesz siker a Dunaparti főút mellett álló, üres fémtoronynak tűnő földszintes kilátó, kétséges; de az biztos, hogy többe került az előre tervezettnél, és később is lesz kész.

A limes a Római Birodalom védelmét szolgáló, a császárkorban létesített szárazföldi határvonal. A limest eleinte a légiók, később a határőr alakulatok (limitanei) védték. A szó a latin limes (határ, mesgye, ösvény) szóból ered. A katonai táborokat a limes mentén helyezték el. Természetes akadályok, például folyók egészítették ki a mesterséges földhányásokat, akadályokat (ripa-szakaszok). A római limes magyarországi szakasza a Duna mentén húzódott, 500 km hosszan. – írja a Wikipédia.

A világörökségi listán már szerepel (Magyarország nélkül) a Duna-menti limesrész, mely Bad Göggingtől (Németország) Izsáig (Szlovákia) terjed. A Római Birodalom idején a Duna vonalában Németországtól egészen le Bulgáriáig védvonalat állítottak fel, melynek nyomai a mai napig megmaradtak. A Pannon Limes része volt Verőce is, ahol a mai napig láthatók a római kori erőd maradványai.

8 méter magas fémszerkezet

A VEKOP-4.1.2-17-2018-00002. számú pályázat keretében megvalósult projektben Verőcén egy látogatóközpontot, kiállítóteret, vetítőteret, jegypénztárat, büfét, ajándékboltot, mellékhelyiségeket és raktárat alakítottak ki. Ehhez a vízmű volt trafóházát hasznosították újra, amelynél egy transzformátor-állomás is áll, amire pont ki lehetett rakni az uniós támogatásról szóló táblát. A beruházást Grauszmann György, a település polgármestere mutatta be a 2019-es induláskor.

A beruházás részeként épült a leginkább liftházra hajazó építmény is, ami a látványterv szerint egy emeletes kilátó lett volna.

A kilátó közelében lévő, a földszinten 278 m2 alapterületű látogatóközpont mellett kölcsönző és kerékpártároló is szerepelt a tervekben, az épülettől pedig 1 km hosszú tanösvényt is terveztek a településig táblákkal és utcabútorokkal. Maga a kilátótorony 9,3 tonnás hegesztett acélszerkezet alumínium terpesztett lemez burkolattal a közbeszerzési iratok szerint. A polgármester elmondása alapján pedig egy 8 méter magas és 36 négyzetméteres „installáció”.

135-ről 300 millióra drágult a projekt

A verőcei önkormányzat által 2021 májusában kiírt tendert pár hónappal később a Diagrál Kft. nyerte meg nettó 135 millió forintos ajánlattal. A 2021 júniusában megkötött szerződés nettó 135.354.052 forintos alapárról szólt és 63.852.522.-Ft-os opciós munkáról, azaz összesen 199.206.574.-Ft volt a teljes összeg. Ezt módosították 2022 májusában nettó 203.805.541 forintra pótmunkák miatt, ami 4.598.967.-Ft-tal növelte meg a közbeszerzésben szereplő összeget.

A Magyar Narancs cikkéből kiderült, hogy végül ehhez is hozzácsaptak még 80 millió forintot, így a beruházás összköltsége 300 millió forint lett. A közbeszerzést elnyerő Diagrál Kft. építi a projekt másik feleként a Campona látogatóközpontot is Nagytétényben, durván 204 millióért.

A verőcei projekt beharangozott megvalósulási határideje eredetileg 2022 február vége lett volna, a munkák nagy része azonban csak tavaly augusztusban fejeződött be, az átadás pedig 2023 májusában lesz.

Grauszmann György, Verőce Község polgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy a kilátóba elkészült és a látványterveken szereplő

lépcső nem lesz, így a földszintről lehet gyönyörködni a Dunában és a szemben elhelyezkedő Szentendrei-szigetben.

Megbontotta a szél a „Zsiráfketrecet”

Jó egy hónapja a viharos erejű szél megbontotta a helyiek által csak Zsiráfketrecnek nevezett fémszerkezetet, ami a római limes magyarországi szakaszának egyik tornyát próbálta imitálni. A 2023. március 11-én lecsapó szélvihar megrongálta a fémszerkezetet, ami jelenleg is spaniferekkel van tessék-lássék összekötözve. Ezt egyébként információink szerint még a tűzoltók csinálták, elsődleges kárelhárításként.

A kivitelező Diagrál Kft.-től kapott információ szerint

a felelősség megállapítása folyamatban van,

azt a „közjegyző által kirendelt igazságügyi szakértő fogja elvégezni. A vizsgálat eredményétől függetlenül a javításhoz szükséges egyedi elemeket társaságunk megrendelte, beérkezésük május közepére várható, a javítást ezt követően elvégezzük”. Információink szerint az egyedi elemek Németországban készülnek, ezért is tart ennyi ideig a kivitelezésük.

Gáspár Attila, a Diagrál kft. ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a cég 2022. augusztus 2-án átadta a kész munkát Verőce önkormányzatának, a projekt teljes befejezéséhez szükséges munkák státuszáról nincs információjuk.

Üzemeltetőt keresnek

Idén március 17-én írták ki azt a pályázatot, melyben bérlőt keresnek a büfére és az ajándékboltra, illetve a látogatóközpont működtetésére. A legalább havi 100.000 forint megfizetését vállaló bérlőnek kell berendeznie mind a büfét, mind a boltot.

A spaniferes kilátóval nemrég Hadházy Ákos is foglalkozott, aki fotókon és videón mutatta be, mire is költötték a pénzt Verőcén.