Orbán Viktor évértékelő beszéde: Milyen hatással volt a közvéleményre?
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszéde nem aratott jelentős sikert, sem a tartalmat, sem a közönség érdeklődését tekintve. Az emberek egy kisebbsége, mindössze 16 százaléka hallgatta meg a beszédet vagy legalább belenézett, míg 26 százalék egyáltalán nem is hallott az eseményről. A többség (58 százalék) pedig csupán a szalagcímek szintjén értesült róla, vagy a beszéd főbb pontjait olvasta el.
Ki volt a legérdeklődőbb közönség?
A beszéd iránti érdeklődés az életkor, iskolai végzettség és politikai preferenciák szerint is különbözött. A legaktívabb közönség a 60 év felettiek (28%), a diplomás felnőttek (29%), a kormánypárti tájékozódók (30%) és a Fidesz szavazói (27%) voltak. Érdekes módon a kormánypárti táborban is viszonylag magas azok aránya, akik nem hallottak az eseményről (23%).
A beszéd értékelése: A közvélemény vegyes véleménye
A beszéd megítélése vegyesnek mondható. Azok, akik legalább a szalagcímek szintjén értesültek róla, gyakran inkább kritikus hangokat említettek. A teljes 16 év feletti lakosság 22%-a szerint a miniszterelnök idei beszéde gyengébb volt, mint a korábbiak, míg csak 14%-uk vélte, hogy az idei beszéd jobb volt. A kormánypárti táboron belül is mérsékelt lelkesedés volt: 33%-uk szerint jobb volt a beszéd, mint a korábbiak, míg 46%-uk szerint ugyanolyan szintet képviselt. - számolt be róla a piacesprofit
Milyen kulcsgondolatokat emeltek ki a válaszadók?
A beszéd részletei közül a legtöbben nem tudtak kiemelni konkrét elemet. Azok, akik mégis válaszoltak, a 2 és 3 gyermekes anyák SZJA-mentességét említették a leggyakrabban (19%). További említéseket kaptak az olyan általános kifejezések, mint a „hazudozás” vagy „ígérgetés” (9%). A beszéd egyéb elemei, mint az „Ukrajna nevű terület”, a Pride betiltása, vagy a nyugdíjasok számára kedvező áfa-csökkentés, csupán 1-2 százalékban kerültek elő a válaszokban.
Módszertan
Az adatok az Europion mobil- és webapplikációs felmérése alapján készültek, amelyet 2025 február 22. és 23. között végeztek. A minta 1100 főt tartalmazott, és reprezentálja Magyarország 16 év feletti lakosságát nem, életkor, iskolai végzettség, településtípus és régió szerint. A minta súlyozása figyelembe vette a 2024-es európai parlamenti választások eredményeit. A mérések hibahatára 3 százalék, ami azt jelenti, hogy az eredmények maximum ennyivel térhetnek el az országos átlagtól.
