Magyar diplomáciai feszültség: Bosznia nem engedélyezte a leszállást
Az elmúlt időszakban Magyarország aktív szerepet vállalt a Balkán-politikában, igyekezve befolyásolni a térségbeli folyamatokat. Ezt hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is, amikor Banja Lukában sajtótájékoztatót tartott Milorad Dodikkal, a boszniai szerb vezetővel. Nyilatkozatában élesen bírálta a nyugati beavatkozásokat, amelyek szerinte destabilizálják a régiót, miközben a boszniai szerb közösséget nem tekinti feszültségforrásnak.
Magyarország hivatalos álláspontja és a történelmi előzmények
Magyarország korábban támogatta a Daytoni Egyezményt, amely meghatározta Bosznia-Hercegovina jelenlegi struktúráját, és amelyet Milorad Dodik politikája gyakran próbára tesz. Emellett hazánk 2008-ban Stabilizációs és Társulási Megállapodást írt alá Bosznia-Hercegovinával, és 2021-ben az Európai Unió részeként is támogatta az ország szuverenitásának és területi integritásának megerősítését. Mindez ellentmondásba kerül Magyar Levente nyilatkozataival, amelyek kritikusan viszonyulnak a nyugati szerepvállaláshoz.
Moszkva és Budapest érdekei a Balkánon
Oroszország és a magyar kormány az utóbbi időszakban egyre nagyobb figyelmet szentel Bosznia-Hercegovina szerb entitásának, a Boszniai Szerb Köztársaságnak. A Kreml számára előnyös lehet a régió instabilitása, és Budapest politikája is egyre inkább ebbe az irányba mozdul el. Ennek fényében nem meglepő, hogy a magyar külpolitika Dodik támogatását fejezi ki, még ha ez összeütközésbe is kerülhet az európai állásponttal.
A magyar katonai repülőgép leszállását megtagadták
A feszültség tovább fokozódott, amikor a boszniai védelmi miniszter nem engedélyezte egy magyar katonai repülőgép leszállását az országban. Bár elsőre nem volt egyértelmű, hogy az államtitkár is a fedélzeten tartózkodott volna, később a külügyminisztérium megerősítette: Magyar Levente hivatalos látogatásra tartott volna Szarajevóba és Banja Lukába. Mivel a bosnyák kormány nem adott berepülési engedélyt, végül csak Banja Lukába látogathatott el, a szarajevói tárgyalások elmaradtak.
Diplomáciai következmények és kilátások
A történtek ismét ráirányították a figyelmet a magyar külpolitika balkáni stratégiájára. Az, hogy Bosznia-Hercegovina nem engedélyezte a repülőgép leszállását, komoly diplomáciai jelzés, amely Magyarország szerepvállalásának újragondolását is szükségessé teheti. Kérdéses, hogy a jövőben milyen lépések következnek, és hogy Magyarország továbbra is fenntartja-e jelenlegi álláspontját a térségben.
