Deutsch Tamás megdöbbentő viselkedése és a politikai határok átlépése
A Fidesz EP-képviselője, Deutsch Tamás, ismét megdöbbentette a közvéleményt, amikor a Fővárosi Közgyűlésben történt események kapcsán a szokásos politikai trollkodásába kezdett. A történésekhez egy nem éppen bölcs hozzáállást választott, amelyet sokan egyszerűen egy idétlen és tiszteletlen megnyilvánulásnak tartanak.
Szerdán, a Fővárosi Közgyűlésben jelentős feszültséget keltett, hogy Bódis Kriszta írót, pszichológust és a Tisza Párt társadalompolitikai szaktanácsadóját jónak látták volna beválasztani a Fővárosi Szociális Közalapítvány kuratóriumába. A főpolgármester azonban a szavazás előtt visszavonta a személyi javaslatokat, így a kuratóriumi tagok és felügyelőbizottsági tagok kérdése későbbi döntés tárgyává vált.
Deutsch Tamás, mint egy mérgezett nyíl, vélhetően ebben az összefüggésben találta fontosnak, hogy egy újabb, semmitmondó és éretlen megjegyzéssel próbálja rontani Bódis Kriszta és Magyar Péter hírnevét. A fideszes politikus a Facebook-oldalán osztott meg egy képet, amelyen Bódis és Magyar Péter láthatóak. A poszthoz a következő kommentárt fűzte: „Csipke Józsika (a képen jobbra) és Magyar Péter (a képen balra). Sok boldogságot! Ennyi”

– írta.
A bejegyzés rendkívül üres, és leginkább csak értelmetlen szarkazmusnak tűnik. Deutsch már évek óta híres arról, hogy politikai szereplőként trágár, gyermeteg és öncélú kommentárokat fűz a világ eseményeihez, de most már a megszólalásainak színvonala is kifejezetten alacsonyra süllyedt. Az effajta viselkedés nemcsak hogy politikai méltatlanságot, hanem elítélendő aljasságot is sugall. - számolt be róla a hvg
A poszt finoman szólva is gyermeteg utalgatás, amely valószínűleg egy meleg párként próbálja bemutatni a két politikust. Ennek oka Bódis Kriszta korábbi szerepvállalása, amikor is a „Meseország mindenkié” című mesekönyvben ajánlót írt, amelyben több kisebbség, köztük LMBT-emberek is szerepeltek. Deutsch azonban elfelejti, hogy ő nem egy iskolai biológiaórán van, ahol a saját kamasz barátaival incselkedhet, hanem egy olyan helyzetben, ahol az adófizetők pénzéből él, és ahol a felelősség és a tisztelet lenne elvárható.
Érthető, hogy Deutsch próbál illeszkedni a kormány által képviselt, LMBT-lobbistákat és Soros-ügynököket vádoló politikai narratívába, de a politikai tisztesség határain túlmenő megszégyenítés a közélet számára elfogadhatatlan. Ráadásul Deutschnak, mint közszereplőnek, tudnia kellene, hogy milyen érzés, amikor a közvélemény az ő viselkedését kritizálja, és egy-egy megnyilvánulása könnyen a gúny tárgyává válik a nyilvánosság előtt.