Nem egy, hanem két szerződést is kötött a Belügyminisztérium a Kínai Népköztársasággal, a kínai rendőrök járőrözése csak a kisebb baj – részletezte Facebook posztjában Hadházy Ákos független képviselő.
A politikus közösségi oldalán megosztott bejegyzését, amely a kínai rendőrök járőrözéséről szól, azzal kezdte, már az nehézségekbe ütközött, hogy belenézzen az erről szóló szerződésbe, aminek jegyzetelésére sem kapott először lehetőséget.
Hadházy Ákos megjegyezte: itthon voltak olyan félelmek ezzel kapcsolatban, hogy a kínai kommunista párt totális megfigyelésre alkalmas arcfelismerő kamerarendszerek átvételét jelenti, ahogy Szerbiában valami hasonló történt, de a kormány korábban leszögezte, hogy csak a turistás helyek biztosításába és a tolmácsolásba segítenek be a kínai szervek. Mint kiderült, két megállapodásról van szó.
„Az egyik egyezmény korrektnek és ártalmatlannak tűnik, a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek. A rendőrök kosztot, kvártélyt tőlünk kapnak, de a biztosításukat, egészségügyi ellátásukat ők fizetik. Ha valaki rendetlenül viselkedik, hazaküldhetjük”– részletezte.
Majd azzal folytatta: a második egyezmény címe a „Rendészeti Biztonsági Megállapodás”, ami szerint a rendészeti együttműködés folytatására, erősítésére és fejleszésére törekszenek elsősorban a közrend és közbiztonság fenntartásában, a szakképzés, terrorizmus és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem.
A legjobb gyakorlatok cseréjére vonatkozó megállapodást a képviselő úgy értelmezi, hogy a kamerák beüzemelésében is közreműködhetnek, továbbá a közös projektekben és programokban, munkalátogatások, képzések, közös események, például konferenciák szervezésében, illetve a szakértők és vezető beosztású szakértők cseréjében, mindezt a szöveg szerint a hazai jogszabályokkal összhangban tehetik meg.
„A »felek megerősítik az együttműködést« az építési övezetek (a kelebiai vasút) biztonsága védelmében, a tengerentúli érdekek védelme érdekében és a magyar és kínai vállalatok, projektek és alkalmazottak biztonságának garantálása érdekében”– idézi a dokumentumban foglaltakat Hadházy Ákos, aki úgy véli: azért nem nemzetközi szerződésnek nevezik a megállapodást, hogy ne kelljen ezt a magyar parlamenttel ratifikálni, illetve rendeletbe foglalva nyilvánosságra hozni. A képviselő szerint ez határozottan szembemegy a kormány szuverenitásvédelmi politikájával.
nyitókép illusztráció forrás google
