Kemény dolgot üzent Gyurcsány Ferenc a magyar sajtónak: „Hagyjátok abba,......”

Gyurcsány Ferenc önvizsgálatra szólította fel a magyar sajtót

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke nemrégiben Facebook-posztban arra szólította fel az ellenzéki oldal sajtóját, hogy mélyreható önvizsgálatot végezzenek annak érdekében, hogy felkészüljenek a következő választásokra. A politikus szerint az elmúlt tizennégy évben az ellenzék szorgosan dolgozott, ám mégsem érte el a kívánt eredményeket, különösen az Orbán Viktor vezette kormány kihívására specializálódott pártok. Gyurcsány úgy véli, hogy az ellenzéknek nem csupán ütközeteket és csatákat kell megnyernie, hanem hadjáratokat és háborút is, hogy végül győzedelmeskedjenek.

Az egykori miniszterelnök kritikusan értékelte az eddigi politikai stratégiákat, hangsúlyozva, hogy bár az ellenzék sokat támadta az Orbán-rendszert és vezetőinek tevékenységeit, valamint rendszeresen tartottak sajtótájékoztatókat, tüntetéseket és kiadtak közleményeket, ezek a lépések nem elegendőek ahhoz, hogy valóban veszélyeztessék a Fidesz hatalmát. Gyurcsány szerint az ellenzéknek előre kellene terveznie és hosszú távú célokat kellene kitűznie ahelyett, hogy rövid távú politikai harcokban mérik össze erejüket.

A politikus nyaralása idején is aktívan kommunikál közösségi médiában, ahol nemcsak politikai témákban foglal állást, hanem reagál az őt és pártját érintő kritikákra is. Gyurcsány Ferenc úgy véli, hogy az ellenzék és a magyar sajtó szereplőinek egyaránt komoly feladatokkal kell szembenézniük a következő hónapokban, ha valóban változást akarnak elérni a következő választásokon.

Az önvizsgálatra való felhívás és a hosszú távú tervezés szükségessége Gyurcsány Ferenc politikai nézeteinek középpontjában áll, amelyek célja, hogy az ellenzék összefogásával és megújult stratégiával elérjék a hatalmon lévő Fidesz gyengítését és végül leváltsák azt a következő választásokon.

Gyurcsány Ferenc posztjának szövegét változtatás nélkül közöljük:

Ütközetek, csaták, háborúk

„Hagyjátok abba, hogy egymással foglalkoztok! Amíg ti ezt teszitek, addig Orbán hátradől és kér egy kávét.” Ugye hallották már ezt, vagy valami nagyon hasonlót?

Vajon igaza van-e annak, aki így gondolja?

Mondom előre az én válaszomat: szerintem csak részben, ha egyáltalán.

A politika egyebek mellett harc: álmok, tervek, programok küzdelme, az ezeket képviselő emberek, közösségek csatája. A győzelem feltételei összetettek. Annál egész biztosan összetettebbek, mint csak annyit gondolni, hogy „támadd szakadatlanul ellenfeledet, üsd, vágd, amikor csak tudod!”
Az ellenzék az elmúlt tizennégy évben megállás nélkül dolgozott.
Mégse jutott elég messzire.

Mi akkor a baj?

Az a baj, hogy az ellenzék nem támadta az Orbán-rendszer és főszereplőinek minden gyalázatát, minden disznóságát? Nem hiszem.
Nem tartottunk elég sajtótájékoztatót, tüntetést, nem adtunk ki elég közleményt? Ugyan már!

Az ellenzék ilyen-olyan képviselői nem alkalmasak a feladatukra? Ez nehezebb kérdés, mert sokan azonnal rávágnák, hogy „igen, ez a baj”, de közben meg kiderül, hogy a választók többsége valójában pártokra és nem személyekre szavaz. Szóval szerintem nem itt kell keresni a bajok okát.
Mindegyik fenti kérdésre lehet azt mondani, hogy valamit lehetett volna jobban csinálni, de akinek csak ennyi a válasza, az azt is mondja, hogy alapvetően minden rendben van, csak még egy kis extra erőfeszítés kell, aztán megbukik az Orbán rendszer. Mi nem ezt gondoljuk.
A sikeres ütközet nem elég a sikeres csatához, győztes csatából nem következik a győztes hadjárat, ez utóbbi pedig nem garantálja háború megnyerését. Már csak az a kérdés, hogy az ellenzék mit akar nyerni.

Ütközetet nyerünk, ha például kiderül, hogy egy miniszter lop. Persze Orbán rendszerében ilyenkor nem történik semmi.
Csatát nyerünk, ha ország-világ előtt világos lesz, hogy a rendszer egésze korrupt, mi több, ez a rendszer egyik lényegi eleme. Kiderült? Ki? Csatát nyertünk? Igen. Történt valami? Nem.

Mi lenne mondjuk egy győztes hadjárat? Például az, ha úgy hódítanánk el a települési önkormányzatok jelentős részét, hogy abba beleremeg a kormány. Ez még nem történt meg.

Győztes hadjárat nélkül pedig nincs győztes háború.

A jelenlegi ellenzék egyelőre ütközetet és csatát tud nyerni, hadjáratot és háborút nem.

Az első feladat annak megértése, hogy bármennyi sikerrel megvívott ütközettől se vezet közvetlen út a háború megnyeréséhez.
A politikai ütközet ugyan lekötheti a választók figyelmét, könnyen keletkezteti a bátor, cselekvő ellenzék képét, de érdemes megfontolni a legnagyobb stratégák tanácsát: minden küzdelem értelmét az adja, ha a háború megnyerését szolgálja. Az önmagában álló, a küzdelemért magáért vívott harc anélkül emészti fel az erőt, hogy közelebb vinne a háború végső megnyeréséhez.


Mindebből számunkra az következik, hogy 2026 tavaszán esedékes következő megmérettetés előtt huszonkét hónappal előrébb való hogy az ellenzék felkészítse magát a háborúra, mintsem az, hogy végiggondolatlan politikai küzdelmekbe bocsátkozzon.
Az ellenzéknek ezekben a hónapokban önmagával van a legtöbb feladata.