Megcsappant létszám az Alkotmánybíróságon – miért nem pótolják?
Az Alkotmánybíróság jelenleg csak 12 taggal működik a törvényben előírt 15 helyett, és ez már több mint egy hónapja így van. Ezt vette észre Kövér László, az Országgyűlés elnöke is, aki sürgető lépést tett: felszólította az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságát, hogy tegyenek javaslatot új alkotmánybírók személyére.
Felhívás a frakcióknak: jöjjenek a nevek
Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke azonnal cselekedett: felszólította a parlamenti frakcióvezetőket, hogy legkésőbb csütörtök 16 óráig küldjék el jelöléseiket. „Az Alkotmánybíróság jeles és köztiszteletben álló testület”
– hangsúlyozta Vejkey, kiemelve, hogy a választás felelőssége óriási.
Mitől lesz valaki alkotmánybíró?
A bírói megbízatás 12 évre szól, és nem hosszabbítható meg. A jelölt nem töltheti be a 70. életévét a kinevezéskor, és szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak rájuk – ezzel is garantálva az Alkotmánybíróság függetlenségét és önállóságát. A megüresedett helyeket éppen ezért olyan személyekkel kell betölteni, akik megfelelnek mind szakmai, mind erkölcsi szempontból.
Mi történt a korábbi bírákkal?
A testületből Sulyok Tamás távozott, miután őt köztársasági elnökké választották, ám helyére azóta sem került senki. Két másik tag, Juhász Imre és Salamon László, szintén leköszönt, miután lejárt 12 éves mandátumuk. A pótlásuk mindmáig várat magára.
Miért nem lett Trócsányi a befutó?
Még tavaly Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt nyilatkozta, hogy Trócsányi Lászlót jelölik alkotmánybírónak, azonban a volt igazságügyi miniszter végül nem vállalta a felkérést. Ez tovább nehezítette a testület feltöltését, amelynek most három új tagra és új elnökre is szüksége lenne. - számolt be róla a 24.hu
Alkotmánymódosítás a háttérben – mi készül?
Érdekesség, hogy még tavaly novemberben éppen Vejkey Imre nyújtott be egy módosító javaslatot az Alkotmánybíróságról szóló törvényhez. Eszerint immár elegendő a jogi végzettség ahhoz, hogy valakit jelölni lehessen – a korábbi gyakorlati követelményeket eltörölték. Ez a módosítás teszi lehetővé azt is, hogy az Országgyűlés Polt Péter esetleges távozása után legfőbb ügyészt ne csak ügyészek közül választhasson.
Kétharmados gyorsító – a kormánypártok már készülnek a szavazásra
Az Igazságügyi Bizottság javaslata után az Országgyűlés szavazhat az új alkotmánybírók személyéről. Mivel a parlamentben kétharmados kormánypárti többség van, valószínű, hogy a jelöltek gyorsan elfogadásra kerülnek. Ez már a jövő héten megtörténhet.
