A Magyar Országgyűlési Választási Rendszer Bevezetés A magyarországi választási rendszer célja, hogy meghatározza, hogyan kerülnek képviselők a parlamentbe, valamint hogyan oszlanak meg a pártok mandátumai. Az alapokat az Alaptörvény és a választási eljárásokat szabályozó törvények képezik. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény, amelyet 2011. december 23-án fogadott el a Parlament, a választási eljárás részleteit szabályozza.
Választások időpontja Az országgyűlési választásokat négyévente tartják Magyarországon. Az Alaptörvény értelmében az országgyűlési képviselők választását áprilisban vagy májusban kell megtartani, az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik évben, kivéve, ha az Országgyűlés feloszlik vagy feloszlatják.
Választójog és választhatóság A választásra jogosultak köre az Alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárra kiterjed. A választók egyéni választókerületi jelöltekre és pártlistákra szavazhatnak, az Európai Unió más tagállamainak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárai viszont nem rendelkeznek választójoggal, ha hazájukban e jog gyakorlásából kizárták őket.
Az országgyűlési képviselők száma és választási eljárás Magyarországon összesen 199 országgyűlési képviselőt választanak meg: 106-ot egyéni választókerületekből és 93-at országos listáról. Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós rendszerben zajlik. Minden választópolgár egyéni jelöltre és pártlistára szavazhat. A jelöltek közül az nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, függetlenül a választási részvételi aránytól.
Töredékszavazatok és mandátumok kiosztása Az egyéni választókerületben nyert mandátum után a győztes pártjának töredékszavazatok járnak. Például, ha egy jelölt 40 ezer szavazatot kap, míg a második helyezett 20 ezer szavazatot, akkor a győztes pártjának 20 ezer töredékszavazat jár, amit hozzáadnak a párt országos listás szavazataihoz.
Az országos listáról a mandátumokat a d'Hondt-módszer szerint osztják ki. Ez a módszer az országos listákra és a töredékszavazatokra leadott voksok összesítésével történik. A pártlisták szavazatait elosztják különböző számokkal (kettővel, hárommal stb.), és a legmagasabb eredményt elérő pártok kapják a mandátumokat.
Pártok és nemzetiségek mandátumszerzése Pártot listát állíthat, amely legalább kilenc megyében és Budapesten minimum 27 egyéni választókerületben jelöltet állított. Ezen kívül a nemzetiségi választók is állíthatnak országos listát, ha az őket képviselő jelöltek elérik a szükséges ajánlószelvény számot.
A nemzetiségek számára kedvezményes mandátumszerzési lehetőséget biztosít a törvény, amely alapján nemzetiségi szószólót is küldhetnek a parlamentbe, ha nem sikerül mandátumot nyerniük. A mandátumszerzés feltétele a nemzetiségi listákra leadott szavazatok összege alapján, amelyet a 93 országos mandátum elosztásával és a szükséges kvóta alapján határoznak meg.
Parlamenti küszöb A parlamenti küszöb öt százalék, amelyet a pártoknak és listáknak el kell érniük az országos listán való mandátumszerzéshez.
Összegzés
A magyarországi választási rendszer összetett, de célja a demokratikus képviselet biztosítása. Az egyéni választókerületek és az országos listás mandátumok elosztása kombinált rendszere lehetővé teszi, hogy mind a helyi, mind az országos szinten képviseletet nyerjenek a pártok és jelöltek. A választási rendszer folyamatosan alkalmazkodik a politikai és társadalmi igényekhez, hogy biztosítsa a demokratikus folyamatok megfelelő működését. - tette közzé Magyarország kormánya
