Új szabályozás az EP-képviselők vagyonnyilatkozatára – Elfogadták a szigorítást
Az Országgyűlés keddi ülésén jóváhagyta azt a törvénymódosítást, amely a magyarországi átláthatósági szabályokat az európai parlamenti képviselőkre is kiterjeszti. A döntés célja, hogy az EP-képviselőknek is ugyanazoknak a vagyonbevallási kötelezettségeknek kelljen megfelelniük, mint a hazai törvényhozás tagjainak.
Orbán Viktor évértékelője után lépett a kormány
A miniszterelnök 2025. február 22-i évértékelőjében élesen bírálta az ellenzéket, miközben utalt arra is, hogy lépni kívánnak az átláthatóság terén:
„Legyen két percünk az ellenzékre is. Fő a jókedv. Úgy látom, az ellenfeleink újra fenyegetőznek. Mi nem fenyegetünk, de azt se szeretjük, ha bennünket fenyegetnek. Nem is ajánljuk senkinek, hátha a végén még komolyan vesszük.”
Ezután a kormányfő bejelentette, hogy a rend érdekében az EP-képviselőknek is el kell számolniuk vagyonukkal a magyar képviselőkre érvényes szabályok szerint. A feladat végrehajtására Kocsis Máté frakcióvezetőt kérte fel.
Kocsis Máté: Minden politikusra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak
A Fidesz frakcióvezetője is megszólalt a kérdésben. Úgy fogalmazott:
„A fairség jegyében az lenne a helyes, ha mindenki, aki a közéletben szerepet vállal, aki hatalomra tör, aki hatalommal bír, aki közfelhatalmazással rendelkezik, az azonos mérce alá essen. Éppen ezért ez az egyik javaslat, amit a miniszterelnök megemlített az évértékelőn, hogy az európai parlamenti képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati szabályoknak is meg kell egyezniük a magyar parlamenti képviselőkre vonatkozókkal, de nekem még azért lesznek más javaslataim is.”
Indoklás: korrupciós botrányok és az átláthatóság hiánya Brüsszelben
A törvény előterjesztői arra hivatkoztak, hogy az utóbbi években több európai parlamenti tisztségviselőt is korrupciós ügyekkel hoztak kapcsolatba. Ezek az esetek rámutattak, hogy az uniós átláthatósági szabályozás nem minden esetben biztosítja a közélet tisztaságát. A közbizalom megerősítése érdekében szerintük elengedhetetlen a nemzeti szintű szigorítás.
A magyarázat szerint „a magyar vagyonnyilatkozati rendszer is, amely a legszigorúbbak közé tartozik”
ezentúl az EP-képviselőkre is vonatkozik majd. Mindezt azzal indokolják, hogy ők is a magyar választók bizalmából kerültek pozícióba.
Komoly következménye lehet a szabályok megsértésének
A most elfogadott jogszabály szerint, ha egy európai parlamenti képviselő nem tesz eleget a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos előírásoknak, akkor akár meg is szűnhet a mandátuma. A törvény ugyanakkor összhangban marad az uniós jog előírásaival, de azokat kiegészítve a hazai normákhoz igazodik.
Vádak és visszavágás: napirenden marad Magyar Péter ügye
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, egy kiszivárgott hangfelvétel szerint 90 millió forint értékű részvénnyel rendelkezik, amelyeket állítólag bennfentes információk segítségével szerzett meg. A vádakat Vogel Evelin, korábbi partnere fogalmazta meg, de a politikus tagadja a szabálytalanságokat. A Magyar Nemzeti Bank vizsgálatot indított az ügyben.
Magyar Péter javaslata: jöjjön a teljes vagyonosodási vizsgálat
Az EP-képviselő nem rejtette véka alá véleményét a törvénymódosításról:
„Orbán Viktor a saját családjának elképesztő gazdagodásáról kívánja elterelni a figyelmet. Ezért egészen megmosolyogtató módon most azt javasolja, hogy az európai parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatát alakítsuk át.”
Magyar Péter nemcsak bírálta a kezdeményezést, de saját javaslattal is előállt:
„20 évre visszamenőleg induljon vagyonosodási vizsgálat a közhivatalt betöltő politikusok és közeli családtagjaik ellen. Nézzük meg, hova jutott 20 év alatt az ön családja és az enyém. És azt is, hogy miből.”
Hozzátette: „És ne a semmit nem érő vagyonnyilatkozatokkal bíbelődjünk, hanem legyen nyilvános minden politikus adóbevallása is öt évre visszamenően.”
