Az állam a "általános finanszírozási célokra" szánt összeget használja fel.
A magyar állam december második munkanapján 2,5 milliárd dollár, azaz 860 milliárd forint értékű hitelt vett fel, amint a Népszava beszámolt róla. A 12 éves lejáratú magyar dollárkötvényeket 5,7 százalékos kamattal jegyezték le a befektetők.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. szerint a hitel felhasználási célja "általános finanszírozási célokra" irányul, vagyis az összeget a költségvetés folyó gazdálkodásába forgatják be.
Ez az újabb hitelfelvétel tovább növeli az államadósságot és a kamatterheket, figyelmeztet a Népszava. Nagy András, az Erste Bank részvényelemzője elmondta, hogy a magyar tartozások terhei már tavaly is rendkívül magasak voltak az uniós összehasonlításban.
Az MNB számításai szerint 2023-ban a magyar állam 3300 milliárd forint kamatot fizetett az államadósság után, ez a GDP 4,3 százalékát teszi ki, ami az Európai Unióban a legmagasabb. A Népszava a Bloomberg hírügynökség adataira hivatkozva közölte ezt.
Az MNB becslése szerint idén a kamatkiadások tovább növekednek, elérve a 3500 milliárd forintot. A kamatterhek normalizálódását 2025-re várják, amikor az összeg 1250 milliárd forintra csökken. Ez azt is jelenti, hogy idén még mindig nehéz lesz a költségvetési helyzet, és csak jövőre lehet enyhülést várni - figyelmeztetett Nagy András.
Az elmúlt 13-14 évben folyamatosan emelkedett a magyar államadósság. 2010-ben, amikor az Orbán-kormány átvette a kormányzást, az adósság 22 ezer milliárd forint volt, és 2023 közepére 52,7 ezer milliárd forintra nőtt - emlékeztetett a Népszava.
Varga Mihály, a Pénzügyminiszter, az RTL-nek tett nyilatkozatában a lakástámogatások csökkenését azzal magyarázta, hogy jelentős mértékben csökkentek a kamatok.
