Boltzárási Hullám Magyarországon: Okok és KövetkezményekA kiskereskedelmi egységek számának csökkenése Magyarországon fékezhetetlennek és visszafordíthatatlannak tűnik. Az elmúlt években tapasztalt boltbezárási hullám egyre nagyobb méreteket ölt, amelynek hátterében összetett gazdasági és társadalmi tényezők állnak. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők egybehangzóan megerősítették, hogy a jelenség több ágazatot is érint, nem csak az élelmiszerkereskedelmet.
KSH Adatok és a Boltzárások MéreteA Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a tavalyi év második felében
több mint négyezer bolt zárt be Magyarországon. Az üzletek számának drasztikus csökkenése különösen a kisebb vállalkozásokat érinti érzékenyen. Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi Tagozatának elnöke szerint nem csak az élelmiszerkereskedelem szenved, hanem más szektorokban is megfigyelhető ez a tendencia. A pandémia hosszú távú negatív hatásai, a gazdasági környezet változása, mint például az energiaválság, az infláció és a háborús helyzet, valamint a fokozódó piaci verseny mind hozzájárultak a kiskereskedelmi egységek számának csökkenéséhez. - számolt be róla a
portfolio Vidéki és Városi HatásokGyalay-Korpos Gyula, a Plázaszövetség elnöke hangsúlyozta, hogy nem csak vidéken komoly gond a boltbezárás, hanem Budapesten is egyre kevesebb a fizetőképes vásárló. A fővárosi plázákban is megfigyelhető a boltok számának csökkenése, különösen a kisebb üzletek esetében. Ezek a vállalkozások már a koronavírus idején megkezdték a küzdelmet a létbizonytalansággal, és azóta is folyamatosan szembesülnek a tartalékok lassú elfogyásával és a növekvő költségekkel, amelyek miatt sokan kénytelenek voltak feladni.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség VéleményeAz Országos Kereskedelmi Szövetség is megerősítette a boltbezárások tendenciáját. Kozák Tamás főtitkár szerint leginkább az élelmiszerboltok száma esett vissza. Az elmúlt években tapasztalt koncentrációs folyamat eredményeként a tízezer lakosra jutó üzletek száma körülbelül 100-ra csökkent, míg tíz évvel ezelőtt ez a szám még 150 felett volt. Az élelmiszerboltok és élelmiszer jellegű vegyesboltok száma az elmúlt 10 évben nagyjából negyedével, míg a nem élelmiszereket árusító üzletek száma körülbelül harmadával csökkent.
ÖsszegzésA kiskereskedelmi egységek számának csökkenése Magyarországon komoly gazdasági és társadalmi kihívásokat jelent. Az üzletek bezárása nemcsak a vállalkozók számára okoz nehézséget, hanem a vásárlók számára is, akik számára csökken az elérhető szolgáltatások és termékek köre. A helyzet javítása érdekében átfogó gazdasági intézkedésekre és támogatási programokra lenne szükség, hogy a kiskereskedelmi szektor újra stabilizálódhasson és növekedésnek indulhasson.
