Családokat Éheztetve és Jogtalanul Fogva Tartva: A Strasbourgi Bíróság Ítélete a Magyar Kormány EllenA Magyar Helsinki Bizottság legutóbbi sikerei világosan rávilágítanak azokra az embertelen körülményekre, amelyekkel menekülteket és bevándorlókat sújtottak Magyarországon. Az egyik legmegrázóbb eset
egy afgán család tragikus története, akik több mint 17 hónapig voltak jogtalanul fogva tartva a magyarországi tranzitzónákban, ahol embertelen bánásmódot kellett elszenvedniük.
Az ügy középpontjában Z. L. és családja áll, akik a tranzitzóna családi részlegéből kerültek át egy még zordabb idegenrendészeti körletre. Itt a család legidősebb, 20 éves tagját és az édesanyát négy napon keresztül éheztették. Csak azután kaptak élelmet, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította a magyar kormányt, hogy biztosítsa a számukra megfelelő ellátást. A család tagjai közül az egyik gyermek súlyos szívbetegséggel küzdött, amely még inkább fokozta a helyzetük tragikumát.
Az eset rámutat arra, hogy a tranzitzónák, amelyekben a családot fogva tartották, valójában a fogvatartás egyik formájának minősültek, jogalap nélkül. A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam ezzel megsértette Z. L. és gyermekei emberi jogait. Az ítélet megállapította, hogy nemcsak jogtalanul tartották őket fogva, hanem az éheztetés is emberi jogokat sértett. A család végül csak 2020. május 21-én szabadulhatott ki, amikor az Európai Unió Bíróságának döntése nyomán a magyar kormány felszámolta a tranzitzónákat.
A strasbourgi bíróság elítélte Magyarországot, és 12 ezer eurós, körülbelül 4,7 millió forintos kártérítést ítélt meg a családnak. Z. L. és gyerekei végül Ausztriába menekültek, ahol a család többi tagjához csatlakoztak.
Ez az eset azonban nem egyedülálló. A Magyar Helsinki Bizottság több ügyfele is pert nyert az elmúlt időszakban a magyar állam ellen. Júniusban egy 19 éves iraki férfi, aki a tompai tranzitzónában hasonló körülmények között éheztettek, valamint egy szorongással küzdő arab nő is, aki fertőzésgyanús betegek számára fenntartott konténerben volt fogva tartva, szintén sikerrel járt a strasbourgi bíróság előtt. - számolt be róla a
telexAz ilyen esetek arra mutatnak rá, hogy a magyar menekültügyi politika nemcsak az uniós jogokat, hanem az alapvető emberi jogokat is megsérti. Az Emberi Jogok Európai Bírósága folyamatosan bírálja a magyar kormányt, és további hasonló perek várhatók, hiszen a Magyar Helsinki Bizottság több más ügyben is jogsértésekre hívta fel a figyelmet.
Az ítéletek nemcsak anyagi jóvátételt biztosítanak az érintetteknek, hanem emlékeztetnek arra is, hogy az emberi jogok sérthetetlenek, és a hatóságoknak kötelességük biztosítani ezek betartását, még a legkritikusabb helyzetekben is. Az esetek súlyossága és a nemzetközi elítélés egyértelműen jelzi, hogy Magyarországnak sürgősen felül kell vizsgálnia menekültügyi politikáját és a fogvatartás körülményeit annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló jogsértések.