Orbán Viktor kiakadt: „Pénzt és fegyvert Ukrajnának, a számlát meg mi fizetjük?”
Brüsszel robbantott: újabb milliárdok és gyors EU-csatlakozás Ukrajnának
Az Európai Parlament május 7-i strasbourgi plenáris vitáján ismét Ukrajna állt a középpontban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy Európa történelmi válaszút előtt áll, ezért sürgős döntésekre van szükség. Felszólalásában Ukrajna további támogatása, gyorsított uniós csatlakozása és az orosz fosszilis energiahordozók teljes kizárása mellett érvelt.
A Bizottság célja, hogy Kijev 2030-ra teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak. Von der Leyen megígérte, hogy már 2025-ben megnyitják az összes csatlakozási klasztert, és Európa új korszakba lép.
Orbán Viktor: Ez az egész egy óriási átverés!
A magyar miniszterelnök nem hagyta szó nélkül a bejelentést. Közösségi oldalán rövid, de annál élesebb hangvételű reakcióban utasította el az Európai Bizottság terveit.
Ma Ursula von der Leyen elnök asszony bejelentette az Európai Bizottság új terveit: Ukrajna pénzt és fegyvert [kap], az európai adófizetők a számlát. Botrány!
Orbán szerint ez nem más, mint egy elképesztő terhelés az európai polgárokra, amely semmilyen valós garanciát nem ad a békére. A magyar kormányfő úgy véli, a támogatások nem biztonságot, hanem újabb feszültségeket hoznak.
Gyorsítanának, de milyen áron?
Von der Leyen szerint Ukrajna csatlakozása kulcsfontosságú lépés a hosszú távú béke érdekében. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a gyorsított integráció biztonsági pajzsot jelentene Ukrajnának, amely így távol tarthatná Oroszország újabb támadásait.
Ehhez azonban az Európai Uniónak jelentős áldozatokat kell hoznia: a hadianyag-támogatások növelése mellett a közösségnek le kell mondania az orosz energiaforrásokról is.
Orbán: „Ez nem jótékonykodás, hanem Európa csődje lenne”
Orbán Viktor már korábban is figyelmeztetett az ukrán csatlakozás veszélyeire. Egy másik bejegyzésében az Európai Néppárt elnökét, Manfred Webert kritizálta, aki szintén a gyors felvétel mellett kampányol.
Nincs alku, felejtsék el!
– zárta bejegyzését a kormányfő, hangsúlyozva, hogy a tagság nem lehet szimpátia kérdése, különösen nem háborús időkben. Szerinte a gazdasági és politikai következmények beláthatatlanok lennének.
Megosztott Európa: politikai csatatér lett az ukrán kérdés
A vitában komoly törésvonalak rajzolódtak ki az Európai Parlamentben. Míg a szélsőbaloldaltól a jobbközépig terjedő pártok zöme Ukrajna mellett tette le a voksát, addig a Patrióták Európáért (PfE) és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) határozottan ellenezte a gyors csatlakozást.
A PfE részéről Gál Kinga fideszes EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy az EU eddigi stratégiája megbukott, és a háború folytatása helyett a béketárgyalások felé kellene elmozdulni.
Az eddigi európai stratégia kudarcos. Ukrajna gyorsított EU-csatlakozása beláthatatlan gazdasági, agrárpolitikai és munkaerőpiaci következményekkel járna
– fogalmazott Gál Kinga.
Mi jöhet ezután? Kérdések, amelyekre még nincs válasz
Bár Von der Leyen víziója határozott és ambiciózus, a politikai realitás mást mutat. A tagállamok között egyre mélyül a szakadék, és sokan attól tartanak, hogy az uniós támogatások és a gyors integráció többet árt, mint használ.
Orbán Viktor és szövetségesei egyre hangosabban képviselik azt az álláspontot, hogy Európának nem a háborút, hanem a békét kellene előmozdítania – méghozzá a saját állampolgárai érdekeit szem előtt tartva.
