Magyarország Digitális Jövője: Egy Notebookokkal Teli Terv
Magyarország kormánya komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy a jövő nemzedékét felkészítse a digitális világ kihívásaira. A közelmúltban bevezetett laptop-program, melynek keretében több száz ezer digitális eszközt osztottak ki az iskolásoknak, nemcsak egy oktatási kezdeményezés, hanem politikai viták középpontjába is került.
A programot Orbán Viktor miniszterelnök egy levele indította, amelyet a kiosztott notebookokhoz csomagoltak. A levél hangsúlyozza, hogy a digitális tudás és eszközök nélkülözhetetlenek a sikeres tanuláshoz és a jövőbeni karrierépítéshez. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a levél egy szót sem ejt az Európai Unióról, noha az eszközök beszerzése uniós támogatásból valósult meg.
Az uniós projekt részeként, a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (HET) keretében, mintegy 200 milliárd forint értékben vásároltak és osztottak ki közel 600 ezer laptopot az ország szerte. Ez a kezdeményezés nemcsak az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, hanem a gazdasági ellenállóképesség növelésére és a digitális fejlődés elősegítésére is fókuszál.
Az EU jóváhagyása nélkül azonban a program megvalósítása nem történhetett volna meg. Az uniós támogatásra való jogosultságot hosszas tárgyalások előzték meg, és bár 2022-ben már elkezdték a notebookok kiosztását, az uniós jóváhagyás csak később, 2022 végén érkezett meg. Ez is része volt annak a politikai vitának, amely körülvette a kormány HET-tervét, melyet az EU korábban többször visszadobott.
Fontos megjegyezni, hogy jelenleg az EU számos kifizetést visszatart Magyarország számára jogállamisági és korrupciós aggodalmak miatt. A kormány azonban állítja, hogy minden költséget a magyar költségvetésből előfinanszíroz, és várja az uniós jóváhagyást a támogatások teljes kifizetéséhez.
A laptop-program nem csupán oktatási célú volt, hanem politikai kampányrész is, különösen a választások előtti időszakban. Az eszközök osztására pontosan a 2022-es országgyűlési választások előtt került sor, amit a kormánypártok politikusai is részt vettek. Ez a lépés erős kritikát kapott, hiszen sokan úgy vélték, hogy a program kampányfogás volt, és nemcsak szükséges oktatási eszközöket biztosított, hanem politikai célzattal is használták.
Szakértők szerint a laptopok kiosztása sem volt minden szempontból jól megtervezett. Kritikák érték például az elosztási módot, mivel nem minden diák szorult rá, és sokan már rendelkeztek saját digitális eszközzel. Emellett hiányoztak a program mellé társított digitális tananyagok és az oktatási rendszer teljes körű digitalizációja.
Összességében a laptop-program Magyarországon vitákat generált, ugyanakkor egyértelműen jelzi a kormány digitális fejlesztések iránti elkötelezettségét és az EU-s támogatások jelentőségét a hazai gazdaság és oktatás fejlesztésében.
Ahogy Magyarország készül a digitális jövő kihívásaira, úgy várjuk, hogy a laptop-program hosszú távon is pozitív hatással legyen az oktatásra és a diákok digitális kompetenciáira.
*Ez a cikk az Európai Unió támogatásával megvalósult projekt bemutatására szolgál, melyet a magyar kormány a digitális oktatáshoz biztosított egyenlő hozzáférés elősegítésére indított.*
