Orbán megkongatta a vészharangot: „a magyarok nem bírják ki a gazdasági következményeit....”

Orbán Viktor: Az EU és az Egyesült Államok közötti véleménykülönbség hatásai Magyarországra



Orbán Viktor pénteken reggel, a Kossuth rádión keresztül osztotta meg véleményét a jelenlegi politikai helyzetről. A magyar miniszterelnök Brüsszelből jelentkezett be, ahol a legújabb nemzetközi feszültségekről beszélt, különös figyelmet fordítva az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti véleménykülönbségekre.



A béke érdekében tett erőfeszítések és a gazdasági terhek



Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország mindig is a béke pártján állt, és ezt már három éve hangoztatják. A miniszterelnök szerint a magyarok számára elviselhetetlenek a háború gazdasági következményei, és bár az ország képes lenne elviselni a terheket, az csak nehezen lenne megoldható.



A 26 európai uniós tagállam és az Egyesült Államok által vezetett békepárti országok között egyre nagyobb a feszültség. Orbán szerint, miközben az Egyesült Államok kiszállt a háború finanszírozásából, Európának kellene átvállalnia ezt a feladatot, ami hatalmas pénzügyi terhet róna az unióra. „Ha ezt végigviszik, az utolsó fillérünk is el fog menni a háborúra” – figyelmeztetett.

Mi mindig azt mondtuk, hogy legyen béke. Három éve mondjuk ezt. A magyarok nem bírják ki a gazdasági következményeit egy ilyen háborúnak, vagy ha ki is bírjuk, csak nagyon nehezen - mondta.



Az EU jövője és Ukrajna tagsága



A miniszterelnök szerint nem lehet felelős döntést hozni Ukrajna EU-csatlakozásáról anélkül, hogy minden részletet alaposan mérlegelnének. Orbán arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna esetleges belépése az Európai Unióba hatalmas gazdasági és politikai kihívásokat jelenthet. Ráadásul a tagállamok számára is komoly terhet jelentene a háborús helyzet további finanszírozása, és az ország jövőbeni gazdasági helyzete is kérdéses.



Az agrárium, a munkaerő-áramlás és a közbiztonság kérdései is komoly problémát jelentenek. Ukrajna csatlakozása elsősorban az európai mezőgazdaságot érintheti, mivel a génmódosított termények előállítása és a termelési feltételek eltérései nyomást gyakorolhatnak az árakra. Továbbá, Ukrajna közbiztonsági helyzete és a munkaerő-áramlás kérdései is aggodalomra adnak okot.



A nemzeti konzultáció és a magyar közvélemény szerepe



Orbán Viktor a jövőben egy nemzeti konzultációhoz hasonló felmérést javasol, hogy kikérje a magyar emberek véleményét Ukrajna uniós tagságának kérdésében. A miniszterelnök célja, hogy gyorsan és hatékonyan megszervezze ezt a konzultációt, hogy a magyar emberek megoszthassák véleményüket a lehetséges következményekről.



A rezsicsökkentés és a gazdasági intézkedések



A rezsicsökkentés kérdése is szóba került, amelyről Orbán kifejtette, hogy a magyar családok számára nagy előnyt jelent a jelenlegi rezsicsökkentési rendszer. Az összehasonlítás szerint Magyarországon egy család évente 250 ezer forintot fizet a rezsijéért, míg más országokban ez az összeg sokkal magasabb. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy ha nem lenne a rezsicsökkentés, akkor a magyar családok évente több százezer forinttal fizetnének többet.



Az árstopok bevezetéséről is beszélt, és elmondta, hogy a kereskedelmi láncokkal folytatott egyeztetések már zajlanak, bár nem elég gyorsan. Orbán Viktor célja, hogy elkerülje az árstopokat, de a kereskedelmi láncoknak még egy hetük van a kérdés rendezésére. - számolt be róla a telex



Brüsszeli befolyás és a jogszabályok



Orbán Viktor szerint a brüsszeli pénzek felhasználása, különösen a korrupt dollárok kérdése, súlyosan befolyásolja Magyarország belső politikáját. Szerinte a brüsszeli pénz a magyar kormány politikai álláspontjának megváltoztatására irányul, és felháborítónak tartja, hogy saját pénzünkből próbálnak befolyásolni minket. A miniszterelnök a következő hónapokban várhatóan elkészíti a vonatkozó jogszabályokat, amelyek ezt a problémát kezelhetik.



Orbán Viktor és az Európa Tanács



Orbán Viktor csütörtökön részt vett az Európa Tanács ülésén, ahol Ukrajnáról és az EU védelmének megerősítéséről tárgyaltak. A 27 tagállam közül Magyarország volt az egyetlen, amely nem támogatta a közös állásfoglalást, és a magyar miniszterelnök levelet is küldött, amelyben javasolta, hogy semmit se írjanak alá az ukrán helyzetről szóló dokumentumban. Orbán hangsúlyozta, hogy túl nagy terhet jelentene Magyarország számára az Ukrajnának szánt támogatás és a leendő uniós csatlakozása, ezért a kérdést alaposan meg kell beszélni a magyar közvéleménnyel.