Összefogtak: Már több mint 60 európai diplomata kéri, hogy gáncsolják el Orbánt

63 EP-képviselő kéri Magyarország uniós szavazati jogának megvonását

Az Európai Parlament 63 képviselője követeli Magyarország uniós szavazati jogának megvonását a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor, oroszországi és kínai látogatásai után. A Politico birtokába jutott levél szerint a képviselők Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökéhez, Charles Michelhez, az Európai Tanács elnökéhez, valamint Roberta Metsola európai parlamenti elnökhöz fordultak ezzel a kéréssel. Állításuk szerint Orbán „jelentős károkat okozott azzal, hogy visszaélt az Európai Bizottság szerepével.”

Magyarország július 1-jén vette át az EU féléves soros elnökségét Belgiumtól. Orbán Viktor ez idő alatt Kijevben, Moszkvában, Pekingben és Washingtonban tett látogatásokat, melyeket békemisszióként hirdetett meg. Bár a magyar kormány állítása szerint ezeken az utakon nem az EU-t képviselte, Vlagyimir Putyin találkozójuk elején hangsúlyozta, hogy Orbánt az Európai Unió képviselőjeként fogadta.

A levélben a képviselők kifejtették, hogy Orbán „szándékosan félrevezette a nemzetközi közvéleményt” diplomáciai látogatásai során. A képviselők felszólították az Európai Parlamentet, hogy reagáljon a történtekre. „Valós intézkedésekre van szükség, például Magyarország szavazati jogának felfüggesztésére a Tanácsban, hiszen a helyzet puszta szóbeli elítélése nem ér semmit” – írták a képviselők.

A levelet több ország és parlamenti képviselőcsoport, köztük az Európai Néppárt (EPP), a Renew Europe és a Zöldek képviselői is támogatták.

Orbán önkényes, előre nem egyeztetett moszkvai útja különösen nagy felháborodást váltott ki a nemzetközi diplomáciai térben. Ennek következményeként az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer, bejelentette, hogy a testület alacsonyabb szinten képviselteti magát a magyar elnökség által szervezett informális tanácskozásokon. Az uniós biztosok helyett csak más tisztségviselők vesznek részt a találkozókon, míg a biztosi kollégium nem utazik Budapestre. Korábban Svédország, Finnország, Lengyelország és a három balti ország (Észtország, Lettország, Litvánia) is jelezte, hogy kihagyják az informális találkozókat Magyarország féléves elnöksége alatt.

Orbán Viktor pár nappal a magyar elnökség kezdete után Ukrajnába, majd Oroszországba, a türk államok hegyi-karabahi ülésére és Kínába látogatott. Látogatásai során többször posztolt képeket az elnökségi logóval, Moszkvában pedig Putyin a sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Orbán az uniós elnökség képviseletében járt ott, amit a magyar miniszterelnök nem cáfolt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is összemosta az elnökséget a „békemisszióval”, amikor azt mondta: „vége a magyar uniós elnökség első hetének, ennek során mindenki számára bebizonyosodhatott, hogy ez egy békemisszió lesz a következő hat hónapban.”

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának elnöke válaszul azt posztolta, hogy a bojkott „egyértelműen Ursula von der Leyen bizottsági elnök választási kampányának része”.