Az Orbán-kormány tavaly 28 titkos határozatot hozott, melyek akár 90 évre is elzárhatók a nyilvánosság elől - derült ki a hvg.hu közérdekű adatigényléséből. Ezek a titkos döntések nemcsak tartalmukban, hanem már a címezésükben is titkosak, így nem lehet tudni, pontosan milyen témákat érintenek.
A 2022-es év 38 titkos kormányhatározatához képest tavaly enyhén csökkent a szám, 28 ilyen döntést hozott a kabinet. Azonban ha hosszabb időszakokat vizsgálunk, látható, hogy általában tendencia a növekedés. A 2010-2014-es kormányzati ciklusban például 72 ilyen döntés született, míg 2014 és 2018 között már 96, és a legutóbbi, 2022-ben lezárult ciklusban már bőven 100 feletti volt a háromezres döntések száma.
Ezeket a döntéseket a törvény szerint nemzeti minősített adattá lehet minősíteni, és a tartalmuktól
függően 10, 20, vagy akár 30 évig is elzárhatók a nyilvánosság elől. Utóbbi minősítés akár kétszer is meghosszabbítható, így egyes határozatok akár 90 évre is titkosak maradhatnak.
Általában ezeknek a döntéseknek van jogos és észszerű indokuk, hiszen gyakran olyan információkat tartalmaznak, amelyek a nemzetbiztonságot vagy a hadititkok védelmét szolgálják. Azonban a törvény lehetővé teszi azoknak a gazdasági tevékenységeknek a titkosítását is, amelyek értelmezése már sokkal tágabb lehetőségeket kínál.
Fontos megjegyezni, hogy az ilyen típusú döntések hosszú távú titkosítása korlátozza a közvélemény hozzáférését az államügyekhez és azokhoz a döntésekhez, amelyek közvetlenül érintik az emberek életét és jövőjét. Ezért fontos az átláthatóság és az ilyen döntések megfelelő indokolása a demokratikus állam működése és az állampolgárok jogai szempontjából.
