Rejtélyes eltűnések: mi lett a túlárazott Covid-tesztek beszállítóival?
Nyomozás a milliárdos állami megrendeléseket kapó cégek ügyében
Továbbra sem ad egyértelmű választ sem a rendőrség, sem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) arra a kérdésre, hogy jutottak-e eredményre abban a nyomozásban, amelyet az állami Covid-tesztbeszerzések körüli visszaélések ügyében indítottak. Az érintett vállalkozások hatalmas profitot termeltek, majd eltűntek a piacról.
Kik voltak a kedvezményezett cégek?
A járvány idején az állam közbeszerzési eljárás nélkül vásárolt antigéngyorsteszteket olyan, korábban az egészségügyi szektorban ismeretlen vállalkozásoktól, amelyek később felszívódtak. Az ügy pikantériája, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) előre kifizette a vételár felét, így ezek a cégek saját tőke nélkül, óriási haszonnal tudtak üzletet kötni az állammal.
Több milliárd forintnyi szerződés
2020. november 17-én a Rayrai Szolgáltató( később Steriflow) Kft.-vel 93 millió 870 ezer forint értékben szerződött az ÁEEK 30 ezer darab RapiGEN Biocredit Covid–19 antigéngyorstesztre
2020. november 23-án a Minerva Tanácsadó és Forgalmazó Kft.-vel 3 milliárd 150 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 1 millió darab – különféle – gyorstesztre
2020. november 23-án a Rayrai Szolgáltató (később Steriflow) Kft.-vel 1 milliárd 627,5 millió forint értékben szerződött az ÁEEK 500 ezer darab Biocredit Covid-19 Ag-gyorstesztre
- számolt be róla a blikk
Hol tart a nyomozás?
A Rayrai/Steriflow Kft. ügyében indított nyomozás továbbra is zajlik, de a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanújára hivatkozva nem adott bővebb tájékoztatást.
A Minerva Kft. eltűnése után először Ujhelyi István volt EP-képviselő, majd Vadai Ágnes DK-s politikus is bírálta a szerződéseket és a cégek gyanús hátterét. A NAV ugyan vizsgálatot indított, de a hatóságok szerint jelenleg „nincs nyilvánosságra hozható információ” az ügyben.
Következmények nélkül marad az ügy?
A milliárdos állami megrendelések körüli visszaélésekre egy év után sincsenek egyértelmű válaszok. A hatóságok hallgatása tovább növeli a kétségeket, hogy a politikai háttérrel rendelkező cégek felelősségre vonása valóban megtörténik-e. Egyelőre úgy tűnik, hogy a közpénzekkel végrehajtott kétes üzletek következmények nélkül maradnak.
