Jogilag kérdéses Orbán Viktor kitiltási terve
Egy politikai kijelentés jogi akadályokkal
Orbán Viktor miniszterelnök kitiltásról szóló kijelentése komoly jogi és politikai kérdéseket vet fel. Lattmann Tamás nemzetközi jogász szerint a bejelentés inkább politikai retorikának tekinthető, mivel sem a magyar jogrend, sem az uniós szabályok nem teszik lehetővé egy hazai szervezet egyszerű „kitiltását”. Egy országos médium vezetője pedig a grúz helyzethez hasonlította a miniszterelnök szavait.
A kijelentés jogi értelmezése
A miniszterelnök a Fidesz-frakció Balatonfüreden tartott ülésén arról beszélt, hogy a külföldről érkező pénzügyi támogatásokat szigorúbban kell szabályozni. Konkrétan azt kérte a képviselőktől, hogy hozzanak olyan törvényeket, amelyek lehetővé teszik az ilyen forrásokat elfogadó szervezetek kitiltását az országból.
Lattmann Tamás jogász szerint azonban Magyarországon nincs olyan jogi mechanizmus, amely ezt lehetővé tenné. Egy szervezet működésének megszüntetéséhez jogsértést kell megállapítani, és az eljárást az illetékes hatóságok – például az ügyészség és a bíróság – kell hogy lefolytassák. Ezt korábban például a Magyar Gárda esetében láthattuk, amelyet jogsértő működése miatt oszlattak fel.
Uniós akadályok és jogi korlátok
A szakértő szerint az ilyen szabályozás nemcsak a magyar jogrenddel, hanem az uniós joggal is ütközne. Korábban már volt példa arra, hogy az Európai Unió Bírósága jogellenesnek minősített egy „külföldi támogatásokat” szabályozó magyar törvényt, amely sértette az uniós alapelveket. Egy hasonló intézkedés ismét uniós jogi eljárásokat vonhatna maga után.
Ezen kívül a magyar Alaptörvény sem engedi meg a visszamenőleges jogalkotást. Vagyis ha egy szervezet korábban jogszerűen fogadott el külföldi támogatást, azt utólag nem lehet jogellenesnek minősíteni. Ha mégis megpróbálnák ezt megtenni, az az Alkotmánybíróság előtt is elbukhatna. - számolt be róla a hang.hu
Politikai következmények és nemzetközi vonatkozások
Lattmann hozzátette, hogy míg magyar szervezetek „kitiltása” jogilag nem lehetséges, egy külföldi szervezet magyarországi működését korlátozni elvileg elképzelhető. Ha a miniszterelnök például az amerikai USAID működésének ellehetetlenítésére gondolt, annak lehetne jogi alapja.
Ugyanakkor ez diplomáciai feszültségeket okozhat, hiszen a USAID ma már az amerikai külügyminisztérium irányítása alatt áll – erről Donald Trump döntött korábban. Egy ilyen lépés tehát nemcsak jogi, hanem politikai következményekkel is járhat.
Grúz példa és a sajtószabadság kérdése
Egy országos médium vezetője szerint Orbán Viktor kijelentései a grúz törvényekhez hasonlíthatók, amelyek a külföldről támogatott civil szervezeteket „külföldi ügynökként” kezelik. Grúziában az ilyen szervezeteknek kötelező bejelenteniük magukat, ellenkező esetben szigorú szankciókra számíthatnak. A szakember attól tart, hogy Magyarország is hasonló útra léphet, ami a sajtószabadság és a civil szervezetek működését veszélyeztetheti.
A hang.hu Navracsics Tibor volt uniós biztost is megkereste a miniszterelnök kijelentéseivel kapcsolatban, de egyelőre nem érkezett válasz. Amint reagálnak, frissítjük az információkat.
Következmények
Néhány szakértő szerint, amennyiben az Orbán-kormány komolyan gondolja ezt a lépést, az inkább visszafelé fog elsülni, és jelentős erősödést hozhat a Tisza számára, ugyanis a bizonytalanság még a legelszántabb Fidesz-támogatót is megingathatja, hiszen ingatag a talaj. Ha ma az egyik réteg van célkeresztben, holnap a másik lesz?
