Varga Mihály bekeményített – üzenetet küldött Magyar Péternek

Változatlan alapkamat: A jegybank továbbra is kivár

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy nem változtat a 6,50%-os alapkamaton. Ezzel együtt az egynapos betéti és hitelkamatok is változatlanok maradtak: előbbi 5,50%, utóbbi 7,50% maradt. A döntést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály, az új jegybankelnök részletesen ismertette az okokat, valamint röviden kitért a jegybanki alapítványok jövőjére és a Magyar Péterhez kapcsolódó vizsgálatra is.

Piaci várakozások és a háttér

A Portfolio szerint a szakértők körében konszenzus volt abban, hogy nem várható kamatcsökkentés, ugyanakkor a jövőre vonatkozó prognózisok már megoszlanak. Egyes elemzők szerint idén már nem lesz további kamatcsökkentés, mások viszont akár 25 vagy 50 bázispontos mérséklést sem tartanak elképzelhetetlennek.

Új vezetés, új kommunikációs stílus

A legutóbbi kamatmeghatározás különleges jelentőséggel bírt, hiszen ez volt az első döntéshozatali ülés, amelyet már Varga Mihály vezetett elnökként. A korábban megszokott sajtótájékoztatókat eddig Virág Barnabás alelnök tartotta, de az elmúlt két alkalommal már maga az új elnök állt a nyilvánosság elé, és ő ismertette a döntések indokait.

Az infláció és a gazdasági kockázatok kezelése

Varga Mihály szerint az infláció áprilisban tovább csökkenhet, de a következő hónapokban várhatóan a jegybanki toleranciasáv felső szélén mozog majd. Kiemelte, hogy a nemzetközi vámháborús feszültségek „eltérő időzítéssel jelentkező és ellentétes irányú hatásai miatt” fokozták az inflációval kapcsolatos kockázatokat.

A jegybankelnök megerősítette: a Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél elérése mellett, ezért szükség van a jelenlegi szigorú kamatkörnyezet fenntartására. A monetáris politika fókuszában a stabilitás, az inflációs várakozások kordában tartása és az óvatos, megfontolt döntéshozatal áll.

Jegybanki alapítványok: megszüntetés jön

Varga Mihály ismét megerősítette, hogy kezdeményezte a jegybankhoz tartozó alapítványok megszüntetését a kormánynál. Véleménye szerint „hosszú távon ilyen típusú tevékenységre nincs szüksége a jegybanknak”.

Korábban már jelezte, hogy a jegybanknak vissza kell térnie fő feladataihoz, ezért a melléktevékenységeket – így az alapítványi működést is – le kell állítani. A kormányfő ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely minisztert bízta meg az egyeztetéssel.

Bennfentes kereskedés gyanúja: reagált az elnök

Magyar Péter állítólagos bennfentes kereskedési ügyével kapcsolatban Varga Mihály hangsúlyozta: „felháborítónak tartja, hogy valaki azzal fenyegetőzik, hogy a következő választásokat követően milyen retorziók érik majd azt az ügyintézőt, aki ebben az ügyben eljárt”.

Hozzátette, hogy az MNB továbbra is a hatályos jogszabályokat követve, részrehajlás nélkül folytatja le az ilyen típusú vizsgálatokat. „A mi érdekünk az, hogy a magyar pénzintézeti rendszer, szektor mentes legyen a visszaélésektől, jogszabálysértésektől.”

Friss előrejelzések: növekedés és infláció

A jegybank március végén módosította előrejelzéseit: a gazdasági növekedés idén 1,9–2,9% között alakulhat, 2026-ban 3,7–4,7%, 2027-ben pedig 2,8–3,8% közötti növekedés várható. Az infláció az MNB szerint idén 4,5–5,1% lehet, míg 2026-ban 2,9–3,9%, 2027-ben pedig 2,5–3,5% között alakulhat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szintén módosította saját prognózisait: a GDP növekedési előrejelzést 3,4%-ról 2,5%-ra csökkentették 2025-re, ugyanakkor 2026-ra 4,1%-os, 2027-re pedig 3,9%-os bővüléssel számolnak. Az inflációs várakozás az NGM szerint is magasabb lett: a korábban várt 3,2% helyett 4,5%-os éves átlaggal kalkulálnak 2025-re.

Kamatpolitika: a jegybank eszköze a gazdaság szabályozására

Az MNB a kamatszint változtatásával képes befolyásolni a gazdaság működését. Alacsony kamatszint esetén a hitelek olcsóbbá válnak, ami élénkíti a gazdaságot, de növeli az infláció kockázatát. Magas kamatok esetén visszaesik a kereslet, így mérséklődik az inflációs nyomás. Jelenlegi döntésével a jegybank a pénzügyi stabilitás és a fokozott inflációs kockázatok között egyensúlyoz.