van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
THE POST
HU
HOME POLITIKA FELKAVARÓ KÉKFÉNY KORONAVÍRUS YOUTUBE IMPRESSZUM 2021-06-13
< ugrás a legfrissebb hírekhez

Orbán döntött: Inkább nem kérte a magyar kormány az egyetemeknek ígért 1200 milliárd forintot Brüsszelből

A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kérjük, hivatalosan azért, mert nem akarunk eladósodni. A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány.

Magyarország az uniós tagállamok közül 15.-ként adta le a tervet. Az eredeti határidő április vége lett volna, és korábban ugyan a magyar kormány azt tervezte, hogy minél gyorsabban adjuk le az igénylést, nem Magyarország késett egyedül. A szokásosan hosszadalmas uniós költségvetési tervezéshez képest a Helyreállítási és Ellenállási Eszközt (angol rövidítéssel RRF-et) EU-s mércével elég rapid tempóban fogadják el, a terv, hogy a hat éves keretből már idén nyár végén le lehessen hívni egy 13 százalékos előleget.

Az RRF a koronavírus-járványra adott EU-s pénzügyi válasz, igaz, az Európai Uniót így is sok kritika éri, hogy csak most lép, miközben globális riválisai, az Egyesült Államok és Kína már nagy volumenű válságkezelési csomagokkal állt elő. Az uniós érvelés szerint az RRF-nek azonban más is a célja: eszerint a tagállamok már hatékony gazdaságvédelmi lépéseket tettek, az EU pedig a közvetlen, rövid távú válságmenedzsment helyett inkább egy olyan beruházásélénkítő pakkal jelentkezik, amelyik középtávon lesz képes új irányokat adni az európai gazdaságnak.

Ennek felelnek meg az RRF megkötései is, amelyekhez a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell: a helyreállítási alapban kapott pénzek 37 százalékát például klímavédelmi beruházásokra kell fordítaniuk, 20 százalékát pedig digitális átállásra. Vannak más szempontok is, amelyek együttesen elég bonyolult elvárásrendszert jelentenek, és a tagállamok terveit az Európai Bizottságnak még jóvá is kell hagynia.

Ez a gyakorlatban részben politikai alkukat is jelenthet, ehhez kapcsolható Orbán Viktor április 23-i brüsszeli útja, amelyre Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is vele tartott. A magyar küldöttség aznap Ursula von der Leyennel, a Bizottság német elnökével, Céline Gauerrel, a helyreállítási alapért felelős bizottsági munkacsoport vezetőjével és Björn Seibert kabinetfőnökkel vacsorázott.

Gulyás azt mondta, hogy a vacsorán a helyreállítási alap felhasználásáról csak mellékesen volt szó, a magyar miniszter azonban másnap meglepő bejelentést tett: Magyarország mégsem kéri a korábban tervezett 5800 milliárd forintos teljes összeget, amelyre Magyarország igényt formálhatna. A bejelentés szerint a magyar kormány a 3300 milliárd forintos, kedvezményes hitelként lehetne igénybe vehető részről mond le, ehelyett csak a 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kéri.

Ez azért is váratlan volt, mert korábban a társadalmi vitával kapcsolatos uniós elvárásoknak megfelelően a magyar kormány nyilvánossá tette, hogy mire kívánja elkölteni a teljes, 5800 milliárd forintos összeget, vagyis az eredeti terv még erre vonatkozott. A változást Gulyás azzal indokolta, hogy nem akarják eladósítani az országot, bár ezt a kijelentést árnyalta, hogy mint a Direkt36 kiderítette, február végén a magyar kormány úgy döntött, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampuszát 450 milliárd forintos kínai hitelből akarja a magyar állam megépíteni.

Hogy a „brüsszeli” eladósodás elkerülésén kívül milyen további szempontjai lehettek a magyar kormánynak, amikor úgy döntöttek, hogy nem kérik a helyreállítási alapból ezt az ominózus 3300 milliárd forintot, találgatások tárgya. Jelen állás szerint sok más tagállam sem veszi igénybe ezt a kedvezményes uniós hitelt, várhatóan csak hat-hét ország kéri azt már most. Ennek egyik oka, hogy ezt később, egészen 2023-ig lehet pótolni, így több idő maradhat a tervek kidolgozására. Az is elképzelhető, hogy a pénzpiacok számára és a hitelbesorolás szempontjából nem feltétlenül előnyös kép az, ha egy tagállam abba a kisebbségbe tartozik, amelyik a piac helyett a kedvezményes hitelre hagyatkozik.

Szintén lehetséges, hogy egyes tagállamok inkább azokat a tételeket teszik be a vissza nem térítendő támogatások közé, amelyek várhatóan könnyebben átmennek majd a bizottsági vizsgálaton, amikor a helyreállítási alapra beadott tagállami terveket kell jóváhagyni – a magyar kormány is dönthetett úgy, hogy inkább gyorsan beadja a tutit, és nem akarja az elfogadás szempontjából kockázatosabb elemekkel késleltetni a vissza nem térítendő minél gyorsabb leokézását.

Sajtóértesülések szerint az eredeti, még a teljes, a hitel igénybe vételével számoló magyar tervből leginkább a felsőoktatás finanszírozására vonatkozó rész lehetett politikailag a legkritikusabb. A Népszava értesülései szerint Orbán április végi brüsszeli vacsorája emiatt kifejezetten rosszul sikerült, a magyar miniszterelnök állítólag sértődötten állt fel az asztaltól, miután von der Leyenék egyértelművé tették előtte, hogy a magyar terv elfogadhatatlan számukra, és ebben nem számíthat politikai kompromisszumra.

A fő kifogás az ellenzéki lap tudomása szerint az alapítványokba kiszervezett egyetemek voltak. A magyar felsőoktatást 2021-ban a magyar kormány radikálisan átalakította: a Corvinus, vagy a botrányosra sikeredett SZFE-átalakítás után a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény számára – formálisan a saját kérésükre, de nem presszió nélkül – a kormány „lehetővé tette” a modellváltást, ami után már nem állami intézmények lesznek, hanem alapítványi fenntartásba kerülnek. Az alapítványok kuratóriumait a kormány nevezi ki, ezekbe jellemzően kormányhű embereket tettek, Orbán Viktor pedig nyilvánosan is kijelentette, hogy ezekbe „nemzeti” szempont alapján tesznek embereket, és cél volt, hogy „internacionalista-globalista” személyek ne lehessenek a tagok között.

Az egyetemi szférának a kormány soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltás során is fontos szempont volt az egyetemi döntéseknél, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. A sajtóértesülések szerint azonban éppen a Bizottság éppen a modellváltást nem akarja finanszírozni, és ezen mehetett el az eredeti magyar tervezet is: a Népszava úgy tudja, hogy az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.

A magyar kormány szerdán végül hivatalosan is beadta a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet Brüsszelben, és valóban elátt a hiteltől, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendőt igényelte. Hogy pontosan mire, még nem tudni. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az MTI-nek annyit mondott, hogy a magyar terv az oktatási rendszerek fejlesztésére a teljes, 2500 milliárdos összeg 20,4 százalékát fordítja. Mint Magyari Péter a 444-en írja, ezt az 510 milliárd forintos előirányzatot az oktatási fejlesztésekre ahhoz képest érdemes nézni, hogy az eredeti, még hitellel kalkuláló terv alapján 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására, és további 458 milliárd a közoktatásra és általában család- és gyermekvédelemre. Ez a kb. 1700 milliárd most nem egész a harmadára csökkent; és a 444 tudomása szerint ennek is legfeljebb a fele mehet a felsőoktatásra; leginkább klímabarát egyetemi infrastruktúrafejlesztésre. Hogy az egyetemeknek beígért további bő 1000 milliárddal mi lesz, egyelőre kérdés.

A szerdán beadott magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi fejlesztés, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése is, erre a keret 25%-át fordítják. További források mennek a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre – hangsúlyozza a kormánykommunikáció.

Ezt olvassa mindenki:
Fidesz levél: a baloldal politikája tönkretette és a csőd szélére sodorta Magyarországot  
Ilyen még nem volt: exkluzív interjút adott Mészáros Lőrinc - pénz, házasság, hátszél és minden más....  
Kövess minket:
     
A hét hírei:
Orbán aggódik: rajtunk nevet a világ
Fidesz levél: a baloldal politikája tönkretette és a csőd szélére sodorta Magyarországot
Ilyen még nem volt: exkluzív interjút adott Mészáros Lőrinc - pénz, házasság, hátszél és minden más....
Rá sem lehet ismerni Mészáros Lőrincre, fogyás, kisimult arc, sportos golfpóló - megkérdezték tőle mi a titok
Rá sem lehet ismerni Mészáros Lőrincre. A milliárdos vállalkozó lefogyva, kisimult arccal jel...
Baj van: Gyorsított eljárást rendelt el Magyarországgal szemben az Európai Bíróság
Az Európai Bíróság gyorsított eljárást rendelt el a jogállamiság ügyében Magyarországgal...
Mészáros Lőrinc: Andival nagyon boldogok vagyunk
Magyarország leggazdagabb embere hálás a volt feleségének, és készül az esküvőjére. Edd...
Íme a 25 milliárd forintos per részletei amit elbukott Magyarország - Elutasították a fellebbezését
Elutasították a magyar állam fellebbezését a Világbank Beruházási Viták Rendezésével foglalkozó Nemzetközi Központjában – szúrta ki a Telex. Ezzel a bíróság helyben hagyta a Sodex...
  
Orbán: Akinek van gyermeke, hadd kapja vissza azt a pénzt, amiért megdolgozott
A magyar gazdaság pandémia utáni újraindulása igazán sikeres lehet - jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken A kormányfő úgy fo...
  
Ha ez igaz, akkor olyan béremelési program jön amire még nem volt példa - fontos a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése
A 2022-es költségvetés, az újraindítás költségvetése, amelyben kiemelten fontos célként szerepelnek többek között a béremelési programok, főként a közszolgálatban dolgozók anyagi ...
  
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU  
THE POST

Orbán döntött: Inkább nem kérte a magyar kormány az egyetemeknek ígért 1200 milliárd forintot Brüsszelből

A magyar kormány szerdán beadta az Európai Bizottsághoz az EU-s helyreállítási alap magyar felhasználási tervét, eszerint csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tartunk igényt. A további 3300 milliárdnyi kedvezményes hitelt nem kérjük, hivatalosan azért, mert nem akarunk eladósodni. A legnagyobb vesztes az egyetemi szféra: a korábbi terv szerint nekik szánt 1200 milliárdból csak egy töredék részt igényel a magyar kormány.

Magyarország az uniós tagállamok közül 15.-ként adta le a tervet. Az eredeti határidő április vége lett volna, és korábban ugyan a magyar kormány azt tervezte, hogy minél gyorsabban adjuk le az igénylést, nem Magyarország késett egyedül. A szokásosan hosszadalmas uniós költségvetési tervezéshez képest a Helyreállítási és Ellenállási Eszközt (angol rövidítéssel RRF-et) EU-s mércével elég rapid tempóban fogadják el, a terv, hogy a hat éves keretből már idén nyár végén le lehessen hívni egy 13 százalékos előleget.

Az RRF a koronavírus-járványra adott EU-s pénzügyi válasz, igaz, az Európai Uniót így is sok kritika éri, hogy csak most lép, miközben globális riválisai, az Egyesült Államok és Kína már nagy volumenű válságkezelési csomagokkal állt elő. Az uniós érvelés szerint az RRF-nek azonban más is a célja: eszerint a tagállamok már hatékony gazdaságvédelmi lépéseket tettek, az EU pedig a közvetlen, rövid távú válságmenedzsment helyett inkább egy olyan beruházásélénkítő pakkal jelentkezik, amelyik középtávon lesz képes új irányokat adni az európai gazdaságnak.

Ennek felelnek meg az RRF megkötései is, amelyekhez a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell: a helyreállítási alapban kapott pénzek 37 százalékát például klímavédelmi beruházásokra kell fordítaniuk, 20 százalékát pedig digitális átállásra. Vannak más szempontok is, amelyek együttesen elég bonyolult elvárásrendszert jelentenek, és a tagállamok terveit az Európai Bizottságnak még jóvá is kell hagynia.

Ez a gyakorlatban részben politikai alkukat is jelenthet, ehhez kapcsolható Orbán Viktor április 23-i brüsszeli útja, amelyre Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is vele tartott. A magyar küldöttség aznap Ursula von der Leyennel, a Bizottság német elnökével, Céline Gauerrel, a helyreállítási alapért felelős bizottsági munkacsoport vezetőjével és Björn Seibert kabinetfőnökkel vacsorázott.

Gulyás azt mondta, hogy a vacsorán a helyreállítási alap felhasználásáról csak mellékesen volt szó, a magyar miniszter azonban másnap meglepő bejelentést tett: Magyarország mégsem kéri a korábban tervezett 5800 milliárd forintos teljes összeget, amelyre Magyarország igényt formálhatna. A bejelentés szerint a magyar kormány a 3300 milliárd forintos, kedvezményes hitelként lehetne igénybe vehető részről mond le, ehelyett csak a 2500 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kéri.

Ez azért is váratlan volt, mert korábban a társadalmi vitával kapcsolatos uniós elvárásoknak megfelelően a magyar kormány nyilvánossá tette, hogy mire kívánja elkölteni a teljes, 5800 milliárd forintos összeget, vagyis az eredeti terv még erre vonatkozott. A változást Gulyás azzal indokolta, hogy nem akarják eladósítani az országot, bár ezt a kijelentést árnyalta, hogy mint a Direkt36 kiderítette, február végén a magyar kormány úgy döntött, hogy a Fudan Egyetem budapesti kampuszát 450 milliárd forintos kínai hitelből akarja a magyar állam megépíteni.

Hogy a „brüsszeli” eladósodás elkerülésén kívül milyen további szempontjai lehettek a magyar kormánynak, amikor úgy döntöttek, hogy nem kérik a helyreállítási alapból ezt az ominózus 3300 milliárd forintot, találgatások tárgya. Jelen állás szerint sok más tagállam sem veszi igénybe ezt a kedvezményes uniós hitelt, várhatóan csak hat-hét ország kéri azt már most. Ennek egyik oka, hogy ezt később, egészen 2023-ig lehet pótolni, így több idő maradhat a tervek kidolgozására. Az is elképzelhető, hogy a pénzpiacok számára és a hitelbesorolás szempontjából nem feltétlenül előnyös kép az, ha egy tagállam abba a kisebbségbe tartozik, amelyik a piac helyett a kedvezményes hitelre hagyatkozik.

Szintén lehetséges, hogy egyes tagállamok inkább azokat a tételeket teszik be a vissza nem térítendő támogatások közé, amelyek várhatóan könnyebben átmennek majd a bizottsági vizsgálaton, amikor a helyreállítási alapra beadott tagállami terveket kell jóváhagyni – a magyar kormány is dönthetett úgy, hogy inkább gyorsan beadja a tutit, és nem akarja az elfogadás szempontjából kockázatosabb elemekkel késleltetni a vissza nem térítendő minél gyorsabb leokézását.

Sajtóértesülések szerint az eredeti, még a teljes, a hitel igénybe vételével számoló magyar tervből leginkább a felsőoktatás finanszírozására vonatkozó rész lehetett politikailag a legkritikusabb. A Népszava értesülései szerint Orbán április végi brüsszeli vacsorája emiatt kifejezetten rosszul sikerült, a magyar miniszterelnök állítólag sértődötten állt fel az asztaltól, miután von der Leyenék egyértelművé tették előtte, hogy a magyar terv elfogadhatatlan számukra, és ebben nem számíthat politikai kompromisszumra.

A fő kifogás az ellenzéki lap tudomása szerint az alapítványokba kiszervezett egyetemek voltak. A magyar felsőoktatást 2021-ban a magyar kormány radikálisan átalakította: a Corvinus, vagy a botrányosra sikeredett SZFE-átalakítás után a legtöbb magyar felsőoktatási intézmény számára – formálisan a saját kérésükre, de nem presszió nélkül – a kormány „lehetővé tette” a modellváltást, ami után már nem állami intézmények lesznek, hanem alapítványi fenntartásba kerülnek. Az alapítványok kuratóriumait a kormány nevezi ki, ezekbe jellemzően kormányhű embereket tettek, Orbán Viktor pedig nyilvánosan is kijelentette, hogy ezekbe „nemzeti” szempont alapján tesznek embereket, és cél volt, hogy „internacionalista-globalista” személyek ne lehessenek a tagok között.

Az egyetemi szférának a kormány soha nem látott, összesen 1500 milliárd forintos fejlesztési forrásokat ígért, és a modellváltás során is fontos szempont volt az egyetemi döntéseknél, hogy a helyreállítási alapból nagyon komoly pénzek érkezhetnek a felsőoktatásba. A sajtóértesülések szerint azonban éppen a Bizottság éppen a modellváltást nem akarja finanszírozni, és ezen mehetett el az eredeti magyar tervezet is: a Népszava úgy tudja, hogy az EB már december óta folyamatosan jelezte a problémáit: semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a kiszervezett egyetemek átláthatóan gazdálkodnak majd a rájuk bízott vagyonnal.

A magyar kormány szerdán végül hivatalosan is beadta a helyreállítási alapra vonatkozó tervezetet Brüsszelben, és valóban elátt a hiteltől, csak a 2500 milliárdos vissza nem térítendőt igényelte. Hogy pontosan mire, még nem tudni. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az MTI-nek annyit mondott, hogy a magyar terv az oktatási rendszerek fejlesztésére a teljes, 2500 milliárdos összeg 20,4 százalékát fordítja. Mint Magyari Péter a 444-en írja, ezt az 510 milliárd forintos előirányzatot az oktatási fejlesztésekre ahhoz képest érdemes nézni, hogy az eredeti, még hitellel kalkuláló terv alapján 1191 milliárd forint ment volna az egyetemek megújítására, és további 458 milliárd a közoktatásra és általában család- és gyermekvédelemre. Ez a kb. 1700 milliárd most nem egész a harmadára csökkent; és a 444 tudomása szerint ennek is legfeljebb a fele mehet a felsőoktatásra; leginkább klímabarát egyetemi infrastruktúrafejlesztésre. Hogy az egyetemeknek beígért további bő 1000 milliárddal mi lesz, egyelőre kérdés.

A szerdán beadott magyar terv legmeghatározóbb eleme az egészségügyi fejlesztés, erre a források 34,1 százalékát szánják. Kiemelt terület a környezetbarát közlekedés fejlesztése is, erre a keret 25%-át fordítják. További források mennek a körforgásos gazdaságra való átállás elősegítésére, a legelmaradottabb települések felzárkóztatására, valamint környezetvédelmi kezdeményezésekre – hangsúlyozza a kormánykommunikáció.

Legolvasottabbak
Fidesz levél: a baloldal politikája tönkretette és a csőd szélére sodorta Magyarországot
Ilyen még nem volt: exkluzív interjút adott Mészáros Lőrinc - pénz, házasság, hátszél és minden más....
Rá sem lehet ismerni Mészáros Lőrincre, fogyás, kisimult arc, sportos golfpóló - megkérdezték tőle mi a titok
Most érkezett
Fideszes vezetésű kerületnek adott útépítési támogatást a kormány
Íme a 25 milliárd forintos per részletei amit elbukott Magyarország - Elutasították a fellebbezését
A Fidelitas szerint Gyurcsány aki minden idők legrosszabb, legkorruptabb kormányzását vitte végig 2010 előtt
Kövess minket!
     
Baj van: Gyorsított eljárást rendelt el Magyarországgal szemben az Európai Bíróság
Mészáros Lőrinc: Andival nagyon boldogok vagyunk
Íme a 25 milliárd forintos per részletei amit elbukott Magyarország - Elutasították a fellebbezését
Orbán: Akinek van gyermeke, hadd kapja vissza azt a pénzt, amiért megdolgozott
Ha ez igaz, akkor olyan béremelési program jön amire még nem volt példa - fontos a dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése
Kocsis Máté bedurvult: a lopott budai luxusházban élő milliárdos Gyurcsány az egykori pártállami kapcsolataiból alapozta meg a vagyonát..
Orbán új ellensége: migránshadak dörömbölnek Európa szinte minden ajtaján
Újabb félnivaló: Varga Judit szerint egy migráció okozta krízissel is szembe kell néznünk
Kijött a 100 leggazdagabb magyart tartalmazó lista - nézd meg rajta vagy-e
A Fidesz közleményt adott ki miszerint a baloldal hatalmon csak sanyargatta a nyugdíjasokat
Nemzetközi botrány: Orbán Viktor választ vár Ferenc pápától
Benkő Tibor szerint a kontinensük védelmében Magyarországnak is szerepet kell vállalnia - óriási haderő fejlesztés
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU