van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
THE POST
HU
HOME POLITIKA FELKAVARÓ KÉKFÉNY KORONAVÍRUS YOUTUBE IMPRESSZUM 2022-08-15
< ugrás a legfrissebb hírekhez

Külföldi szégyenlista borzolja a kedélyeket: Orbán családja mellett Lázár, Rogán, Polt, Matolcsy, Orbán, Mészáros, Tiborcz...

Az Egyesült Államok be akar avatkozni a tavaszi országgyűlési választásokba, Orbán megbuktatása céljából, s ennek az eszköze a globális Magnitsky törvény alkalmazása lesz – idézte Szijjártó Pétert a The Financial Times. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a Biden-adminisztráció már megtette ezt Bulgáriában. Az amerikai-magyar kapcsolatok valóban nagyon lehűltek Joe Biden hivatalba lépése óta, s tényleg nagyobb az esély arra, hogy az Orbán és társai ellen évek óta az asztalon lévő eljárás meg is induljon. Ám az kifejezetten érdekes, hogy a magyar kormány egy prominense egyáltalán kiejtette a száján azt, hogy „Magnitsky törvény”, amire nemigen volt példa azóta, hogy 2018-ban megszületett az első ilyen beadvány.

Szijjártó szerint az Egyesült Államok azért fog beavatkozni a tavaszi országgyűlési választásokba, mert az új adminisztráció megorrolt Orbán Viktorra, aki kiváló kapcsolatokat ápolt Biden elődjével, Donald Trumppal – írta a The Financial Times cikkére hivatkozva a The Irish Times. Szijjártó azt mondta, „Nem a Holdon élünk. Közép-Európában élünk. Természetesen lesznek kísérletek…máris látjuk a készülődés jeleit” – idézte szavait a cikk. Ezek szerint tehát Orbán is számít már arra – de legalábbis készül rá –, hogy Washington esetleg tényleg meghozza a szankciókat az őt és néhány családtagját, NER-társát érintő beadvány alapján.

Szijjártó mondandójának időzítése persze nem véletlen. Éppen a héten vált véglegessé, hogy Magyarország, egyedüli uniós országként – olyan barátaival együtt, mint Oroszország, Kína és Törökország – nem kapott meghívást a Joe Biden által összehívott virtuális Demokrácia csúcsra. Pedig a december 9-10-i konferencián 110 ország vesz majd részt. Szijjártó mostani kijelentései egyúttal azt jelzik, hogy már az eddig általuk agyonhallgatott Magnitsky-féle beadványról is készek beszélni, ha az érdekeik úgy kívánják.


De az is lehet, hogy tudnak valamit. Valami olyat, ami számukra nagyon kellemetlen lehet, s jobbnak látják inkább elébe menni és védekezni ellene. Nem véletlenül mondhatta Szijjártó a következőt: „Biztosítok minden magyart, hogy az illetékes intézményeink teszik a dolgukat, visszaverendő a választásokba történő beavatkozási kísérleteket”.

A Globális Magnitsky törvény

De mi is az az ügy, ami minden eddiginél kínosabban, sőt, annál is rosszabbul érintheti Orbán Viktort?

A korrupció ellen küzdő, nyomozó, majd börtönbe vetett, megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz, Szergej Magnitskyről elnevezett jogszabály eredendően az oroszokra vonatkozott. 2015-ben azonban kiterjesztették az egész világra. Hatálya – az emberi jogok megsértése mellett – kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra. Vonatozik a pénzmosásra, illetve, ha a jövedelmek gyaníthatóan jogellenes forrásokból származnak, vagy a bevételt eltitkolják az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek.

A végrehajtási törvény egyébként a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használatára, a magánvagyon kisajátítására személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedetre, a természeti forrásokkal való visszaélésre és vesztegetésre is kiterjed. De azokra is vonatkoztatják a törvényt, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

A listára vételről – akár külső személyektől, civil szervezetektől érkező indítványra is – az amerikai pénzügy- és a külügyminisztérium dönt. Nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagokat” kapnak.

Szép kis kompánia

Első ízben 2017 decemberében kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: a többi között burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov, volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka, egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

Az Orbán elleni „vádirat”

Orbán Viktor és társai ellen 2018-ban nem is egy, hanem röviddel egymás után két „vádirat” született. Az első beadványt, a magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző, a jobbközép értékeket közvetítő, Ronald Reagant példaképnek tekintő washingtoni, Frontiers of Freedom Intézet magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jegyezte. A második beadványt a nagy tekintélyű jogvédő szervezet, a Human Rights First akkor igazgatója, Melissa Hooper. Mindkét beadványban Orbán Viktor, valamint közvetlen környezetének nyolc tagja ellen kértek szankciókat, a feltételezett korrupció és az emberi jogok megsértése miatt.

Orbán mellett Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István az, akit ajánlottak a listára vételre. „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített, összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”

– ez már a nem sokkal később később született kiegészítésben olvasható, amely arra is rámutat, hogy az újabb „vérlázító” korrupciós ügyben, az első beadványban felsoroltakon kívül további magyar hivatalos személyek is szerepet játszottak.

A Microsoft-botrány

Az újabb „vérlázító” korrupciós ügy pedig a Microsoft-botrány volt. A cég magyarországi érdekeltsége és több magyar állami szerv, intézmény között létrejött szoftverügyletről állapította meg 2018 augusztus végén az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata, hogy azt áthatja a korrupció. A Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel arról, hogy 25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány, korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést.

Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét nyilvánosságra hozták. Ezzel együtt, kínos leveleket is közzétettek, például azt, amelyben 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója, az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében, egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán, a következőt írta: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.


Volt már magyar kitiltási botrány

Pár évvel korábban, még Barack Obama elnöksége idején volt az elhíresült kitiltási botránya az Orbán-rezsimnek. 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat, meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. Később, az érintettek nevét azért a sajtó nyilvánosságra hozta. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban résztvevő, vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték.

A Pester Lloyd időszakos német nyelvű lap hozta le akkor a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt. De sajtóhírek szerint még más adóhatósági (közép)vezetők is a kitiltottak között voltak. Akadt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), a legtöbben viszont nem nyilvánultak meg az ügyben.

Miért hozta szóba Szijjártó?

Azt persze nem tudni, hogy miért hozta most szóba – igaz, csak utalás szintjén – Szijjártó Péter a rezsim számára olyan nagyon kínos Magnitsky-féle beadványt. Lehet találgatni: az egyik tipp mindenképpen az lehet, hogy „a legjobb védekezés a támadás” módszerével, elébe kívánnak menni egy borzasztóan kínos helyzetnek. Ha ugyanis az amerikai illetékesek valóban meghozzák a döntést, az szinte páriává teheti Orbánt a szabad világban. S bizony – nagy szerencsétlenségére – Trump bukásával nagyon megváltozott az amerikai politika hozzáállása a magyar kormányfőhöz. Nem véletlen, hogy nem kapott meghívást a Demokrácia-csúcsra, amit például Simonyi András korábbi washingtoni nagykövet a következőképpen kommentált portálunknak adott interjújában: „Ennél erősebb és kínosabb politikai üzenetet nem tudok elképzelni”. Amúgy ugyanebben az interjúban borítékolta: Orbánék meg fogják vádolni Washingtont azzal, hogy be akarnak avatkozni a tavaszi választásba.

A Yale Egyetem volt tanára, a Hungarian Spectrum blogot vezető Balogh S. Éva pedig az idén egy, a Hírklikknek adott interjújában a következőképpen reagált: „Vannak, akik szerint most nagyobb az esély arra, hogy szankciókat hozzanak magyar politikusok ellen, ahogy ez történt például Obama idején is, több magyar kormányközeli s korrupcióval vádolt személy kitiltásával. Ha a magyar kormány megmakacsolja magát és nem hajlandó civilizált módon viselkedni, akkor még erre is sor kerülhet”.

Az, hogy Orbán nem kapott meghívót a virtuális Demokrácia csúcsra azt mutatja, hogy az amerikai adminisztráció szerint Orbán és kormánya mégsem hajlandó civilizált módon viselkedni.

Ezt olvassa mindenki:
Szociális válsághelyzet Magyarországon - eljött amitől féltünk  
Orbán megkapta Biden ajándékát: ennek nem fog örülni  
Kövess minket:
     
A hét hírei:
Hivatalos: Jogerősen elítélte a bíróság Tiborcz haverját, kiderült, hogy bűnös
Németországban lement Orbán-paródia magyar feliratos verziója - így röhögték ki azt ami Magyarországon megy
Dohánymutyi: óriási változás a Nemzeti Dohányboltoknál
Mégis megindulnak a zsaruk? - Több mint 13 ezer rendvédelmi dolgozó kimaradt a fizetésemelésből
A teljes állomány negyede érintett. Bérfeszültséget okoz, hogy több mint 13 ezer rendvédelm...
Kezdhetnek aggódni a magyarok a rezsinövelés miatt: Közeleg az ezerforintos gázár
Komolyan fennáll a gázszállítás teljes leállításának veszélye is. Holoda Attila energetik...
Nemzetközi botrány: Nem kapott frekvenciát Szerbiában a TV2
Június végén derült ki, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető TV2 Szerbiában terjeszkedne, és...
Nagy a baj: Be kell zárni az összes szociális intézményt, ha Orbánék nem tesznek sürgősen valamit
Nem tudják kifizetni a megemelkedett rezsit. Már ősszel bezárhatnak szociális intézmények, mert nem tudják kifizetni a megemelt közületi rezsidíjakat, és munkatársaik nem jutnak el a seg...
  
Kiderült miért lepik el katonai járművek lepik el a hazai utakat több éjszakán keresztül
Katonai menetoszlopokra kell számítani augusztus 1. és 3. között az esti és éjszakai órákban Magyarország útjain. A Honvédelmi Minisztérium információi szerint a következő menetvonal...
  
De sokan beugrottak: 25 millió forintot kell visszafizetnie annak, aki nem teljesíti a babaváró hitel feltételeit
Brutális büntetésekre számíthat, aki nem tesz eleget a feltételeknek. A kormány szombaton jelentette be, hogy jövőre is lehet babaváró hitelt igényelni. Hogy változatlan feltételekkel-e...
  
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
thepost.hu / Magyarország / Budapest
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU  
THE POST

Külföldi szégyenlista borzolja a kedélyeket: Orbán családja mellett Lázár, Rogán, Polt, Matolcsy, Orbán, Mészáros, Tiborcz...

Az Egyesült Államok be akar avatkozni a tavaszi országgyűlési választásokba, Orbán megbuktatása céljából, s ennek az eszköze a globális Magnitsky törvény alkalmazása lesz – idézte Szijjártó Pétert a The Financial Times. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint a Biden-adminisztráció már megtette ezt Bulgáriában. Az amerikai-magyar kapcsolatok valóban nagyon lehűltek Joe Biden hivatalba lépése óta, s tényleg nagyobb az esély arra, hogy az Orbán és társai ellen évek óta az asztalon lévő eljárás meg is induljon. Ám az kifejezetten érdekes, hogy a magyar kormány egy prominense egyáltalán kiejtette a száján azt, hogy „Magnitsky törvény”, amire nemigen volt példa azóta, hogy 2018-ban megszületett az első ilyen beadvány.

Szijjártó szerint az Egyesült Államok azért fog beavatkozni a tavaszi országgyűlési választásokba, mert az új adminisztráció megorrolt Orbán Viktorra, aki kiváló kapcsolatokat ápolt Biden elődjével, Donald Trumppal – írta a The Financial Times cikkére hivatkozva a The Irish Times. Szijjártó azt mondta, „Nem a Holdon élünk. Közép-Európában élünk. Természetesen lesznek kísérletek…máris látjuk a készülődés jeleit” – idézte szavait a cikk. Ezek szerint tehát Orbán is számít már arra – de legalábbis készül rá –, hogy Washington esetleg tényleg meghozza a szankciókat az őt és néhány családtagját, NER-társát érintő beadvány alapján.

Szijjártó mondandójának időzítése persze nem véletlen. Éppen a héten vált véglegessé, hogy Magyarország, egyedüli uniós országként – olyan barátaival együtt, mint Oroszország, Kína és Törökország – nem kapott meghívást a Joe Biden által összehívott virtuális Demokrácia csúcsra. Pedig a december 9-10-i konferencián 110 ország vesz majd részt. Szijjártó mostani kijelentései egyúttal azt jelzik, hogy már az eddig általuk agyonhallgatott Magnitsky-féle beadványról is készek beszélni, ha az érdekeik úgy kívánják.


De az is lehet, hogy tudnak valamit. Valami olyat, ami számukra nagyon kellemetlen lehet, s jobbnak látják inkább elébe menni és védekezni ellene. Nem véletlenül mondhatta Szijjártó a következőt: „Biztosítok minden magyart, hogy az illetékes intézményeink teszik a dolgukat, visszaverendő a választásokba történő beavatkozási kísérleteket”.

A Globális Magnitsky törvény

De mi is az az ügy, ami minden eddiginél kínosabban, sőt, annál is rosszabbul érintheti Orbán Viktort?

A korrupció ellen küzdő, nyomozó, majd börtönbe vetett, megkínzott, s 2009-ben házi őrizetben elhunyt orosz, Szergej Magnitskyről elnevezett jogszabály eredendően az oroszokra vonatkozott. 2015-ben azonban kiterjesztették az egész világra. Hatálya – az emberi jogok megsértése mellett – kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőkre és társaikra. Vonatozik a pénzmosásra, illetve, ha a jövedelmek gyaníthatóan jogellenes forrásokból származnak, vagy a bevételt eltitkolják az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky-listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonukat elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania velük. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek.

A végrehajtási törvény egyébként a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használatára, a magánvagyon kisajátítására személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedetre, a természeti forrásokkal való visszaélésre és vesztegetésre is kiterjed. De azokra is vonatkoztatják a törvényt, akik részt vesznek a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

A listára vételről – akár külső személyektől, civil szervezetektől érkező indítványra is – az amerikai pénzügy- és a külügyminisztérium dönt. Nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagokat” kapnak.

Szép kis kompánia

Első ízben 2017 decemberében kerültek fel nevek erre a szégyenlistára: az első hullámban 15 külföldi magánszemély és 37 szervezet nevét hozták nyilvánosságra. Számos ország vált ezáltal érintetté: a többi között burmai, kanadai, kínai, kongói, gambiai, izraeli, holland, orosz, dél-szudáni, üzbég és a Brit Virgin Szigetekről származó megbélyegzett is található a névsorban.

Díszes egy kompánia, szó se róla: köztük van Iszlam Karimov, volt üzbég elnök legidősebb lánya, az orosz legfőbb ügyész fia, Jurij Csajka, egy ukrán rohamrendőr parancsnok, egy burmai tábornok vagy éppen Szergej Kusjuk, a Berkut speciális ukrán belügyi rohamegység parancsnoka.

Az Orbán elleni „vádirat”

Orbán Viktor és társai ellen 2018-ban nem is egy, hanem röviddel egymás után két „vádirat” született. Az első beadványt, a magát az emberi jogok és a korrupció elleni küzdelem szószólójaként jellemző, a jobbközép értékeket közvetítő, Ronald Reagant példaképnek tekintő washingtoni, Frontiers of Freedom Intézet magyar származású alelnöke, Radványi Miklós jegyezte. A második beadványt a nagy tekintélyű jogvédő szervezet, a Human Rights First akkor igazgatója, Melissa Hooper. Mindkét beadványban Orbán Viktor, valamint közvetlen környezetének nyolc tagja ellen kértek szankciókat, a feltételezett korrupció és az emberi jogok megsértése miatt.

Orbán mellett Lázár János, Rogán Antal, Polt Péter, Matolcsy György, Orbán Győző, Lévai Anikó, Mészáros Lőrinc és Tiborcz István az, akit ajánlottak a listára vételre. „Orbán Viktor, családtagjai, politikustársai és legszűkebb köre intézményesített, összeesküvés keretében, szándékosan és nagy tételben elkövetett lopások, sikkasztások, csalások és fondorlatos korrupciós ügyletek felelősei azóta, hogy Orbán hatalomra került”

– ez már a nem sokkal később később született kiegészítésben olvasható, amely arra is rámutat, hogy az újabb „vérlázító” korrupciós ügyben, az első beadványban felsoroltakon kívül további magyar hivatalos személyek is szerepet játszottak.

A Microsoft-botrány

Az újabb „vérlázító” korrupciós ügy pedig a Microsoft-botrány volt. A cég magyarországi érdekeltsége és több magyar állami szerv, intézmény között létrejött szoftverügyletről állapította meg 2018 augusztus végén az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata, hogy azt áthatja a korrupció. A Microsoft megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel arról, hogy 25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány, korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést.

Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét nyilvánosságra hozták. Ezzel együtt, kínos leveleket is közzétettek, például azt, amelyben 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója, az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében, egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán, a következőt írta: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”.


Volt már magyar kitiltási botrány

Pár évvel korábban, még Barack Obama elnöksége idején volt az elhíresült kitiltási botránya az Orbán-rezsimnek. 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat, meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. Később, az érintettek nevét azért a sajtó nyilvánosságra hozta. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban résztvevő, vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték.

A Pester Lloyd időszakos német nyelvű lap hozta le akkor a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”), Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt. De sajtóhírek szerint még más adóhatósági (közép)vezetők is a kitiltottak között voltak. Akadt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), a legtöbben viszont nem nyilvánultak meg az ügyben.

Miért hozta szóba Szijjártó?

Azt persze nem tudni, hogy miért hozta most szóba – igaz, csak utalás szintjén – Szijjártó Péter a rezsim számára olyan nagyon kínos Magnitsky-féle beadványt. Lehet találgatni: az egyik tipp mindenképpen az lehet, hogy „a legjobb védekezés a támadás” módszerével, elébe kívánnak menni egy borzasztóan kínos helyzetnek. Ha ugyanis az amerikai illetékesek valóban meghozzák a döntést, az szinte páriává teheti Orbánt a szabad világban. S bizony – nagy szerencsétlenségére – Trump bukásával nagyon megváltozott az amerikai politika hozzáállása a magyar kormányfőhöz. Nem véletlen, hogy nem kapott meghívást a Demokrácia-csúcsra, amit például Simonyi András korábbi washingtoni nagykövet a következőképpen kommentált portálunknak adott interjújában: „Ennél erősebb és kínosabb politikai üzenetet nem tudok elképzelni”. Amúgy ugyanebben az interjúban borítékolta: Orbánék meg fogják vádolni Washingtont azzal, hogy be akarnak avatkozni a tavaszi választásba.

A Yale Egyetem volt tanára, a Hungarian Spectrum blogot vezető Balogh S. Éva pedig az idén egy, a Hírklikknek adott interjújában a következőképpen reagált: „Vannak, akik szerint most nagyobb az esély arra, hogy szankciókat hozzanak magyar politikusok ellen, ahogy ez történt például Obama idején is, több magyar kormányközeli s korrupcióval vádolt személy kitiltásával. Ha a magyar kormány megmakacsolja magát és nem hajlandó civilizált módon viselkedni, akkor még erre is sor kerülhet”.

Az, hogy Orbán nem kapott meghívót a virtuális Demokrácia csúcsra azt mutatja, hogy az amerikai adminisztráció szerint Orbán és kormánya mégsem hajlandó civilizált módon viselkedni.

Legolvasottabbak
Szociális válsághelyzet Magyarországon - eljött amitől féltünk
Orbán megkapta Biden ajándékát: ennek nem fog örülni
Mégis megindulnak a zsaruk? - Több mint 13 ezer rendvédelmi dolgozó kimaradt a fizetésemelésből
Most érkezett
Micsoda??? - Rogán Cecília engedély nélkül építkezik a Balatonon!
Nem akárkikre csapott le a rendőrség Berki Krisztián halálával kapcsolatban
Botrány: Nyomozást rendeltek el M. Richárd börtönkórházi kezelése miatt
Kövess minket!
     
Kezdhetnek aggódni a magyarok a rezsinövelés miatt: Közeleg az ezerforintos gázár
Nemzetközi botrány: Nem kapott frekvenciát Szerbiában a TV2
Nagy a baj: Be kell zárni az összes szociális intézményt, ha Orbánék nem tesznek sürgősen valamit
Kiderült miért lepik el katonai járművek lepik el a hazai utakat több éjszakán keresztül
De sokan beugrottak: 25 millió forintot kell visszafizetnie annak, aki nem teljesíti a babaváró hitel feltételeit
Összeomlik a NER? - Leszerepeltek: Pofára estek Mészáros Lőrincék Szerbiában
Szijjártó: Senkise játsszon velünk, mert baj lesz!
Itt a vége: nem akárkik akarják Orbán lemondását - több mint százan...
Az ész megáll: Magyarországra költözésre buzdít egy orosz hirdetés
Kigyulladtak a napelemek, porrá égett egy családi ház Gyálon - Egyszerűen nem tudtunk mit csinálni - Videó az oltásról
Orbán meghátrál: Akkora volt a tiltakozás, hogy mégsem emelik a politikusok fizetését
Közel 1 milliárdért vesz a honvédség ejtőernyőket - nem is akárkitől
van egy jó sztorid? - küldd el nekünk!
      HU