Botrány.

A Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése miatt a gyermekét egyedülálló anyaként nevelő Szilviának el kell hagynia az otthonát. Ráadásul az ingatlanért csupán 17 millió forintot kap – ennyiért Budapest környékén szinte lehetetlen élhető otthont találni – derült ki a blikk.hu hétfői cikkéből.

„Édesanyám halála után a bátyámmal ketten örököltük a XXIII. kerületi, 87 négyzetméteres házat, amelyből 2 önálló lakás van kialakítva”

– mesélte Szilvia a hírportálnak.

Az asszonynak

másfél hónapja maradt

elhagyni az ingatlant: az értesítőt egy olyan címre küldték, ahonnan már 8 éve elköltöztek, így januárig nem is tudtak arról, hogy a MÁV-nak – és így az államnak – szüksége van a telekre.

„Április közepére sikerült elérnünk, hogy újratárgyalják az ügyet. Ez meg is történt, ám nem sokra jutottunk: kijelentették, hogy marad az összeg, amit korábban megállapítottak”

– mondta Szilvia, aki testvérével együtt 34 milliót kap, így fejenként 17 millióból kell új otthont teremteniük.

A MÁV megosztotta az eljárás menetét: független igazságügyi szakértő kirendelését kéri a kisajátítási hatóságként eljáró illetékes kormányhivataltól. A szakértő a jogszabály szerint, valamint az ingatlan sajátosságait figyelembe véve állapít meg egy – javasolt – összeget.

A vételi ajánlat megküldése után a tulajdonosoknak nyilatkozniuk kell az elfogadásról vagy az elutasításról. Amennyiben az ajánlatot valamelyik tulajdonos nem fogadja el, kisajátítási eljárás indul az adott tulajdonos tulajdoni hányadára. Végül a kisajátítási hatóság dönt a felek által előadott és rendelkezésre álló dokumentumok alapján.

Kisajátítással egy ingatlant

csak kivételes esetben,

a törvényben meghatározott közérdekű célból lehet megszerezni. Erre alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok jogosultak. A kisajátítás egyfajta végső megoldás, azaz előzőleg minden olyan lehetőséget meg kell vizsgálni, amely kedvezőbb a tulajdonosok számára.

Kép illusztráció forrás google