Migránsokat emlegetve hozná vissza a kormány a letelepedési kötvényprogramot

Nem kérünk a migránsokból! Kivéve, ha jó sok pénzük van, és a megfelelő alapítványokat támogatják vele – dióhéjban így is összefoglalható az idegenrendészeti törvénytervezet vagyonos vízumigénylőkről szóló fejezete.

A Belügyminisztérium kedden töltötte fel a kormány honlapjára a munkaanyagot, aminek már első két mondatában felveszik a kesztyűt a bevándorlókkal szemben. „Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg” – szögezi le a tervezet, ami hangsúlyozza, hogy Magyarország szuverén állam, amit meg kell védeni a tömeges bevándorlástól. A tervezet fő helyen a hozzánk érkező vendégmunkások jogállásával, tartózkodásának feltételeivel foglalkozik, ám a 174 oldalas munkaanyagban elrejtve egy új, fizetős letelepedési programot is meghirdettek – ami épphogy Magyarországra invitálja a migránsokat, persze csak a tehetőseket.

A jó migráns fizet, mint a katonatiszt
A tervezet kimondja, hogy a 3. országbeli (tehát nem európai uniós és nem EGT-tagállamból érkező) állampolgár két évre érvényes vendégbefektetői vízumot igényelhet, ha három hónapon belül 250 ezer és egymillió euró közötti összeget fizet be különböző jogcímeken és projektekbe (körülbelül 90 millió forinttól 390 millió forintig). Ezekből a feltételekből kell egyet teljesítenie:
• legalább 250 ezer euró értékben kell vásároljon egy jegybank által akkreditált ingatlanalap befektetési jegyeiből
• legalább 500 ezer euró értékben kell tulajdonjogot szerezzen egy tehermentes magyarországi ingatlanban, melyet aztán vagy a befektető vagy hozzátartozói legalább öt éven át megtartanak
• egymillió euró értékben kell adományt nyújtson valamelyik „közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány” által fenntartott főiskolának vagy egyetemnek.

Mindennek fejében a vásárló két éven belül 10 évre szóló tartózkodási engedélyt kaphat, amit aztán újabb 10 évvel hosszabbíthatnak meg. A kormány azt is ígéri, hogy vízumkérelmezőket nemzetbiztonsági szempontból is ellenőrzik majd

Letelepedési kötvény: ha a finesz győz, az állam veszít
Első ránézésre a kormány új terve a letelepedési kötvények új hullámáról jobban hasonlít a klasszikus, nemzetközi szinten is elterjedt „golden visa” konstrukcióhoz, mint a megelőző – mondta lapunknak Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója. Szerinte azzal nincs gond, ha egy harmadik országból érkező állampolgár pénzért tartózkodási engedélyt vagy állampolgárságot kap, ha három feltétel teljesül: a nemzetbiztonsági kockázatokat ki tudják szűrni, átlátható a konstrukció és elszámoltathatóak a benne közreműködő szereplők, továbbá a magyar állam, vagyis az adófizetők jól járnak. Az előző, 2013-ban indult letelepedési kötvényprogram egyik feltételt sem teljesítette, így minden elemében káros volt a magyar nemzeti érdek szempontjából – szögezte le Martin.

A TI ügyvezetője hozzátette: most is nagy az esély, hogy „menet közben derülnek majd ki a turpisságok”, vagyis a magyar állam ismét nem a közérdeket, hanem részérdekeket tart majd szem előtt.

A 2013-ban bevezetett letelepedési kötvényprogram során közel 20 ezer fő szerzett kötvényvásárlással letelepedési vagy tartózkodási engedélyt Magyarországon, közel 1,3 milliárd euró értékben. Ám, mint azt a TI Magyarország kimutatta: az állam hasznát off-shore hétterű, a kormány és a befektetők közé „beiktatott” cégek fölözték le, és ennek következtében végső soron a magyar államot mintegy 30 milliárd forintos kár érte.


„Ezekre a közvetítő, off-shore hátterű cégekre, amelyek Oroszországban, Kínában, Cipruson, vagy éppen Malajziában voltak bejegyezve, semmi szükség nem volt, ez igazi hungarikum volt” – tette világossá a TI ügyvezetője. Mégis itt fölözték le a kötvénybiznisz hasznát. Eközben az állítólagos átvilágítás ellenére közel-keleti bűnözők, orosz oligarchák és titkosszolgálati szereplők érkezhettek letelepedési kötvénnyel Magyarországra. Martin úgy látja, hogy a korábbi kötvényprogram az átláthatóság, a nemzetbiztonság és az állam által bezsebelhető profit szempontjából is elbukott – épp ezért nem számít túl sok jóra az új vendégbefektetői projekt kapcsán sem.

A haveri alapítványoknak is lehet utalni
A TI ügyvezetője aggályosnak tartja a törvényjavaslatnak azt a részét, amely az egyetemi alapítványoknak, a Kekvák-nak felajánható egymillió eurós adományról rendelkezik. Az előbb fideszes politikusokkal, majd NER-közeli káderekkel kitömött közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok már eddig is több százmilliárd forint értékben kaptak támogatást és korábbi állami ingatlanokat, miközben a kekvák kuratóriumai nem tartoznak elszámolással az állami szervek felé – mutat rá Martin, aki „jogállami nonszensznek” tartja a kekvák működését, a kuratóriumi tagságot pedig állami kifizetőhelynek. A BM javaslata nyomán újabb milliárdokkal stafírozhatják ki a Kekvákat – ehhez elég lesz „meggyőzni” a pénzes befektetőket.



Hogy az Orbán-kormány mindezt az idegenrendészeti törvénybe, és a migránsellenes propagandába csomagolva mutatja be, az Martin József Péter szerint a politikai cinizmus újabb mélypontja. A harmadik országbeli vendégbefektetők csábítása ugyanis épphogy fokozza a migrációt – miközben a valódi menekültek menedékjogot sem kérhetnek Magyarország területén, mert azonnal kitoloncolják őket az országból.