Csatlakozz hozzánk facebookon
Óriási csapdába táncolt bele a kormány, ezt akarta a leginkább el kerülni  

Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt hetekben több konferencián is lehetőséget kapott arra, hogy a magyar közgazdász- és üzleti társadalomnak előadja, hogy a saját értelmezésében mennyire jól sikerült kezelni a koronavírus okozta válság első hullámát. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány válságkezelő, gazdaságvédelmi intézkedései 900 ezer ember munkahelyét őrizték meg, hogy GDP-arányosan Magyarország költött a legtöbbet a válság kezelésére, és hogy mindez akár 3-4 százalékkal is lassíthatta a magyar gazdaság visszaesését.

Ha azonban megnézzük kicsit alaposabban azt, hogy mit lépett a magyar kormány, főleg azt, hogy mire és mennyi költségvetési pénzt költött, akkor egészen más képet kapunk, mint amit a pénzügyminiszter felfesteni igyekszik. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a kormány későn és keveset költött a válság kezelésére, és azt sem ott, ahol az valóban segítette volna a gazdaság talpraállását. Ezzel pedig a magyar gazdaságpolitikának sikerült pont abba a sarokba beszorítania magát, amit éppen a leginkább el akart kerülni a járvány kitörése óta.
Lélegeztetőgéptől nem nő a GDP

Érdemes először egy kicsit mögé nézni, hogy milyen számokat mutogat a kormány a válságkezelésről. Varga Mihály például nemrég egy konferencián mutatott egy ábrát, amely szerint az EU-ban Magyarország a 2019-es évi GDP 20 százalékának megfelelő összegű kárenyhítő intézkedéseket jelentett be eddig. Ebbe viszont, ahogy azt a Portfolio.hu korábban kimatekozta, valószínűleg mindent beleszámol a pénzügyminisztérium, amit csak lehet, többek között olyan lépéseket is, amelyek egy fillérbe sem kerültek a kormánynak. Ilyen a hitelmoratórium – ami a kormány szerint úgy 3600 milliárd forint összeget érintett – vagy az olyanok, mint a hitelkeret- és garancia programok, amelyek ígért összegek, de nem biztos, hogy azt mind ki is kell fizetni

A járvány alatt létrehozott Gazdaságvédelmi alapon is átfolyt már 1900 milliárd forint, azt gondolhatnánk, hogy válságkezelő intézkedésekre. De ahogy erről több körben is részletesen beszámolt a sajtó, az innen-onnan ebbe az alapba átcsoportosított összegek aztán gyakran viszonylag hétköznapi költségvetési feladatokra mentek el, mint különböző minisztériumok és állami társaságok dologi kiadásaira, vagy olyan, a kormánynak kedves és fontos projektekre, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, stadionépítés, vadászkiállítás szervezése vagy az űrkutatás támogatása.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. közgazdásza úgy számol, hogy a költségvetésben a járvány és az azzal járó gazdasági válság kezelésére inkább a 2019-es GDP 5 százalékát különítették el, ami európai összeghasonlításban már elég alacsonynak számít. Ráadásul sok közgazdász szerint

ezt a pénzt is elég rossz hatékonysággal költötte el a kormány, a nagy része ugyanis olyan dolgokra ment, amelyek nem vagy nem annyira pörögnek vissza a gazdaságba, vagyis nem volt igazán nagy a multiplikátor hatása. Költségvetési eszközökkel úgy lehet élénkíteni a gazdaságot válsághelyzetben vagy recesszióban, vagyis olyankor, amikor az embereknek nincs pénzük, hogy a kormány vagy több pénzt hagy az embereknél – például nem szed be bizonyos adókat –, vagy konkrétan ad nekik valamilyen támogatás formájában. Ha ez utóbbit választja, akkor a gazdaság annál jobban jár, minél többet pörög aztán az odaadott pénz a gazdaságban, vagyis egy egységnyi elköltött állami pénz több egységnyi elköltött pénz lesz aztán a magánszférában. Például ha valaki elveszíti a munkáját, és így a jövedelmét, ezért a kormány ad neki munkanélküli segély vagy egyéb támogatás formájában pénzt, akkor azt ő elkölti a boltban, amivel már a boltost is megsegítette, aki aztán azt elkölti, hogy befizesse a lakbért vagy a villanyszámlát, stb. Nagyon leegyszerűsítve ez a multiplikátor hatás, ami elég alacsony azoknál a dolgoknál, amire a kormány költötte a pénzt.

Ahogy azt már említettük, a kormány nem mindig kommunikál teljesen tisztán arról, hogy mit hogyan számol el, így például valószínű, hogy a járvány kezelésére elköltött – a járványkezelési alapban elkülönített – összegeket is könnyen hozzászámolja a fiskális stimulushoz. És bár a járvány kezelését egyben közvetetten a gazdasági válság kezelésének is vehetnénk, sok közgazdász hívta már fel a figyelmet arra, hogy a lélegeztetőgépre elköltött összeget nehéz költségvetési élénkítésnek értelmezni. Márpedig a kormány legendásan bevásárolt lélegeztetőgépekből, a 633,7 milliárd forint járványkezelési alap közel fele, 300 milliárd forint ment el 16 ezer lélegeztetőgép vásárlására. Ezzel nem csak az a baj, hogy ennyi gép működtetésére nincs is szakember az országban, vagy hogy ötször-tízszer olyan drágán sikerült ezeket beszerezni, mint más országoknak, hanem hogy gazdaságpolitikai értelemben semmit nem adnak hozzá a válságkezeléshez: az adófizetők pénzét a kormány odaadja esetleg egy közvetítőn keresztül egy külföldi beszállítónak, így az állami pénz elhagyja az országot, az abból vett áru pedig aztán egy raktárban ül.
Ha többet költ az állam, kisebb lenne a hiány

Voltak persze a kormánynak olyan lépései, amelyek jobban hasonlítanak egy klasszikus költségvetési élénkítésre, de azokra nem költött olyan bőkezűen. Ilyen volt az álláshelyek megóvására, német mintára bevezetett kurzarbeit program vagy a vendéglátó és turisztikai szektornak adott adókedvezmény és támogatás. Ez utóbbiak viszont nem voltak igazán jól célzottak – Mészáros Lőrinc szállodái például közel 20 milliárd forint támogatást kaptak az államtól, mégis kirúgták a Hunguest Hotels dolgozóinak több mint felét –, előbbi pedig túlságosan bonyolultan és szigorúan lett kialakítva, így nem élt annyi cég a lehetőséggel, mint amennyivel akár a kormány számolt.

A kormány április elején azzal számolt, hogy nagyjából egymillió dolgozót érint majd a rövidített munkaidő támogatási program, ehhez Varga Mihály egyik prezentációja szerint 207 325 fő részesült végül „munkahelyvédelmi bértámogatásban”, ami feltehetőleg erre a programra vonatkozik. Nem is csoda, hogy ennyire kevés ember tudta kihasználni a lehetőséget, mert azt úgy írták ki, hogy sok volt körülötte a bizonytalanság, sokáig az sem volt teljesen egyértelmű, hogy az elmaradó bérek mekkora részét állja az állam, amikor ez tisztázódott, kiderült, hogy viszonylag kis részét, a cégeknek ráadásul rengeteg adminisztrációval járt, így sok cégnek nem érte meg beszállni, vagy mire megtette volna, már megszabadult a munkahelyektől, amelyeket ezzel meg lehetett volna védeni.

Az sem tiszta teljesen, hogy akkor mennyi munkahelyet sikerült vagy nem sikerült megvédenie a kormánynak. Varga Mihály több helyen is elmondta, hogy a foglalkoztatás augusztusban magasabb volt, mint januárban, a járvány előtt, ezzel utalva arra, hogy a munkaerőpiacon amúgy nincs semmi baj, valójában ez is elég vitatható állítás. Egyrészt – és ezt jobb napjain a pénzügyminiszter is elismeri – bár augusztusban valóban többen dolgoztak, mint januárban, ez leginkább a naptári hatásnak köszönhető, annak, hogy augusztusban a turizmusban, vendéglátásban és a mezőgazdaságban mindig több munka van, mint januárban. Másrészt, amint erre Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója felhívja a figyelmet, augusztusban tényleg 56 ezerrel több ember dolgozott az országban, mint az év elején, de még így is 18 ezerrel kevesebben, mint 2019 augusztusában, ami az imént említett naptárhatás miatt jobb összehasonlítási alapot is jelent, mint január.

A regisztrált munkanélküliek száma június és augusztus között 57 ezerrel volt több, mint tavaly nyáron, szeptemberben pedig 80 ezerrel több volt a regisztrált álláskereső az országban, mint egy évvel korábban. Ha a kormány korábban és máshogy reagál a válságra, lehet, hogy ezt tényleg annyira le lehetett volna szorítani, amivel büszkélkedni tudna a pénzügyminiszter. Eközben tízezerrel többen dolgoztak augusztusban a közfoglalkoztatásban, mint márciusban, igaz januárban és tavaly augusztusban is több volt a közmunkás, mint idén nyáron.

Kérdés persze, hogy mit tehetett volna a kormány ahelyett, amit tett. Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza szerint a legjobb az lett volna, ha olyan programokra költ, ahol közvetlenül a rászoruló embereknek ad pénzt, amit aztán ők fogyasztásra költhetnek. Ennek több módja lehetett volna:

Lehetett volna növelni a családi pótlékot, Ez passzolt is volna a kormány családbarát retorikájába és kisegítette volna a leginkább rászoruló, szegényebb családokat is, mert a magyar gyerekek fele a társadalom alsó három jövedelmi tizedében nevelkedik.
Ahogy azt szinte minden ellenzéki párt követelte a kormánytól, megnövelhette volna a munkanélküli segély, vagyis a foglalkoztatást segítő támogatás hosszát, hogy három hónap helyett fél évig vagy kilenc hónapig kaphassanak pénzt az erre jogosultak.

Mindkét megoldásnak megvan az az előnye a gazdaság élénkítése szempontjából, hogy aki rászorul az ilyen támogatásokra, az rögtön fogyasztásra költi ezt az összeget, vagyis visszaforgatja a gazdaságba. Egy adókedvezményt kapó cég vagy egy fejlesztési támogatást elnyerő szálloda esetében ez nem ennyire direkt. Erre viszont valószínűleg többet kellett volna költeni, mint amennyit Orbánék hajlandók voltak.

Ha ilyen formán csatornázott volna forrásokat a gazdaságba az állam, akkor valószínűleg kevésbé esett volna vissza a GDP. Ha pedig kevésbé esett volna vissza a GDP, akkor kisebb lenne a költségvetési hiány, mint most.

Vagyis ha többet költöttek volna tavasszal, most sokkal jobb helyzetben lenne a költségvetés és kisebb lenne a hiány. Ez ellentmondásnak tűnik, de nem az. Magyarországon ugyanis elég magas az újraelosztás mértéke, 43, egyesek szerint inkább 46 százalék körül van, vagyis az állam a GDP ekkora százalékát osztja újra. Ez azt is jelenti, hogy a költségvetés bevételei nagyban függnek a GDP növekedésétől, ha 1 százalékkal visszaesik a GDP, akkor nagyjából 0,4-0,5 százalékkal csökken a költségvetés bevételi oldala. Vagyis ha több állami pénz elköltésével élénkítette volna a fogyasztást és lassítani tudja a GDP visszaesését – ami a második negyedévben 13,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – az végső soron kisebb hiányhoz vezetett volna, mint amekkorára most lehet számítani, ami a GDP 7-9 százaléka.
Már nincs nagyon miből

Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta, amikor az ország a válság miatt nagyon ki volt szolgáltatva a nemzetközi pénzpiacoknak és az IMF-nek, kifejezetten érzékeny arra, hogy ne legyen nagy az államadósság és a költségvetési hiány. Éppen ezért a válsághelyzetben is csak nagyon óvatosan költött, nehogy aztán romoljon a hitelbesorolás, vagy egyszer csak az Európai Unió újra komolyan számon kérje a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, mindezek miatt pedig pont a 2022-es választás előtt kelljen meghúzni a nadrágszíjat a költségvetésen.

Azt remélhették, hogy esetleg nem érinti majd olyan nagyon az országot a válság, vagy hogy a kevésbé hiánynövelő lépésekkel ki lehet bekkelni az őszi kilábalásig. Ennek most részben az a következménye, hogy bár ígér még gazdaságvédelmi programokat a kormány, most már tényleg nem nagyon engedheti meg magának, hogy a jelenleginél sokkal jobban elszálljon a költségvetés, mert egy 10 százalék körüli hiánynak már akár komolyabb következményei lehetnek, főleg úgy, hogy a magyar állam megint egyre inkább külföldön adósodik el. Ez viszont megint csak tovább szűkíti a gazdaságpolitikai mozgásteret, mert nem lehet a forint leértékelésével játszani. Igaz, a magyar infláció már így is nagyon magas, a forint pedig történelmi mélyponton járt a második hullám elején az euróval szemben, így amúgy sem lenne igazán opció a további leértékelés.

Győrffy szerint a magyar gazdaságpolitika mozgástere mostanra emiatt már meglehetősen beszűkült. A magas hiányszint miatt ezen a ponton Orbánék még kevésbé mernek majd költeni, mint tavasszal tették, de az MNB sem tudja már igazán élénkíteni, hiszen már a válság előtt is olyan alacsonyan tartotta az alapkamatot, hogy azt már lehetetlen lejjebb vinni, sőt, a járvány második hulláma alatt már burkoltan kamatemelésbe is kellett kezdenie, hogy ne szálljon el teljesen a forint árfolyama.

Az egyetlen komolyabb forrás, amire a magyar kormány számíthat, az az EU-tól érkező válságkezelő támogatás, Varga Mihály tett is rá utalást nemrég, hogy itt az ideje, hogy az unió tényleg elkezdje küldeni a Magyarországnak ígért 350 milliárd forintos támogatást. Ha viszont valamiért Brüsszel nem fizetne – mondjuk mert úgy látják,hogy a magyar jogállamiság olyan szinten sérül, hogy az már ellentmond az EU alapelveinek – akkor a kormány nagy bajban lenne a következő pár évben.

Mindez segít kontextusba helyezni azt is, hogy mi a tétje Orbán Viktor és az Európai Bizottság csatározásának az uniós pénzek kiosztása és a jogállamisági feltételek körül. Ezen kívül az általunk megkérdezett közgazdászok már nem igen számítanak arra, hogy komolyabb élénkítő lépéseket jelent be a kormány, annak ellenére, hogy Varga Mihály például már többször beszélt arról, hogy heteken belül újabb bejelentések lesznek. Vannak persze lépések, mint az, hogy a lakásépítés áfáját újra 5 százalékra csökkentették, hogy meghosszabbították a hitelfizetési moratóriumot (bár, mint arra már utaltunk, ez a bankszektorra terheli a kockázatot, a kormánynak egy forintjába sem kerül), vagy hogy Novák Katalin bejelentette az otthonfelújítási programot, amelyről túl sok részletet egyelőre nem tudni, csak annyit, hogy a kormány bármilyen lakásfelújítás felének a költségét hajlandó állni 3 millió forintig. Arra is lehet számítani, hogy felpörögnek majd az állami beruházások is, amik szintén jól mutatnak a GDP-ben, meg a választások előtt is.

Mindezek a lépések viszont továbbra is inkább bizonyos, a GDP növekedése szempontjából fontos szektorokat támogatnak, különösen az építőipart. Azokat, akik elvesztették a megélhetésüket, annyira nem. És bár Varga adatai szerint a fogyasztás nem esett vissza, vagyis az embereknek még van pénzük, könnyen meglehet, hogy amit eddig láttunk, az a tartalékok felélése volt. Akkor viszont az igazi baj csak most jön majd.

444
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Botrány: Megszólalt a férfi, aki a bulit szervezte, ahol elkapták Szájer Józsefet
Lázár János: Azért ez k... nagy dolog
Nemzetközi botrány: Deutsch Tamás kizárásáért indult aláírásgyűjtés a Néppárt EP-frakciójában
Óriási fogás - 17 illegális migráns egy autóban
17 illegális migránst szállított gépkocsijában egy román sofőr. Négymegyés akció keretében – a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság Migrációs Ügyek Osztályának inform...
  
Közel 37 ezer határsértőt fogtak el idén
Majdnem 37 ezer határsértőt fogtak el és kísértek vissza eddig idén a magyar hatóságok - közölte a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerda reggel az M1 aktuális csatornán. ...
  
Harmincan követelik Deutsch Tamás kizárását
Az Európai Néppárt 30 tagja írta alá azt a levelet, amely Deutsch Tamásnak az Európai Néppártból (EPP) való kizárását kezdeményezi – derül ki a Népszavából. A lap szerint Manfred ...
  
Operatív törzs: elkérhetik a személyi igazolványt a bolti dolgozók
A kormány jövő héten dönt a karácsonykor érvényes intézkedésekről, míg az elmúlt 24 órában két kutyasétáltatóval szemben kellett intézkedni - egyebek mellett ezekről is szó volt ...
  
Lottó csalás? Egy dél-afrikai lottón az 5, 6, 7, 8, 9, 10 volt a telitalálatos szelvény
Dél-Afrikában felbolydulást okozott az, hogy hat egymást követő számmal lehetett megnyerni az egyik lottón a főnyereményt. A számsor valóban szokatlan, de matematikailag ugyanakkora rá az...
  
Kilépett a Fideszből Szájer József
Megdöbbentő botránya után kilépett a Fideszből Szájer József. A Magyar Nemzet azt írja: Szájer József kilépett a Fideszből. A lap megszólaltatta az ügyben Orbán Viktor miniszterelnök...
  
Deutsch Tamás: Ma Magyarországon a Fidesz az a párt, aki nem kíván senkinek a hálószobájában kutakodni
„Ez egy botrány, ez egy olyan botrány, aminek megvan az oka. És nyilvánvaló, hogy egy ilyen botrány árt a politikai közösségnek” - mondta Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti kép...
  
Orbán megszólalt a Szájer ügyről: Harmincéves munkáját nem fogjuk elfelejteni és megtagadni, de ...
A Magyar Nemzet azt írja, „Szájer József a mai nappal kilépett a Fideszből”, a „volt EP-képviselő a párttagságáról való lemondást Kubatov Gábornak, a Fidesz pártigazgatójának c...
  
Orbán megszólalt: Amit Szájer tett, az nem fér bele, nem elfogadható és nem védhető
A Magyar Nemzet azt írja, „Szájer József a mai nappal kilépett a Fideszből”, a „volt EP-képviselő a párttagságáról való lemondást Kubatov Gábornak, a Fidesz pártigazgatójának c...
  
Szájer lebukása felgyorsíthatja a Fidesz kilépését a Néppártból
Amikor Szájer József vasárnap bejelentette lemondását, az Európai Néppárt EP-frakcióján belül óriási meglepetést okozott a döntés, és ez így is maradt egészen addig, amíg ki nem d...
  
Már harmincan akarják kizárni Deutsch Tamást az Európai Néppártból
A fideszes politikus gestapózós kiszólása miatt szeretnék már a jövő héten megejteni a szavazást Deutsch tagságáról. Megszereztük az aláírók névsorát, van köztük német, osztrák...
  
A nemzetközi sajtót is bejárta a „kanos magyar” híre
Kedd estére a belga és a magyar után a nemzetközi sajtóhoz is eljutott Szájer József illegális szexpartijának híre. A botránnyal gyakorlatilag minden nagyobb angolszász sajtótermék fogla...
  
Harminc néppárti képviselő: Deutsch Tamás nem áshatja többé alá az EPP-frakció hitelességét
Megszerezte a Népszava azt a levelet, amelyet az Európai Néppárt (EPP) harminc politikusa küldött Manfred Weber frakcióvezető és Simon Busutil frakció főtitkárnak, és ami kezdeményezi De...
  
PDSZ: Haladéktalanul rendelje el a kormány a téli szünetet
Felszólítja a kormányt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy haladéktalanul rendelje el a téli szünetet mostantól annak eredetileg tervezett végéig, azaz jövő év január ...
  
Óriási tiltakozás: Egyházi kézbe kerülhet a tanító- és óvodapedagógus-képzés jelentős része
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közleményt juttatott el szerkesztőségünknek, amelyben nemtetszésüket nyilvánítják ki, amiért a tan...
  
Polt Péter ügyészsége talált egy korrupt minisztériumi tisztségviselőt
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt őrizetbe vettek egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt, közölte szerdán a Polt Péter vezette Központi Nyomozó Főügyészség. Ker...
  
Nincs szükség a szűrőbuszokra Pest megyén kívül a tisztifőorvos-helyettes szerint
Szerdán hat szűrőbusz végzi a teszteléseket – mondta az országos tisztifőorvos-helyettes szerda reggel a közmédiának. Surján Orsolya kiemelte, hogy a szűrőbuszok Budapesten és Pest me...
  
Figyelem! - kérésre kötelesek bemutatni a korukat tükröző okiratot!
A kereskedelmi üzletek vezetője és vagyonőre is megtagadhatja a kiszolgálást azoktól, akik az időseknek fenntartott idősávban jogosulatlanul kívánnak vásárolni. A jogosultságot személy...
  
Szájer-ügy: tudja, mások mellett ki mentesült például a nemzetbiztonsági átvilágítás alól?
Az európai uniós képviselőknek nem kell nemzetbiztonsági átvilágításon résztvennie – nyilatkozta a lapunknak Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője annak kapcsán, hogy Szájer ...
  
Na, kiknek a buszaira vigyáznak a rendőrök Budapesten?
A Barcelona futballistái a Duna-part szépségeiben gyönyörködhetnek, ha kinéznek a szállodai szobájuk ablakából. A futballcsapatot kisérő busz a közelben, a Magyar Tudományos Akadémia e...
  
OMSZ figyelmeztetés: brutális ónos eső várható több megyében is
Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése alapján Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében szerda éjféltől csütörtök délelőttig több milliméternyi ónos eső hullhat. A Magyar...
  
Ezért tűnt el a képernyőről Marsi Anikó
Két hete egyáltalán nem lehet látni Marsi Anikót a Tények műsorvezetői székében. Munkáját a TV2-nél kolléganője Vitányi Judit vette át. Anikó hirtelen tűnt el a képernyőről, hisz...
  
A buli házigazdája szerint Szájer azt mondta neki, hogy ő is rendezett már sze*x*partit a saját lakásában
Nyilatkozott a belga De Standaard-nak David Manzheley, annak a belga járványügyi előírásokat megsértő meleg orgiának a házigazdája, amin Szájer József fideszes EP-képviselő is részt ve...
  
Óriási tiltakozás Demeter Szilárd ellen a Petőfi Irodalmi Múzeum előtt
Megidézve a Duna-parti holokauszt-emlékművet, cipőket helyeztek ki szerda délután a Petőfi Irodalmi Múzeum elé az aHang által szervezett tüntetés résztvevői. A megjelent művészek és...
  
Donald Tusk: Mit kell még tennie a Fidesznek, hogy észrevegyétek, egyszerűen nem illik a családunkba?
„Mit kell még tennie a Fidesznek, hogy észrevegyétek, egyszerűen nem illik a családunkba?” - tette fel a kérdést Twitteren Donald Tusk, a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt eln...
  
Donald Tusk: A Fidesz nem illik a családunkba
„Mit kell még tennie a Fidesznek, hogy észrevegyétek, egyszerűen nem illik a családunkba?” - tette fel a kérdést Twitteren Donald Tusk, a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt eln...
  
A kormány válasza Szájer botrányára: körbekerítették Orbán irodáját
Miután a kormányülés előtt megkérdeztük Varga Juditot és Semjént, megjelent egy rakás rendőr és teljesen elzárta a sajtó elől a Karmelita bejáratát. A Fidesz közleményében kiadott ...
  
Rengeteg gépfegyveres kommandós lepte el kedden az egyik pozsonyi irodaházat, letartóztatták az egyik leggazdagabb szlovákot
Kommandósok tartottak ellenőrzést kedden a pozsonyi Digital Parkban, a Penta pénzügyi csoport székhelyén, és letartóztatták a vállalat vezetőjét, Szlovákia egyik leggazdagabb emberét, ...
  
Ferenc pápa szerint álkeresztény az a kormány, amely bűnbakot keres és menekültellenes
“Egy párt vagy egy demagóg politikus által manipulált nép megszűnik nép lenni, és fásult tömeggé válik. A diktatúrák mindig így kezdődnek: elvetik a félelem magját a nép szívébe...
  
Mi történik itthon? rendőrök a minisztériumi vezetőnél, el is vitték
Korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt vett őrizetbe a Központi Nyomozó Főügyészség egy vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt – közölte a KNYF. A Budapesti Regionális N...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
ThePost
Óriási csapdába táncolt bele a kormány, ezt akarta a leginkább el kerülni
Varga Mihály pénzügyminiszter az elmúlt hetekben több konferencián is lehetőséget kapott arra, hogy a magyar közgazdász- és üzleti társadalomnak előadja, hogy a saját értelmezésében mennyire jól sikerült kezelni a koronavírus okozta válság első hullámát. A pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a kormány válságkezelő, gazdaságvédelmi intézkedései 900 ezer ember munkahelyét őrizték meg, hogy GDP-arányosan Magyarország költött a legtöbbet a válság kezelésére, és hogy mindez akár 3-4 százalékkal is lassíthatta a magyar gazdaság visszaesését.

Ha azonban megnézzük kicsit alaposabban azt, hogy mit lépett a magyar kormány, főleg azt, hogy mire és mennyi költségvetési pénzt költött, akkor egészen más képet kapunk, mint amit a pénzügyminiszter felfesteni igyekszik. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a kormány későn és keveset költött a válság kezelésére, és azt sem ott, ahol az valóban segítette volna a gazdaság talpraállását. Ezzel pedig a magyar gazdaságpolitikának sikerült pont abba a sarokba beszorítania magát, amit éppen a leginkább el akart kerülni a járvány kitörése óta.
Lélegeztetőgéptől nem nő a GDP

Érdemes először egy kicsit mögé nézni, hogy milyen számokat mutogat a kormány a válságkezelésről. Varga Mihály például nemrég egy konferencián mutatott egy ábrát, amely szerint az EU-ban Magyarország a 2019-es évi GDP 20 százalékának megfelelő összegű kárenyhítő intézkedéseket jelentett be eddig. Ebbe viszont, ahogy azt a Portfolio.hu korábban kimatekozta, valószínűleg mindent beleszámol a pénzügyminisztérium, amit csak lehet, többek között olyan lépéseket is, amelyek egy fillérbe sem kerültek a kormánynak. Ilyen a hitelmoratórium – ami a kormány szerint úgy 3600 milliárd forint összeget érintett – vagy az olyanok, mint a hitelkeret- és garancia programok, amelyek ígért összegek, de nem biztos, hogy azt mind ki is kell fizetni

A járvány alatt létrehozott Gazdaságvédelmi alapon is átfolyt már 1900 milliárd forint, azt gondolhatnánk, hogy válságkezelő intézkedésekre. De ahogy erről több körben is részletesen beszámolt a sajtó, az innen-onnan ebbe az alapba átcsoportosított összegek aztán gyakran viszonylag hétköznapi költségvetési feladatokra mentek el, mint különböző minisztériumok és állami társaságok dologi kiadásaira, vagy olyan, a kormánynak kedves és fontos projektekre, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal, stadionépítés, vadászkiállítás szervezése vagy az űrkutatás támogatása.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. közgazdásza úgy számol, hogy a költségvetésben a járvány és az azzal járó gazdasági válság kezelésére inkább a 2019-es GDP 5 százalékát különítették el, ami európai összeghasonlításban már elég alacsonynak számít. Ráadásul sok közgazdász szerint

ezt a pénzt is elég rossz hatékonysággal költötte el a kormány, a nagy része ugyanis olyan dolgokra ment, amelyek nem vagy nem annyira pörögnek vissza a gazdaságba, vagyis nem volt igazán nagy a multiplikátor hatása. Költségvetési eszközökkel úgy lehet élénkíteni a gazdaságot válsághelyzetben vagy recesszióban, vagyis olyankor, amikor az embereknek nincs pénzük, hogy a kormány vagy több pénzt hagy az embereknél – például nem szed be bizonyos adókat –, vagy konkrétan ad nekik valamilyen támogatás formájában. Ha ez utóbbit választja, akkor a gazdaság annál jobban jár, minél többet pörög aztán az odaadott pénz a gazdaságban, vagyis egy egységnyi elköltött állami pénz több egységnyi elköltött pénz lesz aztán a magánszférában. Például ha valaki elveszíti a munkáját, és így a jövedelmét, ezért a kormány ad neki munkanélküli segély vagy egyéb támogatás formájában pénzt, akkor azt ő elkölti a boltban, amivel már a boltost is megsegítette, aki aztán azt elkölti, hogy befizesse a lakbért vagy a villanyszámlát, stb. Nagyon leegyszerűsítve ez a multiplikátor hatás, ami elég alacsony azoknál a dolgoknál, amire a kormány költötte a pénzt.

Ahogy azt már említettük, a kormány nem mindig kommunikál teljesen tisztán arról, hogy mit hogyan számol el, így például valószínű, hogy a járvány kezelésére elköltött – a járványkezelési alapban elkülönített – összegeket is könnyen hozzászámolja a fiskális stimulushoz. És bár a járvány kezelését egyben közvetetten a gazdasági válság kezelésének is vehetnénk, sok közgazdász hívta már fel a figyelmet arra, hogy a lélegeztetőgépre elköltött összeget nehéz költségvetési élénkítésnek értelmezni. Márpedig a kormány legendásan bevásárolt lélegeztetőgépekből, a 633,7 milliárd forint járványkezelési alap közel fele, 300 milliárd forint ment el 16 ezer lélegeztetőgép vásárlására. Ezzel nem csak az a baj, hogy ennyi gép működtetésére nincs is szakember az országban, vagy hogy ötször-tízszer olyan drágán sikerült ezeket beszerezni, mint más országoknak, hanem hogy gazdaságpolitikai értelemben semmit nem adnak hozzá a válságkezeléshez: az adófizetők pénzét a kormány odaadja esetleg egy közvetítőn keresztül egy külföldi beszállítónak, így az állami pénz elhagyja az országot, az abból vett áru pedig aztán egy raktárban ül.
Ha többet költ az állam, kisebb lenne a hiány

Voltak persze a kormánynak olyan lépései, amelyek jobban hasonlítanak egy klasszikus költségvetési élénkítésre, de azokra nem költött olyan bőkezűen. Ilyen volt az álláshelyek megóvására, német mintára bevezetett kurzarbeit program vagy a vendéglátó és turisztikai szektornak adott adókedvezmény és támogatás. Ez utóbbiak viszont nem voltak igazán jól célzottak – Mészáros Lőrinc szállodái például közel 20 milliárd forint támogatást kaptak az államtól, mégis kirúgták a Hunguest Hotels dolgozóinak több mint felét –, előbbi pedig túlságosan bonyolultan és szigorúan lett kialakítva, így nem élt annyi cég a lehetőséggel, mint amennyivel akár a kormány számolt.

A kormány április elején azzal számolt, hogy nagyjából egymillió dolgozót érint majd a rövidített munkaidő támogatási program, ehhez Varga Mihály egyik prezentációja szerint 207 325 fő részesült végül „munkahelyvédelmi bértámogatásban”, ami feltehetőleg erre a programra vonatkozik. Nem is csoda, hogy ennyire kevés ember tudta kihasználni a lehetőséget, mert azt úgy írták ki, hogy sok volt körülötte a bizonytalanság, sokáig az sem volt teljesen egyértelmű, hogy az elmaradó bérek mekkora részét állja az állam, amikor ez tisztázódott, kiderült, hogy viszonylag kis részét, a cégeknek ráadásul rengeteg adminisztrációval járt, így sok cégnek nem érte meg beszállni, vagy mire megtette volna, már megszabadult a munkahelyektől, amelyeket ezzel meg lehetett volna védeni.

Az sem tiszta teljesen, hogy akkor mennyi munkahelyet sikerült vagy nem sikerült megvédenie a kormánynak. Varga Mihály több helyen is elmondta, hogy a foglalkoztatás augusztusban magasabb volt, mint januárban, a járvány előtt, ezzel utalva arra, hogy a munkaerőpiacon amúgy nincs semmi baj, valójában ez is elég vitatható állítás. Egyrészt – és ezt jobb napjain a pénzügyminiszter is elismeri – bár augusztusban valóban többen dolgoztak, mint januárban, ez leginkább a naptári hatásnak köszönhető, annak, hogy augusztusban a turizmusban, vendéglátásban és a mezőgazdaságban mindig több munka van, mint januárban. Másrészt, amint erre Scharle Ágota, a Budapest Intézet vezető kutatója felhívja a figyelmet, augusztusban tényleg 56 ezerrel több ember dolgozott az országban, mint az év elején, de még így is 18 ezerrel kevesebben, mint 2019 augusztusában, ami az imént említett naptárhatás miatt jobb összehasonlítási alapot is jelent, mint január.

A regisztrált munkanélküliek száma június és augusztus között 57 ezerrel volt több, mint tavaly nyáron, szeptemberben pedig 80 ezerrel több volt a regisztrált álláskereső az országban, mint egy évvel korábban. Ha a kormány korábban és máshogy reagál a válságra, lehet, hogy ezt tényleg annyira le lehetett volna szorítani, amivel büszkélkedni tudna a pénzügyminiszter. Eközben tízezerrel többen dolgoztak augusztusban a közfoglalkoztatásban, mint márciusban, igaz januárban és tavaly augusztusban is több volt a közmunkás, mint idén nyáron.

Kérdés persze, hogy mit tehetett volna a kormány ahelyett, amit tett. Győrffy Dóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdásza szerint a legjobb az lett volna, ha olyan programokra költ, ahol közvetlenül a rászoruló embereknek ad pénzt, amit aztán ők fogyasztásra költhetnek. Ennek több módja lehetett volna:

Lehetett volna növelni a családi pótlékot, Ez passzolt is volna a kormány családbarát retorikájába és kisegítette volna a leginkább rászoruló, szegényebb családokat is, mert a magyar gyerekek fele a társadalom alsó három jövedelmi tizedében nevelkedik.
Ahogy azt szinte minden ellenzéki párt követelte a kormánytól, megnövelhette volna a munkanélküli segély, vagyis a foglalkoztatást segítő támogatás hosszát, hogy három hónap helyett fél évig vagy kilenc hónapig kaphassanak pénzt az erre jogosultak.

Mindkét megoldásnak megvan az az előnye a gazdaság élénkítése szempontjából, hogy aki rászorul az ilyen támogatásokra, az rögtön fogyasztásra költi ezt az összeget, vagyis visszaforgatja a gazdaságba. Egy adókedvezményt kapó cég vagy egy fejlesztési támogatást elnyerő szálloda esetében ez nem ennyire direkt. Erre viszont valószínűleg többet kellett volna költeni, mint amennyit Orbánék hajlandók voltak.

Ha ilyen formán csatornázott volna forrásokat a gazdaságba az állam, akkor valószínűleg kevésbé esett volna vissza a GDP. Ha pedig kevésbé esett volna vissza a GDP, akkor kisebb lenne a költségvetési hiány, mint most.

Vagyis ha többet költöttek volna tavasszal, most sokkal jobb helyzetben lenne a költségvetés és kisebb lenne a hiány. Ez ellentmondásnak tűnik, de nem az. Magyarországon ugyanis elég magas az újraelosztás mértéke, 43, egyesek szerint inkább 46 százalék körül van, vagyis az állam a GDP ekkora százalékát osztja újra. Ez azt is jelenti, hogy a költségvetés bevételei nagyban függnek a GDP növekedésétől, ha 1 százalékkal visszaesik a GDP, akkor nagyjából 0,4-0,5 százalékkal csökken a költségvetés bevételi oldala. Vagyis ha több állami pénz elköltésével élénkítette volna a fogyasztást és lassítani tudja a GDP visszaesését – ami a második negyedévben 13,6 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – az végső soron kisebb hiányhoz vezetett volna, mint amekkorára most lehet számítani, ami a GDP 7-9 százaléka.
Már nincs nagyon miből

Az Orbán-kormány a 2010-es hatalomra kerülése óta, amikor az ország a válság miatt nagyon ki volt szolgáltatva a nemzetközi pénzpiacoknak és az IMF-nek, kifejezetten érzékeny arra, hogy ne legyen nagy az államadósság és a költségvetési hiány. Éppen ezért a válsághelyzetben is csak nagyon óvatosan költött, nehogy aztán romoljon a hitelbesorolás, vagy egyszer csak az Európai Unió újra komolyan számon kérje a költségvetési hiányra vonatkozó szabályokat, mindezek miatt pedig pont a 2022-es választás előtt kelljen meghúzni a nadrágszíjat a költségvetésen.

Azt remélhették, hogy esetleg nem érinti majd olyan nagyon az országot a válság, vagy hogy a kevésbé hiánynövelő lépésekkel ki lehet bekkelni az őszi kilábalásig. Ennek most részben az a következménye, hogy bár ígér még gazdaságvédelmi programokat a kormány, most már tényleg nem nagyon engedheti meg magának, hogy a jelenleginél sokkal jobban elszálljon a költségvetés, mert egy 10 százalék körüli hiánynak már akár komolyabb következményei lehetnek, főleg úgy, hogy a magyar állam megint egyre inkább külföldön adósodik el. Ez viszont megint csak tovább szűkíti a gazdaságpolitikai mozgásteret, mert nem lehet a forint leértékelésével játszani. Igaz, a magyar infláció már így is nagyon magas, a forint pedig történelmi mélyponton járt a második hullám elején az euróval szemben, így amúgy sem lenne igazán opció a további leértékelés.

Győrffy szerint a magyar gazdaságpolitika mozgástere mostanra emiatt már meglehetősen beszűkült. A magas hiányszint miatt ezen a ponton Orbánék még kevésbé mernek majd költeni, mint tavasszal tették, de az MNB sem tudja már igazán élénkíteni, hiszen már a válság előtt is olyan alacsonyan tartotta az alapkamatot, hogy azt már lehetetlen lejjebb vinni, sőt, a járvány második hulláma alatt már burkoltan kamatemelésbe is kellett kezdenie, hogy ne szálljon el teljesen a forint árfolyama.

Az egyetlen komolyabb forrás, amire a magyar kormány számíthat, az az EU-tól érkező válságkezelő támogatás, Varga Mihály tett is rá utalást nemrég, hogy itt az ideje, hogy az unió tényleg elkezdje küldeni a Magyarországnak ígért 350 milliárd forintos támogatást. Ha viszont valamiért Brüsszel nem fizetne – mondjuk mert úgy látják,hogy a magyar jogállamiság olyan szinten sérül, hogy az már ellentmond az EU alapelveinek – akkor a kormány nagy bajban lenne a következő pár évben.

Mindez segít kontextusba helyezni azt is, hogy mi a tétje Orbán Viktor és az Európai Bizottság csatározásának az uniós pénzek kiosztása és a jogállamisági feltételek körül. Ezen kívül az általunk megkérdezett közgazdászok már nem igen számítanak arra, hogy komolyabb élénkítő lépéseket jelent be a kormány, annak ellenére, hogy Varga Mihály például már többször beszélt arról, hogy heteken belül újabb bejelentések lesznek. Vannak persze lépések, mint az, hogy a lakásépítés áfáját újra 5 százalékra csökkentették, hogy meghosszabbították a hitelfizetési moratóriumot (bár, mint arra már utaltunk, ez a bankszektorra terheli a kockázatot, a kormánynak egy forintjába sem kerül), vagy hogy Novák Katalin bejelentette az otthonfelújítási programot, amelyről túl sok részletet egyelőre nem tudni, csak annyit, hogy a kormány bármilyen lakásfelújítás felének a költségét hajlandó állni 3 millió forintig. Arra is lehet számítani, hogy felpörögnek majd az állami beruházások is, amik szintén jól mutatnak a GDP-ben, meg a választások előtt is.

Mindezek a lépések viszont továbbra is inkább bizonyos, a GDP növekedése szempontjából fontos szektorokat támogatnak, különösen az építőipart. Azokat, akik elvesztették a megélhetésüket, annyira nem. És bár Varga adatai szerint a fogyasztás nem esett vissza, vagyis az embereknek még van pénzük, könnyen meglehet, hogy amit eddig láttunk, az a tartalékok felélése volt. Akkor viszont az igazi baj csak most jön majd.
Itt találod a hét legvitatottabb témáit!
Olvasd nálunk azokat a híreket amiket a leginkább imádtak vagy utáltak az olvasók!
Botrány: Megszólalt a férfi, aki a bulit szervezte, ahol elkapták Szájer Józsefet
Botrány: Angela Merkel visszaszólt Orbán Viktornak
Lázár János: Azért ez k... nagy dolog
Közpénzből csináltak exkluzív kollégiumot Orbán Gáspár jogász barátainak
Soroksári tragédia: "a szeretője ölette meg a feleségem!"
Nemzetközi botrány: Deutsch Tamás kizárásáért indult aláírásgyűjtés a Néppárt EP-frakciójában
Lefilmezték, ahogyan autó csapódik az M7-esen a közútkezelő nagy sárga dobozába
Pár kérdés után rögtönzött kordonozással védték a minisztereket a Szájerről kérdező újságíróktól
Mi történik itthon? rendőrök a minisztériumi vezetőnél, el is vitték
Exkluzív fotók az helyszínről, ahol lebukott Szájer
Tiborcz István pert indított Karácsony Gergely ellen becsületsértés miatt
A kormány válasza Szájer botrányára: körbekerítették Orbán irodáját
Bencsik András: Demeter Szilárd írása kifogástalan
Az év botránya: Egy EP-képviselő is részt vett a brüsszeli orgián, amit pénteken számolt fel a rendőrség
Vírus áldozata lett a felcsúti háziorvos
Megszólaltak a Fidesz–KDNP EP-képviselői Szájer ügyében
A világlapok címoldalain Szájer József botránya
Nagyon ciki: Szájer József botrányával reklámozza magát a Ryanair
A Szájer-ügy csak a kezdet? Hatalmas kavarás mehet a háttérben
Gyurcsány Ferenc a Szájer-botrányról: Na srácok? Ki lesz a következő?
Meleg helyzet: Merkel üzent Orbán lengyelországi útja előtt
Szájer elismerte: ott volt az orgia helyszínén - részletek
Halász János: Brüsszelben a Soros-terv élesítésén dolgoznak
Orbán megszólalt a Szájer ügyről: Harmincéves munkáját nem fogjuk elfelejteni és megtagadni, de ...
Erősödni kezdett a forint - Merkel meghátrálhatott vétóügyben? Orbán győzött?
Váratlan: Orbán Viktor Varsóba utazik
Polt Péter ügyészsége talált egy korrupt minisztériumi tisztségviselőt
Szájer megerősítette, hogy jelen volt a pénteki bulin
Rengeteg gépfegyveres kommandós lepte el kedden az egyik pozsonyi irodaházat, letartóztatták az egyik leggazdagabb szlovákot
Belga lap: Egy azóta lemondott magyar EP-képviselő is részt vehetett egy tiltott brüsszeli orgián pénteken
Kitüntették Varga Judit igazságügyi minisztert
Deutsch Tamás: Ma Magyarországon a Fidesz az a párt, aki nem kíván senkinek a hálószobájában kutakodni
Ferenc pápa szerint álkeresztény az a kormány, amely bűnbakot keres és menekültellenes
Botrány: Kárpátaljai magyar intézményeknél tartott házkutatást az ukrán biztonsági szolgálat
1996: Szájer még úgy vélte, minden eszközt meg kellene ragadni a drogfogyasztás korlátozására
Szájer Józsefnél nem voltak iratok, drog viszont igen
Hidvéghi Balázs: Az vesse Szájerre az első követ, aki bűntelen
Szájer botrány: Csak iszogattunk, mint egy kávézóban, és persze, közben a vendégek....
Jakab Péter: 2022-ig még büntethetnek, de utána mi jövünk
35 milliárd forintos pótmunka Mészárosék vízügyi projektjénél
Szájer táskájából kerülhetett elő a drog a brüsszeli ügyészség közleménye szerint
Szájer-ügy: tudja, mások mellett ki mentesült például a nemzetbiztonsági átvilágítás alól?
Szijjártó: Ha tetszik, ha nem, jönni fog az oroszoktól a gáz
Vezető beosztású minisztériumi tisztségviselőt vettek őrizetbe korrupció gyanújával
Na, kiknek a buszaira vigyáznak a rendőrök Budapesten?
Minden nemzetközi fronton kiáll a kormány a kárpátaljai magyarokért
Botrány: Fegyveres razzia volt a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnél Ungváron
Felnyomták a rendőrségen a Katona József Színházat egy állítólagos tiltott buli miatt
Szájer lebukása felgyorsíthatja a Fidesz kilépését a Néppártból
Illegális migránsok Baranyában - a rendőrség képet is közölt az elfogásról
Fontos a határon túli magyarok jó szereplése a választásokon
Váratlan: Ha kell, a magyar és a lengyel kormány nélkül fogadják el a gazdaságélénkítő csomagot
Már Angela Merkel is engedményekről beszél vétó ügyben
Ha valóban van ilyen, az viccnek is rossz - reagált Deutsch Tamás a hírre
Óriási tiltakozás: Egyházi kézbe kerülhet a tanító- és óvodapedagógus-képzés jelentős része
A nemzetközi sajtót is bejárta a „kanos magyar” híre
Ú de ciki: A Barcelona Bukarestbe indul játszani a Fradi ellen
Elképesztő - Most Romániában tűnt fel egy titokzatos monolit
Óriási tiltakozás Demeter Szilárd ellen a Petőfi Irodalmi Múzeum előtt
Már harmincan akarják kizárni Deutsch Tamást az Európai Néppártból
Kéthavi tiszteletdíját vonta meg Jakab Pétertől az Országgyűlés
Semjén a Szájer-ügyről: Miért kellene nekem ehhez bármit is szólni?
Ezért tűnt el a képernyőről Marsi Anikó
Konyhafőnök VIP: ezért kellett orvost hívni a stúdióba
Müller Cecília állásfoglalása után bezárták a hévízi tófürdőt
Operatív törzs: elkérhetik a személyi igazolványt a bolti dolgozók
Gulyás Gergely megszólalt a karácsonyi speciális szabályokróll
A buli házigazdája szerint Szájer azt mondta neki, hogy ő is rendezett már sze*x*partit a saját lakásában
Misével kezdte a napját Orbán Viktor Varsóban
Szijjártó is csak a sajtóból tudta meg, hogy mi áll Szájer lemondása mögött + videó
Engedélyezték a Pfizer vakcináját
Lesz budapesti karácsonyi vásár, de nem a megszokott módon
ThePost
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum