Nem igaz, hogy az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötését titokban, a hátsó ajtón keresztül csempésztük volna bele a költségvetési alkuba, mert a kezdetektől fogva erről volt szó, hogy ezt az összekapcsolást megteremtjük és erről állapodtunk meg a nyári EU-csúcson is – hangsúlyozta hétfőn egy videókonferencia keretében Angela Merkel német kancellár.

A Reuters tudósítása szerint ezzel egyértelműen Orbán Viktor kormányfő azon múlt heti nyilatkozatára reagált (amit a Die Zeit-nak adott interjúban fogalmazott meg), miszerint nyáron még egy más jellegű, csupán az uniós költségvetés védelmét célzó mechanizmusban maradtak az EU-csúcson és később, az Európai Parlament szorgalmazására tért el ettől a német soros elnökség, azaz hagyta magát eltéríteni és így végülis az uniós alapszerződéssel ellentétes a folyamat.

A német lapban megjelent interjú szerint Orbán Viktor ezeket mondta szó szerint:

"A júliusi döntés az EU pénzügyi érdekeinek védelmére vonatkozó szabályok megalkotásáról szólt. Pont. A jogállamiság mechanizmusának kérdését a Tanács legmagasabb szintjén kell tisztázni, és ott sürgősen meg kell vitatnunk a kérdést. Számomra ez két külön dolog, amelyek nem kapcsolódnak egymáshoz. De az Európai Parlament ezt utólag megpróbálta összekapcsolni egymással, és azzal fenyegetett, hogy blokkolja a költségvetést és a Korona-támogatást, ha ezek nem kapcsolódnak egy új, még meghatározatlan jogállami mechanizmushoz. Ehhez viszont nincsenek objektív, tudományos alapokon nyugvó, mindenkire érvényes és ellenőrizhető kritériumok. Így tehát, ahogy mi értelmezzük, a német elnökség úgy határozott, hogy eltér az Európai Tanács júliusi határozatától az Európai Parlament későbbi kívánságát figyelembe véve."

Angela Merkel a tudósítás szerint hétfőn ezt mondta szó szerint:

Szeretném világossá tenni, hogy az az elképzelés, miszerint a hátsó ajtón keresztül kötjük össze a költségvetést egy feltételességgel, nem igaz.

A kancellár a tudósítás szerint hangsúlyozta, hogy mindig is ez volt a cél, tehát nem menetközben tértek el a nyári megállapodástól, hanem akkor is ebben maradtak.

Ez eddig a leghatározottabb cáfolata annak a magyar és a lengyel kormányzati érvelésnek,

miszerint a nyári alku nem erről szólt és azóta a német elnökség asszisztálásával végülis az uniós alapszerződés tudatos megsértésére készül 25 tagállam, az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament, mert a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárással párhuzamos mechanizmust hoznak létre, ami egyhangú támogatást igényelne, de ők nem adtak erre felhatalmazást.

Az érvelés kapcsán a múlt héten Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azt mondta, hogy ha tényleg vitatja a két tagállam azt, hogy a nyári alku és a belőle levezetett jogállamisági mechanizmus megfelel-e az uniós alapszerződésnek, akkor támadják azt meg az Európai Bíróság előtt. Amint azt múlt héten a lengyel igazságügyi miniszter elárulta: azért nem ezt az utat akarja járni a két ország, mert perre csak azután tudnak menni, hogy hatályba lépett a jogállamisági mechanizmus, márpedig ha az hatályba lép januárban, akkor fennáll a veszélye, hogy rövidesen megáll az összes kifizetés a két tagállam felé és éppen ezt szeretnék elkerülni. Ehhez (a hatályba lépés megakadályozásához) használja tehát a két tagállam inkább a két uniós költségvetés kapcsán a vétóját, amely döntéseknél egyhangúság szükséges.

Az ügyben azonban születhetett most valami új javaslat, mert ma este Varsóba repül Orbán Viktor, hogy lengyel kollégájával, Mateusz Morawieczkivel átbeszéljék a közös stratégiát. Ma egyébként Merkel azt is mondta: nem sikerült még eljutniuk a nehéz helyzet megoldásához, de bízik benne, hogy majd sikerül és rendkívül fontos EU-csúcsra figyelmeztetett, ahol majd nagy döntéseket kell hozni