Lassan másfélszer annyiért vásárolunk, mint tavaly ilyenkor.
A G7 mérése szerint ugyanaz a bevásárlás tavaly júliusban 16 ezer forintba került, idén majdnem 22 ezerbe, ami
34 százalékos növekedést jelent.
Az első ugrás tavaly év végén következett be, akkor a korábbi 1-2 százalékról hirtelen 10 százalék köré ugrott az éves alapon mért infláció, majd idén február-márciusban 10 helyett már 20 százalékról beszéltünk, és ez a drágulás április után sem állt meg — hívja fel a figyelmet a lap.
A portál számításai szerint a kenyér, a zsemle, a kifli és a spagetti tészta ára egy év alatt duplájára emelkedett.
A 42 vizsgált termékből mindössze a fehérrépa, a vöröshagyma, az alma és a sárgarépa lett olcsóbb.
A G7 által mért infláció április óta
havonta 5 százalékkal nő.
Az élelmiszerek inflációja az európai adatok szerint júniusban csak Litvániában volt magasabb, mint Magyarországon.
A 30-50 százalékos áremelés megtiltása most már nagyon komoly feladat elé állítja a boltokat, ahogy mennek fel az árak, egyre nagyobb az a veszteség, amelyet minden egyes eladott árstoppolt terméknél elszenvednek. Ezt vélhetően máshol keresik meg, az árstoppos árukból pedig csak a minimálisan kötelező mennyiséget tartják — teszi hozzá a lap.
Miközben a jegybank szerint az infláció 2022 őszén tetőzhet valószínűleg 14 százalék körül (de jó esély van a 16 százalékos csúcspontra is), az élelmiszerek esetében a valóság ennek több mint kétszeresét tükrözi, és hol van még a vége.
|
