Kezdőlap   Csatlakozz hozzánk facebookon
Valami történt - békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán az EU-val kapcsolatban  

Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.
Bonyolult egyeztetések – Nem lehet tovább húzni az időt

Fontos fejlemények történtek az elmúlt két napban Brüsszelben és Berlinben, hiszen egyrészt kiszivárgott pár részlet a 2021-2027-es EU-költségvetés és benne a helyreállítási alap átgyúrásának tervéről, másrészt Berlinben Angela Merkel német kancellár leszögezte a prioritásait a témában, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pedig egy rendkívüli jogszabályi lehetőséggel élve jövő szerdára tanácskozásra Brüsszelbe hívta az EU intézményi vezetőit és Merkelt. Közben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber erőteljesen követeli, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző testülete minél nagyobb beleszólást kaphasson a helyreállítási pénzek kifizetésének ellenőrzésébe.

Úgy tűnik, hogy nemcsak a költségvetés méretén, szerkezetén és feltételein vitáznak az uniós vezetők, hanem még egyfajta hatalmi harc is van a Bizottság, a Parlament és a Tanács vezetői között, hogy például az EU-s büdzsé formálódó sikerét ki arassa le. Mindezek alapján tényleg kirajzolódik a késhegyre menő vita.

Orbán Viktor egyébként elismerte azt, hogy egyszerre nagyon sok szempontot kell figyelembe vennie a "brüsszeli bürokratáknak", hogy meg tudjon állapodni valamiben a 27 tagállam vezetője (és arra az EP is rábólintson, mert ez is feltétele az elfogadott büdzsének), így tényleg nem könnyű a helyzetük. Ezt támasztja alá Merkel csütörtöki berlini kijelentése is, miszerint

az EU a története legnehezebb időszakát éli most

és ilyen körülmények között kezdődött el július elsején a német uniós soros elnökség.

Valóban: miközben a koronavírus-válság már hónapok óta tart, még csak most formálódik a helyreállítási alapnak mondott közös uniós adósságkibocsátás történelmi terve, aminek részletkérdéseit sok ország kritizálja és közben meg kell állapodni az egyébként is iszonyatosan komplex 2021-2027-es költségvetés kereteiben is. De ahogy Merkel és Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is világossá tette:

nem lehet tovább húzni az időt, a nyár első felében, azaz július végéig meg kell állapodni minden fontos kérdésben.

Az első nagy erőpróba erre a július 17-18-i EU-csúcs lesz, ami immár nem online videókonferenciát, hanem személyes egyezkedést jelent, de ha nem sikerül megkötni az alkut, akkor július végéig akár még egy rendkívüli EU-csúcs is lehet. Egyelőre nem biztos, hogy sikerül július közepén, hiszen Mark Rutte, holland miniszterelnök, a négy fukarnak is nevezett országcsoport szószólója ma éppen azt mondta: szerinte nem kell sietni, és nem szükséges mindenáron a megállapodás július közepén. Ez éppen az ellenkezője annak, amit Merkel mondott.
Sok a vitás kérdés

Az Európai Bizottság május végén hozta nyilvánosságra azt, hogy a német-francia tervet felkarolva hogyan adna új lendületet az unió gazdaságának főként a 750 milliárdos helyreállítási alappal (közös adósságkibocsátás, benne 500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás és garanciavállalás, további 250 milliárd eurónyi hitel, feltételekhez kötött felhasználással).

A potenciális magyar támogatási+garanciavállalási összeg 8,85 milliárd euró lenne, a jövő évi GNI 6,7%-a, ami arányos forráselosztást jelentene. A felvehető hitelek maximális kihasználásával ez összesen akár 15 milliárd euróra is felmehetne és ezen felül lennének még a "normál" 2021-2027-es EU-s pénzek.

Iszonyatosan nagy összegekről van tehát szó, amelyek az előttünk álló évtizedben lényeges hatásúak a magyar gazdaság növekedési pályájára is.

Május vége óta a tagállamok között továbbra is sok a vita a kérdésről, a négy fukarnak nevezett holland, osztrák, svéd, dán csoport például erősen kritizálja a vissza nem térítendő támogatások magas volumenét (lényegében csak hiteleket adnának) és azt, hogy azok visszafizetését 2028 után a tagállamoknak közösen kellene majd állnia a megemelkedő befizetésekből.

A tartós szembenállást látva Charles Michel európai tanácsi elnök az elmúlt hetekben videókonferenciák sorozatát bonyolította le a tagállami vezetőkkel, múlt héten például Orbán Viktorral is beszélt, hogy kipuhatolja a lehetséges kompromisszum körvonalait. Az akkori tanácskozás után kiadott magyar kormányzati közlemény még tisztességtelen ajánlatot hangsúlyozott, és azt követelte, hogy fair legyen a bánásmód a régiós országokkal. Közben a lengyel kormányszóvivő tegnap nagyon előnyösnek mondta a tervet, ami repedéseket tükröz a V4 egységében is, nem véletlenül. Ez részben célja is lehetett a brüsszeli testületnek az ajánlat megfogalmazásával, a lengyel szénbányák átállítására szánt források jókora megnövelésén keresztül.

Mai rádióinterjújában már békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán és lényegében támogatásáról biztosította a hitelfelvétellel egybegyúrt uniós tervet, igaz továbbra is hangsúlyozta, hogy fair legyen a forráselosztás kialakítása, hiszen valójában nálunk gazdagabb tagállamokat is meg kell segítenünk.
Mik a várható főbb változások?

Charles Michel szerdán az uniós nagykövetek brüsszeli vacsoráján már felvázolta a Politico értesülései szerint, hogy a jövő hét második felében milyen kompromisszumos javaslat bemutatására készül, de nagy még a bizonytalanság, hogy ezt tényleg elfogadja-e mind a 27 tagállami vezető, vagy egy újabb EU-csúcs kell hozzá. Aztán a Bloomberg is közölt néhány saját értesülést a Michel-tervről, valamint a Bruxinfo is összefoglalta, hogy mik voltak a főbb üzenetek Merkel és von der Leyen csütörtöki közös online sajtótájékoztatóján. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze pontokba szedve, koncentrálva a magyar szempontból is fontos szálakra:

Úgy tűnik, hogy a támadások ellenére Michel nem akarja csökkenteni a helyreállítási alap keretösszegét (2018-as fix áron 750 milliárd eurónak mondják, de valójában 2020-as árak mellett már 809 milliárd euróról van szó, amelyen felül lenne a 2018-as árak mellett 1100 milliárdos, mostani árak mellett 1240 milliárdos „rendes” 2021-2027-es uniós keretköltségvetés). Az EU-s forrásbevonási konstrukció főbb elemeihez sem nyúlna (a Bizottság bocsátaná ki a kötvényeket, és a tagállamok állnának helyt érte: a hitelalapú forrásokért egyesével, a támogatási alapú forrásokért közösen).
Az egyelőre nem biztos, hogy a 750 milliárdos kereten belül a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek aránya megmarad. Alapesetben a bizottsági javaslatot fogja javasolni a tagállami vezetőknek Michel is, de ha az EU-csúcson továbbra is nagy ellenállást érzékel a négy fukar felől, nyitott rá, hogy lejjebb vigyék a 440 milliárdos vissza nem térítendő támogatási keretet (+60 milliárdos garancia) és megemeljék a 250 milliárdos hitelkeret volumenét.
A Bizottság által javasolt 750 milliárd eurós lenne tehát a helyreállítási alap kiinduló keretösszeg az állam- és kormányfői tárgyalásokon, de a fukaroknak szánt további engedményként Charles Michel arra fog javaslatot tenni, hogy a 2021-2027-es büdzsé további keretösszegéből kissé vágjanak 1005-1094 milliárd euró közötti összegre. Februárban 1094 milliárdos összegről, a közösségi GNI 1,074%-áról indult a végsőnek gondolt tárgyalás, május végén a Bizottság kerek 1100 milliárdos javaslatot fogalmazott meg.
Fontos, hogy a Politico információi szerint a keretköltségvetés vágása nem érintené a Magyarország (és például Olaszország, Franciaország) számára is fontos felzárkóztatási (kohéziós) és agrártámogatásokat, hanem egyéb kiadási sorokon spórolnának. Feltehetően részben emiatt kezdeményezi a rendkívüli tanácskozást július 8-ra Ursula von der Leyen, mert a Bizottság működési költségvetését is vágnák egyéb programok mellett.
Mindez magyar szempontból azt jelentené, hogy a februárban félbehagyott keretek mentén folytatódnának a tárgyalások a kohéziós és agrárpénzeknél, így előbbieknél reál értelemben 25% körüli vágás körvonalazódik (amit nagyrészt ellensúlyozna az itthon elkölthető források terén az, hogy kötelezően meg kell emelkednie a magyar állami önrésznek a programok finanszírozásban). Az agrárkassza első pillérében 15% körüli, a másodikban 25% körüli forrásesésről lehet szó reál értelemben. A minap született egyébként egy fontos intézményközi megállapodás az agrárpolitika kétéves átmeneti időszakáról, ami szintén nem tetszik a Bizottságnak. Ez is a rendkívüli egyeztetések szükségességét támasztja alá.
A négy fukar meggyőzésének eszköze lehet az is – amit már május végén valószínűsítettünk -, hogy mégse törlik el (olyan ütemben) a fukaroknak járó EU-s költségvetési visszatérítéseket, és akár a helyreállítási alapbeli befizetéseikre is ki lehet a visszatérítéseket terjeszteni.
Fontos változás a Bizottság helyreállítási alapról szóló javaslatához képest, hogy a Politico és a Bloomberg egybehangzó információ szerint Michel arra fog javaslatot tenni: a helyreállítási alap végső forráskeretének csak a 70%-át osszák fel 2021 végéig a tagállamok között azzal a képlettel, amit a Bizottság javasolt (válság mélysége a GDP-visszaesés alapján, egy főre jutó GDP, 2015-2019-es átlagos munkanélküliségi ráta). Aztán a 2020-as és 2021-es kumulált GDP-változás alapján 2022-ben osztanák fel a fennmaradó 30%-nyi részt, amelyet 2023-tól lehetne lekötni. Így a vírusválság miatt ténylegesen elszenvedett gazdasági visszaesés lenne a 30%-nyi forrás elosztásának alapja, nem pedig a Bizottság hatalmas bizonytalanságok közepette májusban megfogalmazott prognózisa, illetve nem a vírusválság előtti évek munkanélküliségi rátája.
Ez azért fontos, mert ha valóban az történik, mint amihez továbbra is ragaszkodik a Magyar Nemzeti Bank, miszerint idén elkerüljük a recessziót (0,3-2,0% közötti növekedés lesz), jövőre pedig kilő a gazdaság, akkor bizony a 2020-2021-es kumulált GDP-teljesítmény alapján a fennmaradó 30%-nyi helyreállítási alapbeli pénzből alig kapunk majd. Így a 8,5 milliárd eurónyi potenciális támogatásnál jóval kisebb is lehet a végső magyar összeg.
Mindezek mellett csütörtökön Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Merkellel közösen tartott online sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a 2021-2027-es és benne a helyreállítási alap kifizetéseit össze kell kötni a jogállamisági feltételrendszerrel és Brüsszelben Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is erőteljesen síkra szállt az EP költségvetési ellenőrző bizottságának megnövekvő szerepe érdekében a pénzek felhasználásában.
A Bruxinfo a közös sajtótájékoztató kapcsán arra mutatott rá, hogy míg a bizottsági elnök leszögezte: a költségvetési kifizetések jogállami feltételhez való kötése kulcseleme kell, hogy legyen a majdani csomagnak, addig Merkel másra helyezte a hangsúlyt. Ő is egyetértett kormányának korábbi tagjával, miszerint a jogállamiság betartatása általános és állandó feladat, de most a költségvetési csomag elfogadása és végrehajtásának mielőbbi megkezdése a leglényegesebb. Ez afelé mutat, hogy fontosabb most az egyhangúan, mielőbb meghozott uniós költségvetési döntés, mint az, hogy mindenáron lenyomják az ellenkezők torkán is az EU-pénzek szigorú szankciós rendszer melletti kifizetési szabályait.
A lap emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság május végén változatlan formában terjesztette be a jogállami fékre vonatkozó javaslatát úgy, hogy annak a fordított minősített többségi döntéshozatal is része. Ez azt jelenti, hogy ha általános hiányosságok miatt Brüsszel kezdeményezné egy ország esetében a kifizetések felfüggesztését vagy csökkentését, akkor ezt csak nagyon nehezen lehetne megvétózni, megfordítani az Európai Tanácsban: minősített többségű szavazás kellene arról, hogy a Bizottság rosszul látja a dolgokat és nem indokolt az ilyen mértékű szigor. Emiatt sokkal esélyesebb, hogy a tagállamok csendben maradnak és passzivitásukkal hozzájárulnak a Bizottság által javasolt szankció bevezetéséhez, ez pedig több tagállam számára fenyegető veszély.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy Charles Michel februári kompromisszumos javaslatából kikerült a fordított többségi döntés, hogy ezzel is elősegítse a februári EU-csúcson az alkut, de az végül nem jött össze több ok miatt. A lap szerint sokan attól tartanak, hogy az alku megkönnyítése érdekében ezúttal sem lesz más a helyzet, azaz végül a fordított minősített többségű szankciós szavazás el fog bukni. Ez pedig a jogállamisági eljárás alatt álló Magyarországnak és Lengyelországnak fontos, kedvező irányú kimenet lenne, igaz ezzel együtt még várhatóan tényleg bevezetik az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését, csak a szankció szavazási módja lenne puhább.

Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács 2020. február 20-21-i rendkívüli ülésére érkezik Orbán Viktor magyar kormányfő

portfolio
Ez is érdekelhet:
                             
Ezek érdekelték olvasóinkat leginkább
Nyugdíj botrány: 32 milliárd forinttal hitelezhették meg a magyar államot a nyugdíjasok
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Bekövetkezett amitől féltek - Fehéroroszországban lekapcsolták az internetet
Hallgat a magyar kormány Lukasenka véres újraválasztásáról
Miközben az Európai Unió több politikusa is megkérdőjelezi a fehérorosz elnökválasztás tisztaságát (amit hivatalosan 80 százalékos eredménnyel az országot 26 éve irányító diktátor...
  
Szijjártó párbeszéden alapuló EU-s döntéseket szeretne
Míg több uniós állam kormánya is keményen ítélte el a belorusz elnökválasztást és az azt követő fejleményeket, mielőbbi határozott fellépését sürgetve, addig a magyar kormány né...
  
Háború: Hódi Pamela újra nekiment Berki Krisztiánnak
Berki Krisztián folyamatosan posztol képeket lányáról, annak ellenére, hogy exfelesége teljesen máshogy vélekedik erről a témáról Hódi Pamela már korábban elmondta, mennyire félti ki...
  
Megsérülhetett egy észak-koreai nukleáris létesítmény
A nagy esőzések során sérülhetett meg a nukleáris épület. Egy műholdkép alapján azt lehet látni, hogy megsérülhetett Észak-Koreában egy nukleáris létesítmény. Az áradó Kuryong-f...
  
Letartóztatták a püspököt, mert fertőtlenítőszer ivására buzdította az embereket
A 62 éves férfinek még Donald Trumpot is sikerült meggyőznie arról, hogy az általa ajánlott gyógymód hatásos lehet. A fiaival együtt letartóztatták Mark Grenon önjelölt püspököt. A...
  
Bukhatod a táppénzt, ha házi karanténba kerülsz külföldi utazás miatt
Új rendelet jelent meg a sárga- és piros listás országok kapcsán a Magyar Közlönyben. „Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott ne...
  
Leállt a Paksi Atomerőmű 4. blokkja
A blokk biztonsága nincs veszélyeztetve a szakemberek szerint. A Paksi Atomerőmű 4. blokkját 2020. augusztus 13-án 3 óra 45 perckor automatikus védelmi jel leállította - közölte az Orszá...
  
Mészáros Lőrincék félmilliárdos gyümölcsöse a megszólalásig hasonlít egy medencés nyaralóhoz
Mészáros Lőrinc egykori gázszerelő, egykori felcsúti polgármester, sikeres vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök barátja, vásárolt a feleségével egy ingatlant Tihany újgazdag körö...
  
Magyarország eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződését köti meg az Egyesült Államokkal
A kormány elköteleződött amellett, hogy amerikai levegő-levegő rakétákkal szerelt norvég légvédelmi rendszert szerez be. Épp akkor, amikor az amerikai külügyminiszter látványosan mell...
  
Pápai fertőzés - a Hit Gyülekezete-találkozók is rátehettek egy lapáttal
Szerda délelőtt már 43 fertőzöttről tudtak, és több mint 170 embert helyeztek karantén alá Pápán, ahol a fertőzéseket egy helyi vallási közösség tagjaihoz vezetik vissza. A Hit Gyül...
  
A Fidelitas sem írta alá a fehérorosz erőszakot elítélő nyilatkozatot
Már 51 fiatal kereszténydemokrata politikus támogatja az EPP ifjúsági szervezetének a közleményét, ami elítéli a fehérorosz erőszakot, a Fidelitas és az IKSZ viszont nem írta alá. Az...
  
A 110. napon kapott segítséget az államtól egy állását vesztő magyar
"Felkopott volna az állunk, ha engem is kirúgtak volna" – mondta az érintett barátnője. A 24.hu ismerteti egy budapesti pék kálváriáját, aki április 17-én elveszítette az állását, ...
  
Németország bajban: Három hónapja nem volt ilyen sok új fertőzött
Világszerte nem lassul a koronavírus-járvány terjedése, szerda estére az igazolt fertőzöttek száma megközelítette a 20,4 milliót, a haláleseteké meghaladta 743 ezret, a gyógyultaké ped...
  
Megerősítették egy előállított tüntető halálát Fehéroroszországban
A fehérorosz hatóságok megerősítették szerdán egy tüntető halálát, akit az Aljakszandr Lukasenka elnök újraválasztása elleni demonstráción állítottak elő. Ő a második elismert ha...
  
Ócsai devizahiteles telep: háromszoros lakbéremeléstől rettegnek
2019. január 1. óta az önkormányzat az új gazda az ócsai devizahiteles lakótelepen, amit az állam építtetett, hogy olcsó, stabil lakhatással segítse a devizahitel-károsultakat. A...
  
Alakul a lista, kiket támogat a kormány
Határozottan kezd körvonalazódni, hogy kik azok a zenekarok, akik az elmaradt fesztiválok helyett raktárkoncerteket adhatnak. Lobenwein Norbert, a VOLT és a Strand Fesztivál főszervezője sze...
  
Friderikusz Sándor kiakadt és perel
Az elmúlt napokban cikkek jelentek meg több lapban is Friderikusz Sándorról, egyebek mellett arról, hogy eladja itthoni ingatlanait, mert New Yorkba költözik, de volt olyan is, ahol azt írták...
  
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Néhány millió forint vissza nem térítendő állami támogatás nem csak a szerényebb lehetőséggel bíró kisvállalkozóknak jön jól, hanem az ország leggazdagabb emberei is előszerettel k...
  
Magyarország egymilliárd dollárért vesz rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Az Egyesült Államoktól vesz légvédelmi rakétarendszert a Magyar Honvédség - a mintegy egymilliárd dolláros beszerzésről szóló szándéknyilatkozatot Benkő Tibor honvédelmi miniszter é...
  
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Vélhetően nincs még egy olyan nemzeti park a világon, melynek területén annyi luxusnyaralónak látszó gazdasági épület lenne, mint Tihany egyik páratlan panorámát kínáló területén, ...
  
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
A Magyar Narancs információi szerint Simonka György parlamenti képviselő pártbeli kizárását kezdeményezte Ruck Márton medgyesegyházi fideszes csoportelnök, mert szerinte árt a Fidesz jó...
  
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Néhány napja hatósági házi karanténba került egy újfehértói önkormányzati helyiségben rendezett magánrendezvény összes résztvevője, miután az eseményen részt vett egy igazolt koro...
  
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Vegyes tervekkel készülnek a nagy magyarországi egyetemek az ősszel kezdődő tanévre: a Semmelweis Egyetem például negatív PCR-tesztet kér minden elsőévestől, az ELTE pedig hibrid oktatá...
  
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
A címvédő FTC-Telekom Waterpolo együttesénél a szerda reggeli koronavírus-tesztelés során négy játékos pozitív mintát produkált, ezért a Magyar Vízilabda Szövetség úgy döntött, h...
  
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Sürgősen vérre van szüksége annak a fiatalnak, akit a balatonszemesi átjáróban gázolt el egy vonat. Intenzív osztályon ápolják az a fiatal fiút, akit 3 hete gázolt el a Keszthelyről a...
  
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Ördög Nóráék balatonakarattyai kisboltja hatalmas forgalmat bonyolít. A kicsi utca, ahol a bolt található most tele van parkoló autóval. A környék lakói nyílt levelet írtak, amely utá...
  
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
A szörnyű tragédia körülményei egyelőre tisztázatlanok, ugyanis a szülők igen ellentmondásos történetet adtak elő a rendőröknek hároméves kisfiuk kínkeserves haláláról. A 21 év...
  
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
A jegybank forintcímletekben ki sem fejezhető összeget spórolt a magyar adófizetőknek. A négy, közelmúltban megrendelt grandiózus szobor után ezúttal 17 Bak Imre festményt szerez be a j...
  
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
A programot a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége (MAKSZ) gondozza. Egy, az iparágra szakosodott álláskereső oldalt is létrehoztak. A koronavírus-járvány miatt állás...
  
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum
Valami történt - békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán az EU-val kapcsolatban
Orbán Viktor kormányfő a ma reggeli rádióinterjúban már jelezte, hogy késhegyre menő viták várhatók Brüsszelben a következő 2-3 hétben a koronavírus miatti helyreállítási alap és az ezen felüli 2021-2027-es EU-s pénzek ügyében és a legfrissebb információk tényleg afelé mutatnak, hogy ez valóban így lesz. Sőt, akár még a Magyarországnak szánt helyreállítási támogatások mértéke is csökkenhet, ha „túl jól” vészelnénk át a vírusválságot. Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötéséből is lesz valami, legalábbis nagy elszántság mutatkozik a szavak szintjén.
Bonyolult egyeztetések – Nem lehet tovább húzni az időt

Fontos fejlemények történtek az elmúlt két napban Brüsszelben és Berlinben, hiszen egyrészt kiszivárgott pár részlet a 2021-2027-es EU-költségvetés és benne a helyreállítási alap átgyúrásának tervéről, másrészt Berlinben Angela Merkel német kancellár leszögezte a prioritásait a témában, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök pedig egy rendkívüli jogszabályi lehetőséggel élve jövő szerdára tanácskozásra Brüsszelbe hívta az EU intézményi vezetőit és Merkelt. Közben az Európai Néppárt frakcióvezetője, Manfred Weber erőteljesen követeli, hogy az Európai Parlament költségvetési ellenőrző testülete minél nagyobb beleszólást kaphasson a helyreállítási pénzek kifizetésének ellenőrzésébe.

Úgy tűnik, hogy nemcsak a költségvetés méretén, szerkezetén és feltételein vitáznak az uniós vezetők, hanem még egyfajta hatalmi harc is van a Bizottság, a Parlament és a Tanács vezetői között, hogy például az EU-s büdzsé formálódó sikerét ki arassa le. Mindezek alapján tényleg kirajzolódik a késhegyre menő vita.

Orbán Viktor egyébként elismerte azt, hogy egyszerre nagyon sok szempontot kell figyelembe vennie a "brüsszeli bürokratáknak", hogy meg tudjon állapodni valamiben a 27 tagállam vezetője (és arra az EP is rábólintson, mert ez is feltétele az elfogadott büdzsének), így tényleg nem könnyű a helyzetük. Ezt támasztja alá Merkel csütörtöki berlini kijelentése is, miszerint

az EU a története legnehezebb időszakát éli most

és ilyen körülmények között kezdődött el július elsején a német uniós soros elnökség.

Valóban: miközben a koronavírus-válság már hónapok óta tart, még csak most formálódik a helyreállítási alapnak mondott közös uniós adósságkibocsátás történelmi terve, aminek részletkérdéseit sok ország kritizálja és közben meg kell állapodni az egyébként is iszonyatosan komplex 2021-2027-es költségvetés kereteiben is. De ahogy Merkel és Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke is világossá tette:

nem lehet tovább húzni az időt, a nyár első felében, azaz július végéig meg kell állapodni minden fontos kérdésben.

Az első nagy erőpróba erre a július 17-18-i EU-csúcs lesz, ami immár nem online videókonferenciát, hanem személyes egyezkedést jelent, de ha nem sikerül megkötni az alkut, akkor július végéig akár még egy rendkívüli EU-csúcs is lehet. Egyelőre nem biztos, hogy sikerül július közepén, hiszen Mark Rutte, holland miniszterelnök, a négy fukarnak is nevezett országcsoport szószólója ma éppen azt mondta: szerinte nem kell sietni, és nem szükséges mindenáron a megállapodás július közepén. Ez éppen az ellenkezője annak, amit Merkel mondott.
Sok a vitás kérdés

Az Európai Bizottság május végén hozta nyilvánosságra azt, hogy a német-francia tervet felkarolva hogyan adna új lendületet az unió gazdaságának főként a 750 milliárdos helyreállítási alappal (közös adósságkibocsátás, benne 500 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás és garanciavállalás, további 250 milliárd eurónyi hitel, feltételekhez kötött felhasználással).

A potenciális magyar támogatási+garanciavállalási összeg 8,85 milliárd euró lenne, a jövő évi GNI 6,7%-a, ami arányos forráselosztást jelentene. A felvehető hitelek maximális kihasználásával ez összesen akár 15 milliárd euróra is felmehetne és ezen felül lennének még a "normál" 2021-2027-es EU-s pénzek.

Iszonyatosan nagy összegekről van tehát szó, amelyek az előttünk álló évtizedben lényeges hatásúak a magyar gazdaság növekedési pályájára is.

Május vége óta a tagállamok között továbbra is sok a vita a kérdésről, a négy fukarnak nevezett holland, osztrák, svéd, dán csoport például erősen kritizálja a vissza nem térítendő támogatások magas volumenét (lényegében csak hiteleket adnának) és azt, hogy azok visszafizetését 2028 után a tagállamoknak közösen kellene majd állnia a megemelkedő befizetésekből.

A tartós szembenállást látva Charles Michel európai tanácsi elnök az elmúlt hetekben videókonferenciák sorozatát bonyolította le a tagállami vezetőkkel, múlt héten például Orbán Viktorral is beszélt, hogy kipuhatolja a lehetséges kompromisszum körvonalait. Az akkori tanácskozás után kiadott magyar kormányzati közlemény még tisztességtelen ajánlatot hangsúlyozott, és azt követelte, hogy fair legyen a bánásmód a régiós országokkal. Közben a lengyel kormányszóvivő tegnap nagyon előnyösnek mondta a tervet, ami repedéseket tükröz a V4 egységében is, nem véletlenül. Ez részben célja is lehetett a brüsszeli testületnek az ajánlat megfogalmazásával, a lengyel szénbányák átállítására szánt források jókora megnövelésén keresztül.

Mai rádióinterjújában már békülékenyebb, támogatóbb hangvételt ütött meg Orbán és lényegében támogatásáról biztosította a hitelfelvétellel egybegyúrt uniós tervet, igaz továbbra is hangsúlyozta, hogy fair legyen a forráselosztás kialakítása, hiszen valójában nálunk gazdagabb tagállamokat is meg kell segítenünk.
Mik a várható főbb változások?

Charles Michel szerdán az uniós nagykövetek brüsszeli vacsoráján már felvázolta a Politico értesülései szerint, hogy a jövő hét második felében milyen kompromisszumos javaslat bemutatására készül, de nagy még a bizonytalanság, hogy ezt tényleg elfogadja-e mind a 27 tagállami vezető, vagy egy újabb EU-csúcs kell hozzá. Aztán a Bloomberg is közölt néhány saját értesülést a Michel-tervről, valamint a Bruxinfo is összefoglalta, hogy mik voltak a főbb üzenetek Merkel és von der Leyen csütörtöki közös online sajtótájékoztatóján. Az alábbiakban ezeket foglaljuk össze pontokba szedve, koncentrálva a magyar szempontból is fontos szálakra:

Úgy tűnik, hogy a támadások ellenére Michel nem akarja csökkenteni a helyreállítási alap keretösszegét (2018-as fix áron 750 milliárd eurónak mondják, de valójában 2020-as árak mellett már 809 milliárd euróról van szó, amelyen felül lenne a 2018-as árak mellett 1100 milliárdos, mostani árak mellett 1240 milliárdos „rendes” 2021-2027-es uniós keretköltségvetés). Az EU-s forrásbevonási konstrukció főbb elemeihez sem nyúlna (a Bizottság bocsátaná ki a kötvényeket, és a tagállamok állnának helyt érte: a hitelalapú forrásokért egyesével, a támogatási alapú forrásokért közösen).
Az egyelőre nem biztos, hogy a 750 milliárdos kereten belül a vissza nem térítendő támogatások és a hitelek aránya megmarad. Alapesetben a bizottsági javaslatot fogja javasolni a tagállami vezetőknek Michel is, de ha az EU-csúcson továbbra is nagy ellenállást érzékel a négy fukar felől, nyitott rá, hogy lejjebb vigyék a 440 milliárdos vissza nem térítendő támogatási keretet (+60 milliárdos garancia) és megemeljék a 250 milliárdos hitelkeret volumenét.
A Bizottság által javasolt 750 milliárd eurós lenne tehát a helyreállítási alap kiinduló keretösszeg az állam- és kormányfői tárgyalásokon, de a fukaroknak szánt további engedményként Charles Michel arra fog javaslatot tenni, hogy a 2021-2027-es büdzsé további keretösszegéből kissé vágjanak 1005-1094 milliárd euró közötti összegre. Februárban 1094 milliárdos összegről, a közösségi GNI 1,074%-áról indult a végsőnek gondolt tárgyalás, május végén a Bizottság kerek 1100 milliárdos javaslatot fogalmazott meg.
Fontos, hogy a Politico információi szerint a keretköltségvetés vágása nem érintené a Magyarország (és például Olaszország, Franciaország) számára is fontos felzárkóztatási (kohéziós) és agrártámogatásokat, hanem egyéb kiadási sorokon spórolnának. Feltehetően részben emiatt kezdeményezi a rendkívüli tanácskozást július 8-ra Ursula von der Leyen, mert a Bizottság működési költségvetését is vágnák egyéb programok mellett.
Mindez magyar szempontból azt jelentené, hogy a februárban félbehagyott keretek mentén folytatódnának a tárgyalások a kohéziós és agrárpénzeknél, így előbbieknél reál értelemben 25% körüli vágás körvonalazódik (amit nagyrészt ellensúlyozna az itthon elkölthető források terén az, hogy kötelezően meg kell emelkednie a magyar állami önrésznek a programok finanszírozásban). Az agrárkassza első pillérében 15% körüli, a másodikban 25% körüli forrásesésről lehet szó reál értelemben. A minap született egyébként egy fontos intézményközi megállapodás az agrárpolitika kétéves átmeneti időszakáról, ami szintén nem tetszik a Bizottságnak. Ez is a rendkívüli egyeztetések szükségességét támasztja alá.
A négy fukar meggyőzésének eszköze lehet az is – amit már május végén valószínűsítettünk -, hogy mégse törlik el (olyan ütemben) a fukaroknak járó EU-s költségvetési visszatérítéseket, és akár a helyreállítási alapbeli befizetéseikre is ki lehet a visszatérítéseket terjeszteni.
Fontos változás a Bizottság helyreállítási alapról szóló javaslatához képest, hogy a Politico és a Bloomberg egybehangzó információ szerint Michel arra fog javaslatot tenni: a helyreállítási alap végső forráskeretének csak a 70%-át osszák fel 2021 végéig a tagállamok között azzal a képlettel, amit a Bizottság javasolt (válság mélysége a GDP-visszaesés alapján, egy főre jutó GDP, 2015-2019-es átlagos munkanélküliségi ráta). Aztán a 2020-as és 2021-es kumulált GDP-változás alapján 2022-ben osztanák fel a fennmaradó 30%-nyi részt, amelyet 2023-tól lehetne lekötni. Így a vírusválság miatt ténylegesen elszenvedett gazdasági visszaesés lenne a 30%-nyi forrás elosztásának alapja, nem pedig a Bizottság hatalmas bizonytalanságok közepette májusban megfogalmazott prognózisa, illetve nem a vírusválság előtti évek munkanélküliségi rátája.
Ez azért fontos, mert ha valóban az történik, mint amihez továbbra is ragaszkodik a Magyar Nemzeti Bank, miszerint idén elkerüljük a recessziót (0,3-2,0% közötti növekedés lesz), jövőre pedig kilő a gazdaság, akkor bizony a 2020-2021-es kumulált GDP-teljesítmény alapján a fennmaradó 30%-nyi helyreállítási alapbeli pénzből alig kapunk majd. Így a 8,5 milliárd eurónyi potenciális támogatásnál jóval kisebb is lehet a végső magyar összeg.
Mindezek mellett csütörtökön Ursula von der Leyen bizottsági elnök a Merkellel közösen tartott online sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a 2021-2027-es és benne a helyreállítási alap kifizetéseit össze kell kötni a jogállamisági feltételrendszerrel és Brüsszelben Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető is erőteljesen síkra szállt az EP költségvetési ellenőrző bizottságának megnövekvő szerepe érdekében a pénzek felhasználásában.
A Bruxinfo a közös sajtótájékoztató kapcsán arra mutatott rá, hogy míg a bizottsági elnök leszögezte: a költségvetési kifizetések jogállami feltételhez való kötése kulcseleme kell, hogy legyen a majdani csomagnak, addig Merkel másra helyezte a hangsúlyt. Ő is egyetértett kormányának korábbi tagjával, miszerint a jogállamiság betartatása általános és állandó feladat, de most a költségvetési csomag elfogadása és végrehajtásának mielőbbi megkezdése a leglényegesebb. Ez afelé mutat, hogy fontosabb most az egyhangúan, mielőbb meghozott uniós költségvetési döntés, mint az, hogy mindenáron lenyomják az ellenkezők torkán is az EU-pénzek szigorú szankciós rendszer melletti kifizetési szabályait.
A lap emlékeztet rá, hogy az Európai Bizottság május végén változatlan formában terjesztette be a jogállami fékre vonatkozó javaslatát úgy, hogy annak a fordított minősített többségi döntéshozatal is része. Ez azt jelenti, hogy ha általános hiányosságok miatt Brüsszel kezdeményezné egy ország esetében a kifizetések felfüggesztését vagy csökkentését, akkor ezt csak nagyon nehezen lehetne megvétózni, megfordítani az Európai Tanácsban: minősített többségű szavazás kellene arról, hogy a Bizottság rosszul látja a dolgokat és nem indokolt az ilyen mértékű szigor. Emiatt sokkal esélyesebb, hogy a tagállamok csendben maradnak és passzivitásukkal hozzájárulnak a Bizottság által javasolt szankció bevezetéséhez, ez pedig több tagállam számára fenyegető veszély.
Érdemes emlékeztetni rá, hogy Charles Michel februári kompromisszumos javaslatából kikerült a fordított többségi döntés, hogy ezzel is elősegítse a februári EU-csúcson az alkut, de az végül nem jött össze több ok miatt. A lap szerint sokan attól tartanak, hogy az alku megkönnyítése érdekében ezúttal sem lesz más a helyzet, azaz végül a fordított minősített többségű szankciós szavazás el fog bukni. Ez pedig a jogállamisági eljárás alatt álló Magyarországnak és Lengyelországnak fontos, kedvező irányú kimenet lenne, igaz ezzel együtt még várhatóan tényleg bevezetik az EU-s kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését, csak a szankció szavazási módja lenne puhább.

Címlapkép forrása: Európai Unió, az Európai Tanács 2020. február 20-21-i rendkívüli ülésére érkezik Orbán Viktor magyar kormányfő
Hallgat a magyar kormány Lukasenka véres újraválasztásáról
Szijjártó párbeszéden alapuló EU-s döntéseket szeretne
Háború: Hódi Pamela újra nekiment Berki Krisztiánnak
Megsérülhetett egy észak-koreai nukleáris létesítmény
Letartóztatták a püspököt, mert fertőtlenítőszer ivására buzdította az embereket
Bukhatod a táppénzt, ha házi karanténba kerülsz külföldi utazás miatt
Leállt a Paksi Atomerőmű 4. blokkja
Mészáros Lőrincék félmilliárdos gyümölcsöse a megszólalásig hasonlít egy medencés nyaralóhoz
Magyarország eddigi legnagyobb védelmi beszerzési szerződését köti meg az Egyesült Államokkal
Pápai fertőzés - a Hit Gyülekezete-találkozók is rátehettek egy lapáttal
A Fidelitas sem írta alá a fehérorosz erőszakot elítélő nyilatkozatot
A 110. napon kapott segítséget az államtól egy állását vesztő magyar
Németország bajban: Három hónapja nem volt ilyen sok új fertőzött
Megerősítették egy előállított tüntető halálát Fehéroroszországban
Ócsai devizahiteles telep: háromszoros lakbéremeléstől rettegnek
Alakul a lista, kiket támogat a kormány
Friderikusz Sándor kiakadt és perel
Milliárdosok borászatát is közpénz-milliókkal támogatja az Orbán-kormány
Magyarország egymilliárd dollárért vesz rakétarendszert az Egyesült Államoktól
Orbán döntött: egymilliárd dollárért vesz légvédelmi rakétarendszert az Egyesült Államoktól
525 millióért vettek Mészáros Lőrincék medencés nyaralónak látszó gyümölcsöst Tihanyban
Kezdeményezték a megvádolt Simonka György kizárását a pártból
Hatósági házi karanténba került az újfehértói polgármester
Csak negatív PCR-teszttel kezdhetik meg a tanévet a Semmelweis Egyetem elsőévesei
Breaking - Négy Fradi-pólós vírustesztje pozitív lett
Vonatgázolás! - Sürgősen vérre van szüksége a biciklis fiúnak
Megszólalt Ördög Nóra: mindenki támadja őket
Tragédia: 60 fokos autóban hagyták a 3 éves gyereküket
170 milliós beszerzés egy forintot sikerült az MNB-nek lealkudnia
Fejenként 150 ezer forintos gyorssegély - mutatjuk kik kaphatják meg
Vidnyánszky megszerezte az irányítást az SZFE fölött
Lezárták a szentendrei belváros egy részét - sehol a felújításra ígért állami forrás
Nem jönnek a kormány által megígért milliárdok
Talpra magyar, hí a haza! - Biztos megélhetés, kiszámítható életpálya
Bakondi aggódik: nőtt a migránstömeg miatti fertőzési veszély
Pétfürdő retteg: Ha az felrobbanna, nemcsak nekünk lenne annyi
Novák Katalin: Magyarországon érdemes tanulni, dolgozni és családot alapítani is
Mit dolgozik Orbán minisztere, hogy havi hatmilliót keres?
Egy fűnyíró férfit szúrtak hátba - magyar valóság
De miért aludt Hajdú Péter Demcsák Zsuzsával?
Óriási a tiltakozás Ördög Nóráék balatoni kisboltja ellen
Még az étterem vezetőjét is elvitték - áll a bál a megvert magyar focista ügyében
THE POST
COPYRIGHT © 2020. minden jog fenntartva - Impresszum