A Legfőbb Ügyészség még tavaly decemberben továbbította a Központi Nyomozó Főügyészségre Tényi István Drog volt Szájer József hátizsákjában címmel megjelent beszámolóhoz kapcsolódó beadványát. Tényi ugyanis kábítószer-birtoklás gyanúja miatt tett bejelentést ismeretlen személy ellen.

Ezután kérdeztünk rá a nyomozó főügyészségnél, hogy foglalkoznak-e az üggyel, de onnan azt a választ kaptuk, hogy „a kábítószer birtoklásának vétsége miatt tett feljelentést január 4-én az elbírálásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Siófoki Rendőrkapitányságra tették át”. Onnan pedig az a válasz jött, hogy ilyen

„büntetőeljárás Somogy megyében nem indult”.

Ez valahol egyébként nem is meglepő. A botrány után hosszabb cikkben foglalkoztunk azzal, hogyan és hol indulhat eljárás Szájer ellen.

Bár Szájernek elképzelése sem volt, hogyan kerülhetett drog a táskájába, a brüsszeli ügyészség a Telex kérdésére akkor megerősítette, hogy az ő táskájából került elő a kábítószer az illegális buli után, és azt is, hogy a fideszes képviselő az ereszcsatornán keresztül próbált meg elmenekülni a rendőrök elől. Amikor elkapták, nem voltak nála iratok, azért a rendőrök hazakísérték, ezután igazolta magát a diplomata útlevelével.

Szájert tehát tetten érték, ám ennek alapján sem folytatható le ellene az eljárás, amíg az EP nem szavaz a mentelmi jogról, ez viszont hosszabb időbe is telhet. (Az ügy képviselői mandátumának idejére esik, így – amennyiben a belga ügyészség eljárást akarna indítani – az EP-nek szavaznia kell Szájer mentelmi jogáról, annak ellenére, hogy a Fidesz politikusa december 31-vel lemondott képviselői mandátumáról.) Arról, hogy erről egyébként mikor szavaznak, és egyáltalán szavaznak-e, kérdeztük az EP sajtófelelőseit is, ha válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Magyarországon egyébként akkor indulhatna a Fidesz alapítótagja ellen eljárás, ha a parlament szavazna Szájer mentességi jogáról, és a belga hatóságok eljárást indítanának, Magyarország pedig kérvényezné a belga hatóságtól a büntetőeljárás lefolytatását.

Van viszont egy 2009-es uniós kerethatározat „a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről”, aminek lényege, hogy ne legyenek párhuzamos büntetőeljárások ugyanazon személlyel szemben ugyanazon cselekményekkel kapcsolatban.

Ugyanakkor egyik tagállam sem kötelezhető arra, hogy akarata ellenére lemondjon a joghatóságáról, vagy gyakorolja azt. Amíg tehát nincs megegyezés a két ország között a büntetőeljárások egy tagállamba történő összevonásáról, addig a tagállamok illetékes hatóságainak el kell tudniuk járni a nemzeti joghatóságuk alá tartozó bármilyen bűncselekmény tekintetében. Tehát megegyezés híján Belgium járna el